Hét év átlagkeresete kell egy új lakáshoz

A régióban továbbra is Csehországban a legmagasabb a lakásárak, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Magyarországon több mint 7,6 évnyi átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 négyzetméteres új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb mint feleennyi ideig, 3,3 évig kell takarékoskodni.

• Továbbra is kevesebbet fizetünk egy új lakásért, mint a csehek vagy a lengyelek
• 200 ezer euró Csehországban 105 négyzetméter, Lengyelországban 181 négyzetméter, itthon pedig átlagosan 196 négyzetméter alapterületű lakás vásárlásához elegendő
• A leginkább Írországban (27%) és Izraelben (10,8%) emelkedtek tavaly a lakóingatlanárak
• Oroszországban mérték a legnagyobb árcsökkenést (24,6%)

A Deloitte ötödik alkalommal publikálja Ingatlan Index című tanulmányát, amely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét. A felmérésben szereplő közép-európai országok között továbbra is

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár,

mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m²-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb mint feleennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Minden második embernek van lakása

Az EU-ban 2015-ben 1000 lakosra nézve 485,1-ről 486,5-re nőtt a lakóingatlanok száma. Így már összesen 244,3 millió lakás áll az európai polgárok rendelkezésére.

Lakosokra vetítve

a legtöbb ingatlan Portugáliában található

(az európai átlagnál 15%-kal több), a második helyen Spanyolország szerepel (az európai átlagnál 10%-kal több).

A 2015-ös adatok alapján

Lengyelország az egyik sereghajtó 363 ingatlannal,

Magyarországon ez a szám 448 ingatlanra növekedett a tavalyi 446-os számról, ami 8 százalékkal marad el az európai átlagtól.

Forrás: Deloitte

A vizsgált országokban 2015 során átlagosan 2,8 befejezett lakás jutott 1000 főre. 2014 után 2015-ben is Oroszországban regisztrálták arányaiban a legnagyobb növekedést (7,6), ahol összesen 1,1 millió lakóingatlant adtak át egy év alatt, míg a többi vizsgált ország közül Ausztria (6,2) és Franciaország (5,5) vannak az élen.

Együtt a portugálokkal

A 2015-ben Portugáliában és Magyarországon volt a legalacsonyabb az átadott lakóingatlanok száma: előbbiben 0,7, utóbbiban 0,8 befejezett otthon jutott 1000 lakosra, viszont itthon az ingatlanpiacon uralkodó pozitív hangulatból és a kiadott építési engedélyek számából következtetni lehet a jövőbeni növekedésre.

A csehországi lakásárak a legmagasabbak a régióban Forrás: Life.hu

A családok otthonteremtési kedvezménye és az új építésű ingatlanokat érintő áfacsökkentés (27%-ról 5%-ra) pozitívan hatott az ingatlanpiacra. Ezeknek köszönhetően nőtt az ingatlanfejlesztők aktivitása, és sok leállított projektet indítottak újra, miközben számos új beruházás is elindulhatott – mondta Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási szakértője.

2014-hez képest még 9 százalékkal csökkent a befejezett lakóingatlan-fejlesztések száma, a kiadott építési engedélyek száma ugyanebben az időszakban 30 százalékkal nőtt, ami a korábban említett pozitív tényezőkkel együtt 2016-ra nézve bizakodásra ad okot – mondta a szakértő.

Forrás: Deloitte

Az építés alatt lévő új lakások számának növekedése, illetve ezzel párhuzamosan az értékesítésre kínált használt lakások mennyiségének bővülése 2015-ben nem tudta érdemben visszavetni a 2014-ben kibontakozó lakásár-növekedést, így tovább folytatódott a lakóingatlanárak emelkedése Magyarországon. Ezzel együtt Portugália, Lengyelország és Oroszország mellett nálunk is lehet akár 1000 euró/négyzetméter ár alatt új építésű ingatlanhoz jutni. A felmérésben szereplő közép-európai országok közül még mindig Csehországban a legdrágábbak az ingatlanok: az 1920 euró/négyzetméteres fajlagos ár már csaknem megközelíti a nyugat-európai országok szintjét.

A Deloitte idén új vizsgálati fókusszal is bővítette az Ingatlan Indexet. Azt vizsgálták, hogy az adott országban mekkora új ingatlant lehet (az adót és illetéket nem számítva) 200 ezer euróért venni.

A különbségek szembetűnőek:

• Oroszországban 276 négyzetméteres ingatlant,
• Magyarországon 196 négyzetméteres ingatlant,
• Lengyelországban 181 négyzetméteres ingatlant,
• Csehországban 105 négyzetméteres ingatlant,
• Szlovéniában pedig 91 négyzetméteres ingatlant lehet venni 200 ezer euróból.

A legdrágábban idén is Közép-Londonban és Párizsban lehet új ingatlanhoz jutni: előbbiben mindössze 11 négyzetméternyi, míg Párizsban csupán 19 négyzetméternyi „ingatlanrészt” lehet vásárolni 200 ezer euróért.