Kell-e orvos, ha a bankok fertőznek?

2016. 08. 18. Budapest Illusztráció Krisztina körút 39. MNB Magyar Nemzeti Bank Épület, MNB ügyfélszolgálat, jegybank,
Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálata, Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18.
Vágólapra másolva!
A magyar bankrendszer jelenleg rendkívül stabilnak tekinthető az elmúlt évek fejleményeit követően - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből, amely a bankrendszer ellenálló-képességét vizsgálta.
Vágólapra másolva!

A bankrendszert felügyelő hatóságok – hazánkban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) –

évente többször végeznek a bankrendszer ellenálló-képességét ellenőrző úgynevezett stresszteszteket.


Az MNB újabban azt is figyelembe veszi, hogy a bankrendszert érő negatív sokkok esetén

egy-egy bank esetleges meggyengülése mekkora többletveszteséget okozna a bankrendszer egészének.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo


A jegybank tanulmánya megállapítja, hogy a bankrendszer javuló helyzete miatt a többletveszteség a korábbiaknál kisebb mértékű lenne. Ha pedig további külső hatásokra egy-egy bank problémás helyzetbe kerülne,

egy esetleges csődesemény is mindössze 50 milliárd forinttal növelné a bankrendszerben jelentkező költségeket.

A bankok tevékenységük során egyrészt vállalják a hitelezésből adódó kockázatokat, másrészt kezelik a megtakarítások és a hitelek eltérő lejáratából fakadó problémákat. Miközben a bankok csökkentik a hitelezéssel járó kockázatokat, azokat nem tudják teljesen megszüntetni. Ha valamilyen kedvezőtlen gazdasági esemény hatására az átlagosnál több adós megy csődbe,

a veszteségeket alapesetben a banknak kell állnia, azt nem terhelheti tovább a betétesekre.

A bank a veszteségeket a saját tőkéjéből állja. Tehát nem csak mások megtakarításait használja a hitelezéshez, hanem a saját tőkéjével vállalja a kockázatokat.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A bank akkor nevezhető szakszóval „szolvensnek", ha van kellő saját tőkéje a veszteségek fedezésére, hiszen ebben az esetben senki mást nem károsít meg. A fizetőképesség biztosításának érdekében a bank nem helyezi ki hitelként az összes forrását, hanem azok egy részét készpénzben vagy egyéb könnyen pénzzé tehető értékpapírban tartja.

A jegybank félévente jelenteti meg a Pénzügyi stabilitási jelentést, amely tartalmazza a bankrendszert érintő stresszteszt eredményeit is.

A stressztesztek modelleznek egy negatív forgatókönyvet és megnézik, hogyan hatnának az egyes bankok mérlegére.

Az MNB a stressztesztekben most már figyelembe veszi az úgynevezett banki fertőzési csatornákat is, vagyis azt, hogy egy bank az őt érő sokk miatt más bankoknál is veszteséget okozhat. Ilyen fertőzési csatorna lehet az értékpapírok hirtelen eladásából származó árfolyamcsökkenés. Előfordulhat ugyanis, hogy

egy banknak a fizetőképességének fenntartása érdekében sok értékpapírt kell egyszerre eladnia, ezt azonban csak alacsonyabb áron teheti meg.

Ilyenkor tehát az értékpapírok ára csökken. A fertőzés másik csatornája az úgynevezett bankközi piaci veszteségek lehetnek, ez akkor lép fel, amikor a bankok egymásnak nem tudnak fizetni (bár a betétek kifizetése még garantálva van).

Jelenleg Magyarországon a bankközi piac mérete viszonylag kicsi: mindegyik nagybank a bankközi kitettségeinél jelentősen magasabb tőke-tartalékkal (pufferrel) rendelkezik.

A legfrissebb eredmények szerint a bankok fizetőképességét érő stressz esetén az értékpapírok eladásából származó veszteség kb. 140 milliárd forintot tenne ki,

ha pedig ezen felül újabb negatív sokkhatásként egy-egy nagybank esetleg bedőlne, az körülbelül még 50 milliárd forinttal növelné a rendszerszintű költségeket.

A fizetőképes bankoknak azonban a központi bank is segíthet szükség esetén

megfelelő értékpapír-fedezet mellett, így ezeket a papírokat nem kell eladni a piacon. Ráadásul a központi bank lazíthatja is a likviditási követelményeket.

A tőkét érő veszteségek sem feltétlenül gyűrűznek tovább, hiszen sok esetben a bankok tulajdonosai tőkeemelést hajtanak végre.

Ugyanakkor a központi bank tehet előzetes lépéseket is, például szigorúbb előírásokat érvényesíthet a rendszerszinten jelentős bankokkal szemben.

A többi bank azonban stabil pénzügyi helyzete révén nem engedné továbbgyűrűzni a fertőzést.

A tanulmány szerzője Mérő Bence, az MNB munkatársa.