Megvan, hol hibáznak a kkv-k!

2016.10.14. 10:00

A BellResearch és a Telekom közös kutatásából kiderül, mit rontanak el a hazai kis- és középvállalkozások rendszeresen. Nem a szakértelemmel van baj.

Reprezentatív és megfelelően részletes kutatás zajlott az utóbbi fél évben a hazai kkv-szektorban. A kutatás lefedi a Magyarországon ténylegesen működő kkv-szektorba tartozó gazdasági társaságokat, összességében 255 ezer hazai vállalkozás képezte a kutatás alapját.

Üzleti megbeszélés egy kisvállalatnálForrás: Dreamstime
A kutatás módszertana
A kvantitatív kutatás mintája többlépcsős, nem arányosan rétegzett mintavétellel történt, mely reprezentatív az alkalmazotti létszám, gazdálkodási forma, földrajzi elhelyezkedés alapján. A kutatás során személyes interjúk készültek a szervezeteknek azzal a döntéshozójával, akinek rálátása van a szervezetek gazdálkodására, ügymenetére, jövőbeli stratégiai elképzeléseire, a folyamatok informatikai támogatottságára. Módszer: személyes megkérdezés. A kutatás során összesen 928 db interjú készült.

De mi is az a kkv?

Kkv-nak lenni Magyarországon – legalábbis amióta létezik ez a kifejezés – kiváltságos helyzetet jelent. A meghatározás szerint egy vállalkozás akkor minősül kkv-nak, ha

egy adott naptári évben 250 embernél kevesebbet foglalkoztat, és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ha a cég megfelel a kritériumoknak, akkor a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesül.

Ilyen például, hogy a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, vagy a kkv-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó adókedvezményekkel is. Fontos az is, hogy a mikro- vagy kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetniük.

Miért félnek a cégek a profi eszközök használatától?

A 2016 első felében lefuttatott kutatás arra mutat rá, hogy

a professzionális infokommunikációs megoldások használata felé kellene fordulniuk a hazai kis- és középvállalkozásoknak.

Kulcskérdés az edukáció is, hiszen míg az alapszintű digitális megoldásokat használják már, addig nagyon idegenkednek a profi infokommunikációs szolgáltatásoktól.

Ezekkel a lehetőségekkel kevésbé vagy egyáltalán nem élnek, vélhetően azért, mert senki nem magyarázta el nekik, hogy miért lenne fontos ezek használata a saját vállalkozásuk számára. Noha minden második kkv tudja, hogy az informatika képes lenne támogatni az üzleti életben, mégis inkább legyintenek, és a felmerülő informatikai problémákat házi megoldásokkal, úgymond „okosban” próbálják megoldani a témában esetleg jártas ismerősök bevonásával.

"További komoly edukációt igényel a hazai kkv-piac, hogy felismerje az infokommunikációban rejlő lehetőségeket, és hogy a vállalkozások segítséget és lehetőséget lássanak a modern infokommunikációs megoldásokban. Azért kutatjuk a szektort időről időre, hogy megismerjük a kkv-k igényeit, kihívásait, helyzetét. A hazai kisebb cégek döntő többsége még mindig csak árbevétele kevesebb mint 1 százalékát fordítja infokommunikációra, pedig ezek a digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek, hogy a vállalkozások sikeresen működjenek" – mondta Lakatos Péter, a Telekom kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese.
A kutatás adataiból kiderül, hogy a növekedéshez valójában a tudás hiányzik, mert a cégek nem tartják komoly kihívásnak, hogy lépést tartsanak a digitalizációval. „Tény, hogy a vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot, és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is. Ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal azért nem számol, mert nem is tud róluk" - teszi hozzá a kutatás eredményei kapcsán Lakatos Péter.

A személyes ügyféltámogatás szerepe pedig azért igen fontos, mert a vállalkozásoknak nincsen
sem affinitásuk, sem idejük, hogy maguktól vagy önállóan megtanulják az új informatikai megoldások használatát.

A céges IT-üzemeltetést is „okosba” akarják megoldani, de így többet vesztenek

A vállalkozásoknak körülbelül a fele érzékeli, hogy az informatika képes támogatni őt a felmerülő üzleti kihívásoknál. Ennek ellenére a felmérésből az derül ki, hogy a magyar vállalkozások többsége mégis „okosba” akarja megoldani az informatikát.

Például az IT-üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül tartja, a kisebbeknél a cégvezető végzi,

míg a nagyobb cégeknek már van dedikált informatikai vezetőjük vagy munkatársuk. Nem utasítják el a felhőalapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen veszik igénybe. Igaz, ezeknek a szolgáltatásoknak a száma dinamikusan nő.

Üzleti megbeszélésForrás: Dreamstime

Bár a cégvezetők kétharmada tartja magát nagyobbrészt felkészültnek távközlési-informatikai témában, azonban csak ötödük állítja magáról, hogy igazán tisztában van azzal, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a cégének az online megoldások. A megkérdezetteknek ugyanakkor a fele hajlik arra, hogy a számukra szükséges informatikai és távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe.

A kis cégek nem bajlódnak a honlappal

A számítógéppel rendelkező kisebb cégek csak 40 százaléka működtet honlapot, a nagyobb
kkv-knál ez az arány már 68 százalék. Jellemző ugyanakkor, hogy webes megjelenést kolléga vagy családtag hoz létre. Akiknek nincs honlapjuk, azoknak nem fontos, hogy az internet segítségével szerezzenek új ügyfeleket.

Ők úgy vélik, hogy olyan iparágban működnek, ahol a személyes ajánlás sokkal fontosabb.

A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmada tartja fontosnak, hogy a közösségi médiában megjelenjen, saját Facebook-profillal is, és ugyanennyi cégnek van közösségi oldala.