Durva vagy barátságos szakadás lesz a brexit?

Nagyon megsínyli a brit gazdaság, ha csúnya válással lesz vége Nagy-Britannia uniós tagságának, ennek ellenére elemzők szerint ma már 70 százalék a durva elszakadás, vagyis a „hard brexit" esélye. A legtöbb vita az uniós állampolgárok munkavállalási joga körül alakult ki, a korlátozás vélt előnye azonban eltörpül az EU-s szabadkereskedelem megnyirbálásának óriási vesztesége mellett.

Több mint 140 milliárd fontra tehető az a veszteség, ha Nagy-Britannia uniós szabadkereskedelmi egyezmény nélkül, „durva elválással" búcsúzna az Európai Uniótól – a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó kutatóintézetek becslése szerint.

Az uniós állampolgárok szabad munkavállalási jogának elvétele ugyan átmeneti politikai hasznot hozhat a kormányzó Konzervatív Pártnak,

ám hosszú távon gazdasági katasztrófát okozhat a briteknek, ha túlságosan is ragaszkodnak önállóságukhoz ebben a kérdésben.

Elemzők szerint mély, a GDP hét százalékát meghaladó recesszió köszönthet az országra, ha elveszíti a 450 milliós közös európai piachoz való akadálytalan hozzáférését.

Ha ugyanis nem sikerül időben megegyezni egy, az eddigi feltételekhez hasonló szabadkereskedelmi szerződésről, és a britek kötik az ebet a karóhoz a munkavállalói kérdésben, akkor

egy hosszadalmas, iparágakra is lebontott egyezményt kell tető alá hozni, ami hosszadalmas procedúrának ígérkezik.

Az USA és az EU, illetve Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP és CETA) eddigi hányattatott sorsa mutatja, hogy egy teljesen új, testre szabott konstrukció kidolgozása és elfogadtatása sokkal nehézkesebb folyamat, mint egy úgynevezett "barátságos válás".

Ez utóbbival ugyanis

Nagy-Britannia továbbra is akadálytalanul hozzáférhetne az uniós tagállamok piacához, ami életbe vágóan fontos a szigetországnak, mert az unió a legnagyobb kereskedelmi partnere.

Másrészt a pénzügyi szektor számára óriási veszteség lenne, ha a londoni City szerepe csökkenne és helyét a Wall Street vagy éppen Frankfurt venné át.

A várható veszteségek ellenére Theresa May kormányfő legutóbbi kijelentései alapján a többség a „hard brexitet" tartja esélyesebbnek.

A Morgan Stanley közgazdászai szerint ma már 70 százalék a "durva elválás" esélye, amelyet korábban még csak 55 százalékra tartottak.

A lehetőségek között felmerült, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EEA) tartozó Norvégia és az EU közötti kereskedelmi szerződéshez hasonló megállapodást ütnek nyélbe,de a Svájccal kibővített Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) modellje is szóba került.

Mindkettő ugyanakkor azzal jár, hogy a briteknek hozzá kellene járulniuk az Unió közös kasszájához a szabad piacok „használata" fejében.

Amennyiben semmiképp nem sikerül megegyezni a szabad munkavállaláshoz ragaszkodó Európai Bizottsággal, akkor a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) passzusai lépnének érvénybe, és a brit termékek után vámot kellene fizetni az EU-ban és fordítva,a brit bankok pedig sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülnének Európában.

A Bloomberg összefoglalója kiemeli, hogy nem csak a kereskedelmi kérdéseket kell tisztázni a kilépéskor, hanem

a közös uniós védelmi politikában való későbbi brit részvételt,

és Nagy-Britannia hozzájárulásának majdani mértékét az uniós költségvetéshez.

A hírportál a legvalószínűbbnek egy köztes megoldást tart, amelyben a briteknek fel kell majd adniuk a munkavállalási jog korlátozását a szabadpiaci lehetőségek fejében.