Oroszország saját magát húzza ki a válságból

2016.11.01. 12:26

Az olaj- és gázárak drasztikus csökkenése és az Európai Unió szankcióinak kettős sokkhatása tartós recessziót okoz az orosz gazdaságnak. Moszkva azonban a jelek szerint önerejéből kezd kievickélni a válságból, és jövőre már növekedésre lehet számítani a gazdaságban. Ráadásul a rubel gyengülése és az exportbevételek zuhanása ellenére a kormány kordában tartja a költségvetést, jövőre pedig főleg a hadi kiadásokon spórol, hogy 2019-re a hiányt 1,2 százalékra szorítsa le

Súlyos károkkal, de átvészelte Moszkva a tartósan alacsony olaj- és gázárakat, és az Európai Unió 2014-ben bevezetett kereskedelmi embargóját. Oroszország exportbevételeinek felét kitevő olaj- és gázeladások drasztikus csökkenése és az uniós szankciók áruhiányt és a rubel gyengülését, magas inflációt és három éves recessziót hozott az orosz gazdaságnak.

Bár az olaj- és gázárak nem emelkedtek jelentősen, az EU gazdasági szankcióinak nyomása eléggé csökkent.Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Maksim Blinov

Idén azonban már csak 0,6 százalékos visszaesésre lehet számítani a kormány becslése szerint, jövőre pedig növekedési fordulat várható. A jegybank is jól állta a sarat, kezelte az inflációt, miközben

sem az államadósság, sem a költségvetési hiány nem szállt el,

a kezdeti tőkekiáramlás pedig jelentősen lelassult,és a multinacionális vállalatok sem vonultak ki Oroszországból.

Az olaj- és gázárak ugyan nem emelkedtek jelentősen időközben, de az uniós szankciók nyomása csökkent, főként azért, mert

az európai exportőrök jelentős része tranzitországokat (például Szerbia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Törökország) iktatott közbe az adásvételek lepapírozásakor,

másrészt Moszkva megpróbált más országok felé nyitni és új kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni. A szankciók folytatására jelenleg egyre kisebb az esély az EU megosztottsága miatt.

A szankciók ugyanis kétélű fegyvernek bizonyultak: az orosz piacra a legtöbb terméket Németország, a balti államok és Finnország gyártották, kivitelük 10-18 százaléka irányult Oroszországba, a legsérülékenyebb helyzetbe egyértelműen a balti államok kerültek.

Az embargó az Uniónak is óriási károkat okozott (Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere),

miközben külpolitikai vonalon nem sikerült megtörni Moszkvát, sőt, a szíriai beavatkozásával a jelek szerint biztosítja földközi-tengeri kijáratát is.

A krími félsziget annektálása miatt bevezetett büntetőintézkedések azonban kétségtelenül nehéz időszakban érintették az orosz gazdaságot, amely már a szankciók előtt sokat veszített a 2010-2012-es, átlagosan négyszázalékos növekedési üteméből.

A jövő évi orosz költségvetében állítólag a hadiiparra fordított forrásokt csökkennnek a legjobban.Forrás: AFP/Natalia Kolesnikova

A kimaradó bevételek miatt most olyan költségvetést kellett összeállítani 2017-re, amely fűnyíróelvszerűen egy százalékot von el minden kiadásból, a hadiipari költségeket pedig drasztikusan csökkenti.

A Financial Times értesülései szerint

jövőre akár 27 százalékkal is visszanyesik a védelmi kiadásokat,

igaz, van miből spórolni. A hadügyminisztérium az összes költségvetési kiadás közel negyedét viszi el, amely a GDP 4,7 százalékát teszi ki.

Az orosz kormány a jelek szerint a pénzügyi fegyelmet részesíti előnyben és 2019-re a jelenlegi 3,7 százalékos deficitet 1,2 százalékra próbálja leszorítani, ezért a kiadásokat jövőre is csökkentik.
A brit lap szerint a kabinet fontos bevételi forráshoz jut a világ egyik legnagyobb olajipari vállalatában, a Rosznyeftben meglévő közel 20 százalékos tulajdonrészének tervezett eladásával.