Csak a kiválóság teheti versenyképessé a kutatást és az innovációt

2016.11.17. 21:23

A Magyar Tudomány Ünnepével és londoni látogatásával kapcsolatban is válaszolt az Origo kérdéseire Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki 2008 és 2014 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Pálinkás elmondta: akkor javítható az ország versenyképessége, ha több lesz a nemzetközi összehasonlításban is kiváló szakember és kutató-fejlesztő az országban. Forrásból ugyanis most nincs hiány, csaknem 200 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás felhasználásáról már döntés született a tavaly és idén meghirdetett pályázati felhívások alapján.

A november 3-án kezdődött Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat a kutatás-fejlesztés eredményeire mutat rá. Gyakran említi, hogy kiválóság-központú kutatás-fejlesztési rendszerre van szükség. Mi a kutatói kiválóság szerepe a kutatásfinanszírozásban?

A kutatói közösség egészét erősíti, ha kiemeljük, megerősítjük és fejlesztjük azokat a műhelyeket, melyek nemzetközileg versenyképes eredményeket hoznak. Büszkék lehetünk rá, hogy hazánkban több területen is élvonalbeli kutatók dolgoznak. Ezt igazolja a legújabb sikertörténet: a 10 nyertes között csak Magyarországról szerepelt kettő az Európai Bizottság legnagyobb presztízsű együttműködési pályázata, a Teaming felhívás nyertesei között, aminek keretében

orvostudományi és irányitásinformatikai kiválósági központ jön létre Budapesten, illetve Szegeden. Persze ehhez a sikerhez szigorú előzetes kiválasztási folyamatot kellett szerveznünk, számos pályázat érkezett az NKFI Hivatalhoz, de sikerült azokat kiválasztanunk, amelyek végül nyertesek lettek. A kiválóság mellett fontos volt a kormányzati elköteleződés garanciája is a nyertes pályázatok esetében. 

Pálinkás József

Forrás: Posztós Janos

 A finanszírozási rendszert úgy alakítottuk ki, hogy több eszközzel is megerősítse a kiválósági műhelyeket. A kutatási infrastruktúra fejlesztésére, valamint az ipari-egyetemi, illetve akadémiai együttműködési központok létrehozására és tematikus alapkutatási programok megvalósítására is pályázhatnak ezek a közösségek.

Ha a kutatói kiválóságot kívánják megerősíteni Magyarországon, akkor ez szigorú szakmai követelményeket feltételez az új K+F pályázatok értékelése során. Hogyan érvényesülnek a gyakorlatban ezek a szakmai szempontok?

Nemcsak a kutatóhelyeket, hanem az innovatív vállalkozásokat is erősíteni kívánjuk, és ezek esetében is számon kell kérnünk a szakmai vállalásokat a pályázatok értékelése során. A kérdésére visszatérve, igen, érvényesítenünk kell a szakmai szempontokat, ezért a szakterületek képviselőiből álló testület kéri fel a 15 ezer fős szakértői adatbázisból azokat a szakértőket, akik értékelik a hazai költségvetési forrásból finanszírozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) felhívásaira benyújtott pályázatokat. Az elkészült értékelések alapján döntenek azután az értékelő testületek arról, hogy mely projektek támogatását javasolják.

A korábbi évekhez képest nagyobb lett a szakértői vélemények szerepe a döntéshozatalban.

A kutatás-fejlesztési és innovációs célú EU-s finanszírozású felhívások többsége az NKFI Hivatal szakértői véleményezik a projektjavaslatokat, így az Irányító Hatóság már csak azokat a projektjavaslatokat bírálja el, amelyek kutatás-fejlesztési és innovációs célú projektként értékelhetőek.

A Lendület programot még az MTA elnökeként Ön indította el. Hogyan értékeli a program hatását, és a folytatást illetően lesznek-e változások?

A Lendület az utóbbi tíz év olyan tudománypolitikai kezdeményezése, amely mint pályázati modell nemzetközi szinten is elismerést aratott. Legutóbb a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszert elemző EU-s szakértői jelentést készítő bizottság tagjai is olyan hazai programként emelték ki, melyet más országok figyelmébe ajánlanának jó gyakorlatként. Ennek hátterében az áll, hogy a program keretében világszínvonalú magyar kutatók kapnak kiszámítható, stabil támogatást, saját maguk szervezhetik meg a kutatócsoportjukat. Együttesen fontos a két elem: inspiráló, versenyképes intellektuális kutatási környezet és kiszámíthatóság. Ez a program öt évre stabilitást ad a legkiválóbb kutatóknak és az eredményeiktől függően folytatható.
A sporttal párhuzamot vonva: az olimpikonok nálunk megfelelő vagy nemzetközi összehasonlításban még az átlagnál is nagyobb megbecsülésben részesülnek.

Ha „olimpikonokat" szeretnénk a kutatásban, akkor meg kell őket becsülni és honorálni kell a világszínvonalú munkájukat.

Ha ez sikerül, akkor mágnesként vonzzák majd hazánkba az eredményes kutatókat. Ha Magyarországot ebben a globális versenyben szeretnénk előrébb juttatni, akkor a fent említett feltételek teljesítése elengedhetetlen. Ekkor számíthatunk arra, hogy külföldről vállalati kutatási-fejlesztési központok települnek hazánkba, számukra ugyanis az a legfontosabb tényező, hogy megfelelően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Ilyenkor csak másodlagos az állami kedvezmények összege.

Említette, hogy számos területen a versenyképesek nemzetközileg is a kutatók. Magyarország nem áll túl fényesen a kutatás-fejlesztésre, illetve innovációra fordított hazai források GDP-hez mért arányát illetően. Mennyi uniós és hazai forrás áll rendelkezésre innovációs pályázatokra a 2014-2020-as periódusban?

A GDP-arányos ráfordítással kapcsolatban sok a tennivalónk még, érdemes a különféle kiragadott indikátorokról és mutatókról szóló hurrájelentéseket vagy éppen vészjósló híradásokat összefüggésrendszerben szemlélni-értelmezni, és az egyes szakpolitikai kezdeményezéseket ilyen szemléletű döntés-előkészítő anyagokra alapozni. A GDP-arányos ráfordítás a tavalyi évhez képest kis mértékben, 1,39%-ra emelkedett. A vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítása évek óta tartó emelkedését illetően a minőségi javítás is fontos célkitűzés. Fontos innovációpolitikai mutató, hogy 2014-hez képest az állami költségvetés K+F ráfordításai is nőttek, és remélhetőleg ez a tendencia megmarad.
Ha a teljes hét évet tekintjük, 2014 és 2020 között a kutatás-fejlesztésre és az innovációra jutó uniós és a hazai forrás együttesen kiemelkedő, hozzávetőlegesen 1200 milliárd forint, amelyből 750 milliárd forint érkezik az EU-tól. Sőt ennek nagyobb része vissza nem térítendő támogatás. Jelentős tétel, 250 milliárd forint a visszatérítendő forrás, azonban ez is olyan pénzügyi eszköz, amelyet a vállalatok kutatás-fejlesztési célokra fordíthatnak. Ez a tétel kedvezményes hitelt, kockázati tőkét és garanciaalapot jelent. 

Pálinkás József

Forrás: Posztós Janos

Ugyanakkor a hatékony finanszírozás megvalósítása úgy tűnik, nem megy gördülékenyen, hiszen több hírportálon is megjelent, hogy néhány pályázatnál jelentős késéssel született csak eredmény. Ennek mi az oka és az eddig megjelent pályázatoknál milyen összegről hirdettek eredményt?

Eddig 200 milliárd forintról született döntés, melyek nyomán több felhívás esetében már a támogatói szerződéseket kötik a nyertesekkel.

Hozzátenném még ehhez, hogy az első pályázati szakasz támogatói döntéseivel valamennyi KFI célcsoport – tehát az alapkutatásban dolgozók, a vállalkozások, sőt az induló innovatív vállalkozások is – jelentős forráshoz jutott.
Két pályázati konstrukciónál valóban volt időbeli csúszás, de a két kiírásra együttesen 3600 pályázati igénylés érkezett, amelyeknek elbírálására a támogatói döntés kezelőjének érthetően több időre van szüksége.

A pályázók egyébként összességében csaknem 1200 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt az NFKIH által koordinált felhívásokra. Ha együttesen nézzük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs programokat, a Versenyképes Közép-Magyarországért programokat, valamint az NKFI Alap kiírásait, akkor a pályázatok száma eddig 8800 körül alakult.

A legjobb kutatóhelyek sora a fővárosban működik, és sok budapesti egyetem és vállalat rosszul éli meg, hogy uniós forrásokra szinte csak vidéki székhelyű szervezetek pályázhatnak, ami hátrányba hozhatja a budapesti kutatóközpontokat. Több esetben vidéki egyetemek budapesti egyetemekről hívnak szakembereket, hogy a pályázati munkákat teljesíteni tudják. Hogyan valósítható meg a kutatói kiválóság megerősítése, ha a Közép-Magyarország régió fejlesztésére nincsenek jelentős források?

A közép-magyarországi régió egyetemei, kutatóműhelyei valóban kisebb arányban részesülhetnek az EU-s operatív programok támogatásaiból, mivel ezek felhasználását a régió fejlettségi szintjéhez köti az Európai Unió. Ugyanakkor a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében erre a célra is rendelkezésre állnak uniós források, valamint a hazai NKFI Alap forrásait koncentráljuk erre a régióra. Nemrég írtunk ki és értékeltünk egy 28 milliárd forint keretösszegű programot, amely a Nemzeti kiválóság és versenyképesség nevet viseli. Ezenkívül 21 milliárd forint értékben vállalati kutatási programot is finanszírozunk, ez a pályázat gyakorlatilag a Közép-Magyarországon kívüli régiók hasonló pályázatainak tükörképe.

A kutatói közösség tagjainak el kell fogadniuk a tényt, hogy a kohéziós forrásokat azért kapja az ország, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassa.

Természetesen ez nem történhet úgy, hogy a budapesti műhelyek ennek kárát lássák, ezért biztosítjuk például az említett pályázati konstrukciókat tükörpályázati rendszerben ennek a régiónak a fejlesztésére is.

Hogyan értelmezzük azt, hogy a World Economic Forum versenyképességi listáján hat helyet esett vissza Magyarország egy év alatt, és az EU 28 tagállamából a 25. helyen állunk? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég a kutatóintézetek, a vállalatok és az egyetemek jobb együttműködését sürgette. Ön szerint mi akadályozza nálunk a versenyképességet?

A rangsorokat kommentáló összeállítások gyakran egymásnak ellentmondóak, ezért először is érdemes a rangsorok értékelésekor figyelembe venni, hogy milyen módszertanok, milyen minták és milyen adatbázisok adják az összeállítás alapját. 

Pálinkás József

Forrás: Posztós Janos

Elegendő csak a nyár végén, a legtöbb híroldalon nemzetközi összehasonlításban is jelentős sikerként közölt adatot idézni. Eszerint hazánk két helyet javított és 33. helyen áll az innovációs világranglistán, amelyet az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) tett közzé.
Ugyanakkor Magyarország versenyképessége valóban erősítendő, például azzal, ha a forrásokat valóban a versenyképességet növelő célokra fordítjuk, ha az innovációs ösztönző rendszerünk elemeit összehangoljuk.Ebben több tényező mellett, nagy szerepe lenne az ipar és a kutatóhelyek intenzívebb együttműködésének, amelyet versenypályázati eszközökkel is kiemelten ösztönzünk: kifejezetten az egyetemek, akadémiai kutatóhelyek és a vállalkozások összekapcsolását célozva több mint 147 milliárd forint áll rendelkezésre, öt pályázati felhívás keretében.Megítélésem szerint Magyarország egyik versenyképességi záloga, ha jóval, több megfelelő képzettségű szakember lesz az országban.

A kutatás-fejlesztés terén ez hosszú távú folyamat, hiszen kitűnő kutatókat évek, évtizedek alatt lehet csak nevelni. Természettudományos tárgyakat tanító kollégákból is óriási a hiány, amit komolyan kell vennünk, mert a pedagógusok ébreszthetik fel a jövő kutatóinak érdeklődését a tudomány iránt. Másrészt olyan feltételeket kell biztosítani a magyar egyetemeken, kutatóműhelyekben, kutatócsoportokban, amely vonzóvá teszi az itthoni munkát a kutatók számára.

Az Ön által vezetett hivatal is viszonylag újnak tekinthető, hiszen 2015-ben jött létre több intézmény összevonásával. Milyen eredményeket értek el eddig?

Fontos tudománypolitikai alapelv, hogy egyensúlyban tartsuk a felfedező kutatás ösztönzését és a „tudomány megrendelőinek" igényéből fakadó kutatási-fejlesztési programok ösztönző rendszerének kialakítását, az inspiráló innovációs környezet kiépítését. És fontos, hogy mindezt a kiválóság ereje vezérelje. A finanszírozási rendszert ezért úgy kellett felépítenünk, hogy a kutatói kíváncsiság által vezérelt, tematikusan nem behatárolt alapkutatási programok mellett a felhívások tervezésével meghatározhassuk a főbb tematikus prioritásokat az alkalmazott fejlesztési és innovációs programok esetében, illetve meghatározzuk az infrastruktúrák fejlesztésének stratégiai irányait is.

Fő feladatunk az innovációs célú uniós források felhasználásának tervezése, azaz közreműködés a kapcsolódó felhívások előkészítésében és a beérkezett projektjavaslatok értékelésében, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, tehát a kutatásfejlesztési és innovációs célú költségvetési forrás kezelése. Célunk a kutatásfinanszírozás kiszámíthatósága, másrészt forrásokat biztosítunk a meglévő kutatóműhelyek infrastruktúrájának fejlesztéséhez, úgy, hogy a hosszú távú, fenntartható üzemeltetés is a szempontok között szerepel. Végül szeretnénk pályázóbarát versenypályázati rendszert működtetni, hogy a területre szánt pénzek gyorsabban jussanak el a kutatókhoz. Ebben persze az intézményeknek is van szerepük, az ő felelősségük is jelentős abban, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék a támogatások folyósítását a kutatók számára.

A kutatói utánpótlás biztosítása érdekében a doktori fokozattal rendelkező kutatóknak ún. posztdoktori ösztöndíjat hirdettünk, hozzájárulva a tudományos fokozatukat a közelmúltban megszerző kutatók álláshelyének finanszírozásához,

így ösztönözve, hogy a kutatói pályán maradjanak, és egy kutatócsoport tagjaként, tapasztalt kutató mellett dolgozva meg tudják alapozni kutatói életpályájukat, és Magyarországon folytassák kutatói tevékenységüket.

A kutatási infrastruktúra és a kiváló kutatói műhelyek fejlesztésére pedig öt felhívás keretében mintegy 150 milliárd forint áll a kutatói közösség rendelkezésére 2020-ig a hazai és EU-s forrásokból finanszírozva.

Cambridge-ben az egyetemi vezetőkkel és a brit egyetemi városban tanuló magyar diákokkal is találkozott október végi látogatása során. Lát lehetőséget arra, hogy ezek a diákok Magyarországon építsenek majd karriert?

Azt tartom fontosnak, hogy a kutatói, fejlesztői karrierpálya különböző pontjain legyen lehetőségük kölcsönösen bekapcsolódni kutatási programokba, fejlesztési feladatokba. A diákok elmondták például, hogy szívesen vennének részt magyarországi nyári gyakorlatokon. Ennek az a nagy előnye, hogy így sokkal közvetlenebb tapasztalatokat szerezhetnek a magyar intézmények kutatási programjaiba történő bekapcsolódási lehetőségekről.

Illeszkedik ehhez az a kezdeményezés is, amely a kint tanuló magyar diákok üzleti ötleteinek fejlesztését célozza. Ezek némelyikét a Londonban, Cambridge-ben tanuló diákok magyar kutatóműhelyekben kezdik továbbfejleszteni a jövő év során.
A találkozónkon beszélgettünk arról, hogy számos kutatásfinanszírozási és vállalkozásfejlesztési lehetőség kínálkozik ma Magyarországon, amelyek meghatározóak lehetnek abból a szempontból is, hogy mennyire látják perspektivikusnak a hazai karrierépítést, kibontakozási lehetőségeket.

Bár a legújabb hírek szerint várhatók még fordulatok a brexittel kapcsolatban, mire számít a két ország, illetve az uniós tudományos együttműködést illetően?

A brit egyetemekkel, kutatóhelyekkel, innovatív vállalkozásokkal igen szoros a hazai kutató-fejlesztő közösség kapcsolata, hiszen

mintegy 200 brit-magyar részvételű kutatásfejlesztési és innovációs projekt fut már most és csak a cambridge-i egyetem esetében mintegy 5 millió euró keretösszegű projektekben tucatnyi magyar tag vesz részt nanotechnológiához, élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges társadalomhoz kapcsolódó kutatásokban. Az unió kutatásfejlesztési célú Horizont 2020 programja keretében meghirdetett pályázatok egészét tekintve a második leggyakoribb partnerországunk Nagy-Britannia, ezért is fontos, hogy a tárgyalásaim során minden alkalommal kölcsönösen megerősítettük: a két ország tudományos kapcsolatai erősek maradnak, akkor is, ha valóban távozik Nagy-Britannia az EU-ból, bármilyen forgatókönyv szerint történik ez.