Jó néhány gazdasági szektort erősen megráztak a Krím félsziget annektálása után bevezetett uniós szankciók, de
leginkább a tőkepiaci források korlátozása ütött az orosz gazdaságon,
hangzott el a Közép-Európai Egyetem (CEU) konferenciáján, amely az orosz kilábalást helyezte középpontba.
Az előadások kiemelték, hogy a 2014 nyarán bevezetett
uniós büntetőintézkedések eddig hozzávetőlegesen 700 milliárd dollár kárt okoztak Moszkvának,
amely válaszlépésként ellenszankciókat vezetett be az EU-ból származó árukat illetően.
A büntetőintézkedések azonban már olyan állapotban érték az orosz gazdaságot, hogy – egy viszonylag hosszú, 2009–2013-ig tartó felívelés után – már csak egy százalék körüli éves növekedésre volt képes, amely mutatja, hogy
a piacgazdaságra átállás után nem történt meg az olaj- és gázexporttól való túlzott függés enyhítése.
Mivel a büntetőintézkedések bevezetése gyakorlatilag egybeesett az energiaárak zuhanásával,
az amúgy is féloldalas orosz gazdaság hirtelen kettős problémával került szembe.
A válság kivédését ugyanakkor segítette, hogy 2013-ra viszonylag jó állapotba került a gazdaság, és az euróban számított GDP megközelítette az uniós átlag 60 százalékát. Ezután azonban erős, hét százalék körüli visszaesés következett, ám idén év végére már csak stagnálás várható.
A CEU konferenciáján előadók rámutattak arra, hogy az orosz gazdaság másik "szerencséje"
az állam alacsony, a GDP öt százalékát kitevő eladósodottsági szintje, amely a külföldi források korlátozásának negatív hatását nagymértékben tompította.
A rubel gyengülésére és az infláció hirtelen emelkedésére a monetáris és a pénzügypolitika fegyelmezetten reagált, az államháztartási hiány idén is három-négy százalék között marad, a 2017–2018-as, kétéves költségvetés pedig ennél is alacsonyabb hiánnyal számol.
Az előadók szerint a gazdasági gondokat akár tetézhette is a túl szigorú monetáris és pénzügyi politika, amely – így utólag nézve – lehetett volna lazább is, hogy élénkíthessék a gazdaságot.
Az állami tőkeinjekció azonban elmaradt, 2015-től évről évre kevesebbet költ az állam az előző évhez képest. A költségvetési kiadások mára a válság előtti szintre csúsztak vissza.
A kilábalást nehezíti, hogy az orosz gazdaság "elakadt az átmeneti időszakban", és az egyre növekvő reformokat a politikai akarat hiánya is akadályozza.
Márpedig az ipar megsegítése most elkerülhetetlennek látszik, mert az energiaáraktól való túlzott függést hosszú távon tompítani kell, hogy a gazdaságot több lábra lehessen állítani.
Potenciális kilábalási forgatókönyv lehet a külföldi működőtőke (FDI) vonzása, a liberalizáció és a reformok következetes végigvitele,
erre azonban jelenleg nem tapasztalható elegendő politikai szándék, hangzott el a CEU fórumán.