Így fehérítenék ki a gazdaságot

2016.12.02. 16:13

A szürkegazdaság kifehérítése érdekében egy javaslatcsomagot állított össze a Nézőpont Intézet. A kutatásból kiderül, hogy jó úton halad Magyarország, hiszen 2003-ban GDP arányosan 25 százalékos volt a szürkegazdaság aránya, 2010-ben 23,3 százalék, 2015-ben pedig 21,9 százalékot mértek. Az uniós átlag egyébként 18 százalék körül van.

Az eddigi kormányzati intézkedések, mint például 

  • az online kasszák bevezetése,
  • az EKÁER-rendszer,
  • a fordított áfa,
  • az uniós kifizetések felgyorsítása,
  • az alapszámla bevezetése
  • és a minimálbéremelés is

már hozzájárult a magyar gazdaság fehérítéséhez, mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Nézőpont Intézet hófehér gazdaságért szóló 35 pontból álló javaslatcsomagja az építőiparra, a kereskedelemre, a turizmusra és az egészségügyre koncentrál. Főleg a készpénzes fizetés korlátozásáért, az elektronikus fizetés kiterjesztéséért, az adóbefizetés eljárásainak tökéletesítéséért, a közteherviselés szürke zónáinak felszámolásáért és az átláthatóságért kampányolnak. 

De mi is az a szürkegazdaság?
A szürkegazdaság átmenet a legális és az illegális gazdaság között. A tevékenysége nem illegális, de nem is követi az adószabályokat. A szürkegazdaság leggyakoribb megjelenési formája az állami szabályozás alól való kibújás, kiskapuk keresése az adózás során.

Hófehér gazdaság kell

Csökkenteni kell a készpénzállományt, ugyanis

évente 500 milliárdba került a készpénz fenntartása. A Nézőpont Intézet adatai szerint, míg 2007-ben a GDP 9 százalékának megfelelő volt a készpénzállomány aránya, addig mára már a GDP 14 százalékára emelkedett. Ha kevesebb készpénzt használnánk, azzal évi 160 milliárd forintot spórolnánk.

A sárga csekket újra kell gondolni

Magasabb tranzakciós adó bevezetését javasolja a Nézőpont Intézet a hófehér gazdaságról szóló tanulmányában. 150 ezer forint feletti készpénzfelvétel után, akár a kivett összeg egy százaléka is lehetne az adó. 

Nem kell ragaszkodni olyan hagyományhoz, ami drága

Forrás: MTI/Soós Lajos

A sárga csekkek piacát is újra kellene gondolni. A készpénzforgalom jelentős részét a sárga csekkek generálják. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, ami a postának pénzforgalom és tisztességes üzlet, az a magyar gazdaságnak előnytelen helyzet. Nem kell megszüntetni a sárga csekket, de az újragondolásnak nem lehet akadálya, hogy ragaszkodunk a hagyományokhoz.

Javasolják, többek között azt is, hogy 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni. Legyen

állampolgári jogon ingyenes alapbankkártya és bankszámla.

Ez azt jelentené, hogy a 2016-ban bevezetett kedvezményes banki alapszámla után természetes személyeknek és vállalkozásuknak is joguk lehessen ingyenes alapszámlához jutni.

Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, ennek a költségét a készpénzhasználat visszaszorításából lehetnek fizetni. Erősen gondolkodnak az ország vezetői a szociális bankszámla bevezetésén is. Ennek lehet, hogy nem örülnek majd a bankok, de ez nyilván nem jelenti majd az összes banki szolgáltatás ingyenessé tételét.

Az adórendszer bonyolult

Még több kékhírt kell az adóelkerülők elkapásáról közölni. Növelni kellene az adóhatóság kommunikációs költségvetését, mert a szervezet eredményességének híre komoly visszatartó erőt jelenthetne az adóelkerülésen agyalók számára – mondta Mráz.

És ingyenessé kell tenni az állami e-számlázó programokat és ingyenes elektronikus könyvelési programok kellenek. Ezek a programok a NAV szerverein futhatnának, megkönnyítve a vállalatok bejelentési és adóhatósági ellenőrzési tevékenységét. Fontos a Nemzeti Adó- és Vámhivatal imázsának javítása is.

Az adózással rengeteg időt töltenek az emberek

Forrás: MTI/Nagy Lajos

Magyarországon az adózással elöltött idő nagyon magas, mondta Hornung Ágnes Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a konferencián. Elismerte az adórendszer bonyolult, az adminisztráció csökkentése a cél.

A legszürkébb árnyalat

A lakásbérbeadás kifehérítése is fontos, hiszen ez az egyik legszürkébb folt a magyar gazdaságban. Nehezen becsülhető, hogy mekkora jövedelmek kerülik meg a központi büdzsét a lakáskiadások során.

A lakáskiadás a gazdaság legszürkébb zónája

Fotó: Vorigin Dóra

A Nézőpont Intézet javaslatai szerint az ingatlannyilvántartást össze lehetne vetni az adóhatóság adatbázisával. Ha pedig meg van adva, hogy egy-egy ingatlant milyen célra használ a tulajdonosa, akkor össze lehetne vetni az adatbázisokat.

Legyen szja a nyugdíjon és az ösztöndíjon is

Igazságosabb közteherviseléssel is tovább fehéredhetne a gazdaság. A Nézőpont Intézet tanulmányából kiderül, hogy egykulcsos adó bevezetését javasolják minden személyes jövedelemre, köztük a nyugdíjakra is, de

csak akkor, ha a jövedelemadó mértékével megegyező nyugdíjemelés járna vele párhuzamosan, így az sem a nyugdíjasokat, sem az államkasszát nem terhelné, viszont megkönnyítené a nyugdíj melletti jövedelemszerzést. De egykulcsos adó kivetését javasolják az ösztöndíjakra, a közcélú juttatásokra is.

Átláthatóság

A hófehér gazdasághoz hozzátartozik az átláthatóság is. A javaslatok között szerepel az

állami értesítés az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékokról.Az adófizetés presztízsének visszaállítása, vagyis, hogy legyünk büszkék az adófizetőkre. Az átláthatóságot növelné, ha az úgynevezett 1 százalékos szektort is kifehérítenék. Így az állatmentő és rákellenes szervezetek a bevételük nagy részét nem marketingre költenék, hanem valóban az eredeti nemes céljaikra tudnának koncentrálni.