Olaszország az új gyenge láncszem

Italy's Prime Minister Matteo Renzi announces his resignation during a press conference at the Palazzo Chigi following the results of the vote for a referendum on constitutional reforms, on December 5, 2016 in Rome. "My experience of government finishes here," Renzi told a press conference after the No campaign won what he described as an "extraordinarily clear" victory in the referendum on which he had staked his future. / AFP PHOTO / Andreas SOLARO / “The erroneous mention[s] appearing in the metadata of this photo by Andreas SOLARO has been modified in AFP systems in the following manner: [December 5, 2016] instead of [December 4, 2016]. Please immediately remove the erroneous mention[s] from all your online services and delete it (them) from your servers. If you have been authorized by AFP to distribute it (them) to third parties, please ensure that the same actions are carried out by them. Failure to promptly comply with these instructions will entail liability on your part for any continued or post notification usage. Therefore we thank you very much for all your attention and prompt action. We are sorry for the inconvenience this notification may cause and remain at your disposal for any further information you may require.”

A piacok nem siratják Matteo Renzi olasz kormányfőt, akinek politikai karrerját megpecsételte a tegnapi népszavazás. Az euró a reggeli zuhanás után korrigált, és az európai - így a milánói -  tőzsdék is már pluszban járnak. A legnagyobb vesztesek az olasz bankok, amelyek jelentős értékvesztesést könyveltek el. Ennél most nagyobb probléma a politikai bizonytalanság, amely ráirányítja a figyelmet az olasz gazdaság, főként a pénzügyi szektor gyenge pontjaira. Londoni elemző szerint már 30 százaléknál kisebb az esélye, hogy Olaszország az euróövezet része marad.

Nagyon úgy fest, hogy a piacok már beárazhatták Matteo Renzi miniszterelnök bukását a tegnapi népszavazás kapcsán, bár

ilyen nagy mértékű vereségre kevesen számítottak.

Elsősorban a meglepően magas, 67 százalékos részvételt, és a nemek és az igenek aránya közötti húsz százalékpontos különbséget emelik ki az olasz lapok, amelyek egyelőre csak találgatnak a kormányfő lemondása utáni helyzet alakulásáról.

Matteo Renzi olasz kormányfő a népszavazás után lemondott Forrás: AFP/Andreas Solaro

A kulcs Sergio Mattarella köztársasági elnök kezében van, aki jó eséllyel egy szakértői kabinet alakítása mellett teszi le a garast, és inkább nem kockáztatja az előrehozott választásokkal járó politikai káosz kialakulását.

Az ellenzéki jobbközép tömörülés egyrészt nem rendelkezik többséggel a törvényhozásban, másrészt a szövetségen belül rengeteg a törésvonal. A La Stampa politikai napilap szerint Pietro Grasso, a szenátus elnöke, Pier Carlo Padoan gazdasági és pénzügyminiszter vagy Graziano Delrio infrastrukturális minisztert lehet a következő olasz kormányfő.

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök Forrás: NurPhoto/Roberto Silvino/NurPhoto/Roberto Silvino

A lap szerint példa nélküli válság a mostani, mert a kormánynak megvan a többsége a törvényhozásban, de vereséget szenvedett a referendumon, az ellenzék viszont kisebbségben van, nem tud kormányt alakítani.

Az euró- és elitellenes Öt Csillag Mozgalom ugyan a legtámogatottabb pártnak számít, önállóan mégsem lenne képes kormányt alakítani, ennek ellenére vezetőjük, a komikus Beppe Grillo azonnali választásokat szorgalmaz.

Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom vezetője Forrás: AFP/Marco Bertorello

A piacok ugyan viszonylag higgadtan reagáltak az olasz kormány bukására, ám a bankszektor hiányosságai, a csigalassúságú gazdasági növekedés, valamint a Renzi által elkezdett reformok elakadása az elhúzódó bizonytalanság árnyékát vetítik Olaszországra.

A pénzügyi szektor nehézségeit mutatja, hogy a reggeli órában a legnagyobb olasz banknak számító Unicredit részvényei több mint öt százalékot estek, a súlyos gondokkal küzdő, és gyakorlatilag a csőd szélén álló Monte dei Paschi di Siena banknál ez a veszteség már hét százalékra rúgott, de mínuszban van a Banco Popolare és a Mediobanca is.

A pénzügy szektor iránti bizalom megingása nem most kezdődött:

az olasz bankok mérlegeiben mintegy 360 milliárd eurónyi kétes követelés van, amelynek kezelésére a Renzi-kabinet ugyan állami garanciavállalással tervet dolgozott ki, de a lemondás miatt most ez a program is veszélybe került.

A harmadik legnagyobb banknak számít Monte dei Paschi di Sienanak még év végéig ötmilliárd euró értékben kellene tőkét emelnie ahhoz, hogy elkerülje a csődöt. Kérdéses a kisebb bankok sorsa is: a szükséges feltőkésítés érdekében a Renzi-kormány azt szorgalmazta, hogy együtt szerepeljenek a tőzsdén, ez azonban nem következett be.

A politikai vákum óriási nyomást helyez a bankokra, hogy minél hamarabb tisztítsák ki a mérlegeiket, csökkentsék a rossz hitelek arányát, és tőkét emeljenek, írja a Bloomberg elemzése.

A következő kormányfő pozíciójáért ugyan nagynak tűnik a tülekedés, a valóságban azonban kevesen lennének képesek egy erős gazdasági reformot végigvinni, és a bankszektort rendbe tenni.

A reformkényszerre már Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is figyelmeztetett Renzi lemondása után, és bár az Európai Bizottság szerit csak belpolitikai ügyről van szó, valószínűleg ismét be fogják nyújtani a számlát Rómának a magas államadósság miatt.

Londoni pénzügyi elemzők szerint immár a 30 százalékot sem éri el az esélye annak, hogy Olaszország öt év múlva is az euróövezet tagja lesz.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői hétfői helyzetértékelésükben felidézik: már öt évvel ezelőtt is kétségesnek tartották, hogy Olaszország még tíz évet kibír a valutaunióban.

Öt év elteltével Olaszország ugyan még mindig az euróövezet tagja, de az ország irányíthatóságának javítását célzó reformprogram elvetése és Matteo Renzi miniszterelnök lemondása még tovább növelte annak az esélyét, hogy meg vannak számlálva Olaszország napjai az euróövezetben.
A CEBR elemzőinek számításai szerint az olasz gazdaság versenyképességi pozíciója 2000 óta 14 százalékkal romlott.