Oroszország előnyt kovácsolt az uniós szankciókból

portrait VERTICAL 2935429 09/13/2016 September 13, 2016. Russian President Vladimir Putin during a meeting with Minister of Labor and Social Protection Maxim Topilin in the Kremlin. Michael Klimentyev/Sputnik
Vlagyimir Putyin
Vágólapra másolva!
Idén jelentősen csökkent a kőolaj és a földgáz aránya az orosz exportban, a gazdaság egésze azonban már kevésbé érzi meg az uniós szankciókat, mint két évvel ezelőtt. Az ország részben importhelyettesítésre állt át főleg a mezőgazdaságban, az autóiparban és a védelmi iparban. Átrendezte kereskedelmi kapcsolatait, és megerősítette az Eurázsiai Uniót, a Sanghaji Együttműködési Fórumot, valamint nyitott a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni övezetek felé.
Vágólapra másolva!

Vlagyimir Putyin orosz elnök december elején elhangzott évértékelőjében szokatlanul őszintén beszélt a gazdasági gondjairól, és a nyugati szankciók miatti irányváltás szükségességéről.

Az orosz mezőgazdaság ugyan sikerrel használta ki az uniós szankciókat, de csak erős állami támogatással,

amelynek mértéke azonban nem tartható fent örökké. Tény, hogy a 2014-2016-os időszakban a mezőgazdaság négyszázalékos fejlődést tudott elérni, növelte exportképességét, és kivitelben megelőzte a hagyományosan erős fegyverexportot.

A 2014 nyarán bevezetett uniós büntetőintézkedések ugyan a fegyveripart is érintették, ám új piacok szerzésével az országnak még a szorongatott helyzetben is sikerült tízszázalékos bővülést elérnie az utóbbi két évben.

Az európai korlátozások piaci irányváltást kényszerítettek ki: az Eurázsiai Unió felélesztését és a délkelet-ázsiai kereskedelmi térségek felé nyitást.

Vlagyimir Putyin Forrás: AFP/Sputnik/Michael Klimentyev

Oroszország problémái elemzők szerint – az olajárak zuhanása mellett - belső okokra vezethetők vissza: alacsony a beruházási ráta, amely az uniós korlátozások bevezetése óta 16 százalékkal esett. Hiányzik a modern technológia és a jól képzett munkaerő, nincs valódi verseny, és az üzleti klíma sem megfelelő.

Az EU büntetőintézkedéseinek legnagyobb vesztese a kereskedelem, amely 14 százalékkal esett vissza, a belső fogyasztás pedig több mint 12 százalékkal.

Az alacsony beruházási arány leginkább az építőiparban látható: két év alatt 15 százalékkal zuhant a szektor teljesítménye.

A makrogazdasági stabilitást azonban még ebben a kedvezőtlen világgazdasági környezetben is sikerült biztosítani,

az inflációt a tavalyi 12 százalékról csökkentették, és jövőre elérhetővé válhat a négyszázalékos inflációs cél.

Az orosz mezőgazdaság látványos fejlődése a bizonyíték arra, hogy megfelelő állami támogatás mellett le lehet győzni évtizedes kedvezőtlen trendeket. Az orosz agrárium 2015-ben már 16,2 milliárd dollár értékben exportált külföldre, megelőzve ezzel az amúgy is erős fegyverexportot.

A védelmi iparnak sikerült leráznia magáról az uniós büntetőintézkedéseket és a modernizációs programok következtében az iparág idén tíz százalékkal nőtt, miközben termelékenysége is erősödött.

A védelmi ipar high-tech irányú fordulatot hajtott végre, és nyitott a civil felhasználású (hajózás, repülés, gyógyszeripar stb.) szektorok felé.

A tervek szerint tíz év múlva eladásainak egyharmada már ezekre a piacokra irányul. Szintén látványos az infotechnológiai iparág fejlődése, amely tavaly már hétmilliárd dollár értékben volt képes exportálni, miközben a szektorban az orosz vállalatok száma öt év alatt megduplázódott.

Az európai szankciók negatív hatásainak ellensúlyozására Oroszország ázsiai- és csendes-óceáni kereskedelmi kapcsolatai fejlődtek,

ahogy igyekezett áttenni a kereskedelmi súlypontokat nyugatról keletre.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Csendes-óceáni Gazdasági Tanács (APEC) fórumait is felhasználva Oroszország az úgynevezett Eurázsiai Gazdasági Unió (Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vezetésével) erősítéséért lobbizik. Kína, India, Japán és Dél-Korea egyaránt partnerei ebben a törekvésében. Egyelőre azonban egyik szervezet sem hozott létre mély gazdasági együttműködést, amely érdemben ellensúlyozná az európai piacok kiesését.

A szankciók óta sokat gyengült az orosz rubel Forrás: MTI/EPA/DPA/Jens Büttner

Ennek elsődleges oka, hogy Oroszország és Kína viszonyát számos kihívás terheli. Például Közép-Ázsiában az energiahordozókhoz való hozzáférés, Kína növekvő biztonságpolitikai jelenléte, illetve a szibériai elnéptelenedés és a kínai demográfiai túlnyomás földrajzi közelsége.

Az orosz-kínai barátságnak tehát megvannak a maga korlátai, még az oroszországi kínai befektetések felívelése ellenére is.

Kína ugyanis nem akarja, hogy megromoljanak gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal, Oroszország pedig igyekszik elkerülni a Kínától való egyoldalú, szövetségesivé váló függelmi viszony kialakulását.

Orosz szempontból előtérbe került a BRICS-szövetség (Brazília, India, Oroszország, Kína és Dél-Afrika), a G20-tagállamok és az orosz-kínai vezetéssel a közép-ázsiai országokat is magába foglaló Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szerepe. Elemzők szerint ezek a struktúrák megágyaztak az oroszok számára a „nem nyugati" világban. Fontosabb kereskedelmi partnerré vált Kína mellett Brazília, Vietnam, India, Indonézia, Irán, Kuba, Pakisztán és a Dél-Afrikai Köztársaság.

Elemzők szerint az Oroszország elleni nyugati szankciók, az ukrajnai gáztranzit és az egyes vezetékprojektek kapcsán kialakult politikai viták egyelőre nem teszik lehetővé az EU-orosz energetikai párbeszéd újrakezdését. A Gazprom 2019-re várhatóan még nem lesz képes teljesen kiiktatni az ukrajnai vezetékeket az Európába irányuló szállításai során.

Az EU-orosz energetikai együttműködésben a gázszektor a problematikus terület, mert – a jóval könnyebben helyettesíthető kőolajjal ellentétben - csak az orosz földgáztól való európai függőség ölt kritikus méreteket.

Ha 2019-ig nem épül ki az Ukrajnát elkerülő teljes szállítókapacitás, kérdésessé válhat, hogyan kapja meg Európa a szükséges 50-60 milliárd köbméter földgázt.

A tartósan alacsony energiaárak miatt azonban az orosz gazdaság helyzete igencsak problematikus. 2017 végére az orosz költségvetésben arra sem lehet pénz, hogy az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat kifizessék. A mostani relatív stabilitás ugyanis főként a tartalékalapoknak köszönhető, de ezek legjobb esetben is jövő év végére kiürülnek.

A 2014-ben bevezetett szankciók hatására mintegy 35 százalékkal csökkent az EU és Oroszország közötti kereskedelem, tavaly az orosz-német exportarány 25 százalékkal csökkent, idén pedig további 10 százalékos romlás várható.

Moszkvában abban bíznak, hogy az EU nagy tagállamainak üzleti körei előbb-utóbb rákényszerítik majd saját kormányaikat a szankciók megszüntetésére,

mert politikai változást nem értek el. Az uniós korlátozásokat szeptember végén hosszabbították meg, és január végéig biztosan fenntartják.