Kétszeresen fizetjük meg a válság előtti felelőtlen hitelezés árát

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18.

Súlyos árat fizeti az ország a 2002-2008 közötti felelőtlen és rossz szerkezetű hitelezésért. Igaz, hogy a banki kölcsönök a válság előtt 0,4-0,8 százalékos átmeneti és rövid távú növekedést jelentettek a gazdaságnak, ám ennek ára, hogy most évente 1,1-1,4 százalékot veszítünk el a növekedésből – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb növekedési jelentésében. 

Amit a válság előtt átmenetileg hozzáadott a növekedéshez, azt most kétszeresen veszi el a kilábalástól a 2002 és 2008 közötti hibás szerkezetű banki hitelezés, mert

máig jelentősen csökkenti a vállalkozások új beruházási lehetőségeit és a lakosság elkölthető pénzét.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb növekedési jelentéséből kiderül, hogy a túlzott és egészségtelen hitelezésből fakadó problémával Magyarország nincs egyedül, emiatt Nyugat-Európa több államában ma is csigalassúságú fejlődés tapasztalható, ami a beruházások visszafogását és ebből fakadóan tartósan magas munkanélküliséget okoz.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Magyarország kis és exportorientált országként tehát ebből a szempontból is megérzi a lassú kilábalás negatív hatásait. A jegybank a 2005 és 2015 közötti GDP-fejlődést vizsgálta az euróövezet és a visegrádi négyek között, és arra a megállapításra jutott, hogy

a rossz struktúrájú hitelezés nálunk okozta a legnagyobb károkat.

Ebben az időszakban ugyanis

Lengyelország közel 28 százalékos növekedést ért el, míg Szlovákia 17, Csehország pedig nyolc százalék körüli fejlődésre volt képes, ezzel szemben Magyarország mindössze három-négy százalék körüli előrelépést ért el.

Ebben oroszlánrésze van annak is, hogy a pénzügyi mellett bankválság is lezajlott 2008-2010 között, és a hitelezés ott fagyott le leginkább, ahol a bedőlt vagy problémás kölcsönök akadályozták a bankok hitelezését.

Ez egyrészt a források elapadását jelentette, másrészt a hitelezési feltételek olyan szigorítását, amely a kkv-k számára szinte elérhetetlenné tették a banki kölcsönöket.

Az MNB jelentése kiemeli, hogy a hazai hitelezési folyamatok jelentős sérülékenységet halmoztak fel a magyar gazdaságban a 2008-2009-es válság előtti évtizedben.

A sérülékenység egyrészt a fenntarthatónál gyorsabb ütemű hitelezés bővülésből, valamint annak egészségtelen szerkezetéből adódott. Ez a háztartási szektorban a devizahitelezés széleskörű elterjedésében, a vállalati szektorban pedig a nagy kockázatú projektfinanszírozásban öltött testet.

A hitelezési fordulatot részben a jegybank Növekedési Hitelprogramja(NHP) hozta, amely a hitelezésből szinte teljesen kizárt magyar kkv-szektornak nyújt segítséget egyrészt az alacsony kamatlábbal, másrészt a visszafizetés egy részére vállalt állami garanciával.

A beruházások fellendítésében nagy szerepet játszó NHP keretében több mint 30 ezer hazai kkv jutott kedvezményes hitelhez, ennek makrogazdasági hatása azonban nyilvánvalóan csak később jelentkezik.

A jegybank szerint egy egészséges hitelezési környezetben a magyar gazdaság a 2005 és 2015 között sokkal erőteljesebb, 12 százalék körüli fejlődésre is képes lett volna.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a válság minden vállalatcsoportban (tehát nem csak a kkv-k esetében) vetette vissza a beruházást, és csak 2013-tól mutatkoznak a kilábalás jelei, de a vállalatok beruházási teljesítménye továbbra is a válságot megelőző szint alatt maradt.

A hazai vállalati beruházások ráadásul erősen koncentráltak: ez tükröződik az egyedi nagyberuházások és az exportra termelő nagyvállalatok túlsúlyában.