Megszavazta a parlament az adócsökkentést

Varga Mihály ARCKIFEJEZÉS FOTÓ FOTÓ ÁLTALÁNOS KÉPKIVÁGÁS Közéleti személyiség foglalkozása laza arckép, portré mosolyog politikus sajtótájékoztató SZEMÉLY
Pozsony, 2016. szeptember 10. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az európai uniós (EU) tagállamok pénzügyminisztereinek informális találkozóján tartott sajtótájékoztatóján a pozsonyi Vigadó épületében 2016. szeptember 10-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Vágólapra másolva!
Elfogadta a parlament hétfőn a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is.
Vágólapra másolva!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a házszabálytól eltérve tárgyalt – előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz. A szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulás mértékét 2017-re a jelenlegi 27-ről 22, 2018-ra pedig 20 százalékra csökkenti a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

Az adócsomag a bérmegállapodás érvényesítésén kívül több más ponton is változtat az adószabályokon.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Rögzítették például, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik. Korábban ez 15 év volt. Az adóalapba számító összeg évente csökken.

Változik az építményadó is: 2018. január 1-jétől

adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó – például óriásplakát –, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót.

A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A mostani módosítással 2017. január 1-jétől bővül azon megváltozott munkaképességűek köre, akik után igényelheti a munkáltató a kedvezményt.

Kimondták továbbá, hogy az úgynevezett korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg az ilyen vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.

Kulturális célok támogatása esetén az adózó az adókedvezményt utoljára a támogatást követő nyolcadik évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől.

Az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, egyben megszűnik a pótlólagos kiegészítő támogatás.

A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.

Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt is módosították, rögzítve, hogy a reklámközzétevők – vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők – árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhatnak a reklámközvetítőknek.

Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget írtak elő az állami adóhatóságnak, hogy ha tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.

Kiegészítették a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt azzal, hogy a sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

A törvény arról is rendelkezik, hogy adatkezelési felhatalmazást kapnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátásokkal kapcsolatos kormányzati tájékoztatás és kapcsolattartás céljából.