Ott tart a magyar ingatlanpiac, ahol tíz éve

2016.12.14. 14:09

2016-ban már harmadik éve tart a fellendülés az ingatlanpiacon, így a forgalom, az árszint és az építési engedélyek terén is majdnem ott tart a szektor, mint a 2008-ban kirobbant válság előtt. Továbbra is Budapest a legdrágább, azonban a fővároson belül már nem Buda a legmenőbb.

A legdrágább ingatlanok továbbra is Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Hajdú-Biharban találhatóak. A fővárosban a VII. kerület a csúcstartó, ott szűk egy év alatt 33 százalékos volt az átlagos áremelkedés, derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből. Az idei év első három negyedévében a NAV-hoz beérkezett és az OTP Jelzálogbank által feldolgozott forgalmi adatok a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is kétszámjegyű, országos átlagban 14 százalék körüli szűk éves áremelkedést mutatnak.

„A tavalyi egységes drágulással szemben ugyanakkor most differenciált változások tapasztalhatók” – idézi Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzőjét a cég közleménye. Míg a fővárosi értéknövekedés 19 százalék körül alakul, megyei jogú városokban 9 százalék, kisebb városokban 1 százalék ugyanez az arány. Községekben összességében viszont 15 százalékos csökkenést látunk” – fűzte hozzá a szakértő.

Csak két megyében csökkent az átlagár

A tizenkilenc megye közül

csak Nógrádban és Somogyban csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára idén: Nógrádban ez már hagyományos, és a csekély kereslet számlájára írható, míg Somogyban a korábbi magas árakból volt lehetőség áresésre.

Idén is nőttek a lakásárak

Forrás: MTI/Varga György

15 százalék feletti drágulás Budapest mellett még Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyére jellemző, illetve a vidéki dobogós Komárom-Esztergom megye. A megyék árváltozására általában nagy hatással van a forgalom nagy részét adó megyeszékhelyek piaci mozgása. Ennek megfelelően, nagyvárosaink között tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben Kecskemét drágult (17 százalék), majd ebben a rangsorban Tatabánya (16 százalék), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15 százalék) követi a Bács-Kiskun megyei várost.

Budapesttől Nógrád megyéig

Az átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: Budapesttel (358 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 246 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 70 ezer Ft/m2 alatti árszinttel; a százezres határt tavaly óta Borsod-Abaúj-Zemplén is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.

A Belváros lenyomta Budát

A legdrágább fővárosi lakóingatlanok többségét ma már az V. kerület adja, szemben az 5-10 évvel ezelőtti helyzettel, amikor inkább a budai kerületekből kerültek ki a legdrágább ingatlanok, derült ki az Ingatlan.com elemzéséből. Az V. kerület legfelkapottabb részein, például a Vörösmarty téren vagy az Apáczai Csere János utcában már bőven 1 millió forint felett vannak a négyzetméterárak.

A portál elemzése szerint a 2006 óta eltelt években a tíz legdrágább lakóingatlant felsoroló listára jellemzően a II. kerület delegálta a legtöbb szereplőt az adott évben. Ugyanakkor

tavaly és 2014-ben már nem a II. kerület volt túlsúlyban, hanem az V. kerület: utóbbi mindkét évben a tíz legdrágább fővárosi lakóingatlan felét adta, közölte a portál.

„Ha 2006-tól nézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy melyek azok az utcák, amelyek többször is felkerültek a legdrágább lokációk listájára. Az V. kerületen belül többek között a Dorottya utca, a Vörösmarty tér számít a legdrágábbnak. Budán pedig az I. kerületi Orom utca, a II. kerületi Józsefhegyi utca is többször szerepelt az adott év toplistáján. Emellett a IX. kerület és a XIII. kerület Duna partján lévő részei, a Lechner Ödön fasor és a Marina Sétány lakásai is a legdrágábbak közé sorolhatók” – idézi a közlemény Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető szakértőjét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK