Mostanában elég sok társadalmi kísérlet zajlik, az országok ezeket ráadásul nagyban végzik: legutóbb például Finnországban vezették be az alapjövedelmet a munkanélküliek egy kétezer fős, véletlenszerűen kiválasztott csoportjánál. Ők január elsejétől havi 560 eurót (173 ezer forint) kapnak egy kétéves próbaprogram keretében.
Egy másik skandináv országban, Svédországban a napi munkaórák számát csökkentették 8-ról 6 órára, több-kevesebb sikerrel. A svédek azt találták ki, hogy
ugyanazért a bérért naponta két órával kevesebbet kell dolgoznia 68 nővérnek egy göteborgi nyugdíjasotthonban.
Igen ám, de a munka ugyanannyi volt, ezért fel kellett venni 17 további alkalmazottat, aminek a költsége 12 millió svéd koronát (1,3 millió dollár) tett ki erre a kétéves időszakra. Tehát munkaórák csökkentése extraköltséget okozott a munkáltatónak - derült ki a Bloomberg tudósításából.
Mint azt a gazdasági szakportál írja a svéd próba felénél,
úgy tűnik, hogy a hatórás munkanapokkal semmit sem értek el
azok közül a célok közül, amiket korábban reméltek. Többek között abban bíztak, hogy kevesebb lesz a betegség miatti távollét, vagy éppen javul a betegellátás színvonala.
A Business Insider korábban ugyanakkor arról írt, azon kívül, hogy a nővérek jobban érezték magukat – 20 százalékkal boldogabbak voltak –, más pozitívum nem volt. Ráadásul többet voltak betegek is – 8 százalékról 9,3 százalékra nőtt a betegség miatti távollétek aránya.
Franciaországban 2000 óta törvény mondja ki, hogy egy munkahét 35 órából áll. A Magyar Idők korábbi összeállítása szerint a bő másfél évtizedes jogszabályt rendesen kikezdte az idő, és a párizsi kormányok ott próbálnak lazítani rajta, ahol csak lehet.
A lap szerint komoly nyomást gyakorolnak a francia kabinetre a multinacionális cégek: a Daimler például 39 órás munkahétért lobbizott. Az elmúlt években is lazult a jogszabály: például 2013 júniusában olyan törvényt fogadtak el, amely szerint (átmenetileg) megváltoztathatják a munkaidő hosszát, cserébe a munkahely megtartásáért.
Mindenesetre egy tanulmány szerint
így is a franciák dolgoznak a legkevesebbet Európában.
Japán kutatók szerint 40 éves kor felett az a legjobb, ha 25 órát dolgozunk egy héten, derült ki a BBC által is idézett tanulmányból, amely több ezer 40 év feletti ausztrál munkavállalót vizsgált.
A jelentés szerint a munka „stimulálhatja az agyi tevékenységet”, ugyanakkor ezzel egy időben a „hosszú munkaórák és bizonyos típusú feladatok fáradtságot és stresszt okozhatnak, amely potenciálisan károsíthatja a kognitív funkciókat”. Ezek a képességek még a munkanélkülieknél is jobbak, szemben azokkal, akik 60 órát dolgoznak egy héten.
Carlos Slim szerint a 3 napos munkahét valósággá fog válni, viszont napi 11 órát kell majd dolgozni, és ráadásul csak 75 évesen lehet majd nyugdíjba menni. A DailyMail összeállítása szerint a világ egyik leggazdagabb embere úgy látja, hogy az egész életen át tartó munka révén még így is többet lehetnek majd a családjukkal a dolgozók, több idő jutna a szórakozásra, kikapcsolódásra. Elmélete szerint ezzel nemcsak a munkavállalók, de a gazdaságok és a pénzügyi piacok is jól járnának.
A mexikói dollármilliárdos szerint történelmi példák támasztják alá, hogy a nagyobb technológiai fejlettség a gyorsabb fejlődés mellett azt eredményezi, hogy az emberek is kevesebbet dogoznak. „Most azt látjuk, hogy az emberek tovább élnek, egészségesebbek” – mondta a Bloombergnek adott interjúban Carlos Slim, aki szerint a nagyobb tudással a produktivitás is jelentősen megnőtt.
„Nagyon fontos, hogy az emberek ne menjenek nyugdíjba 50, 60 vagy 65 éves korukban.
Később kellene nyugdíjba vonulniuk, mert nekik nagyobb tudásuk és tapasztalatuk van.
Szerintem nekik három napot kellene dolgozniuk hetente, így lenne másoknak is hely” – véli Carlos Slim.
A neves közgazdász, John Maynard Keynes pedig azt jósolta évtizedekkel ezelőtt, hogy a technológiai fejlődés miatt csökkenni fog a munkanapok száma, több idő jut majd a pihenésre.
Keynes úgy vélte, 2030-ra az emberiség eljut oda, hogy a 15 órás munkahét lesz a normális.
Nos, ahogy az a fentiekből is kiderült, igény az lenne erre, de ettől még nagyon messze vagyunk.