Formálódik a kínai IMF

--FILE--A view of the headquarters building of the Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) in Beijing, China, 28 September 2016. The first China-initiated multilateral bank has approved funding for more projects than expected just one year after it was launched, a demonstration of China's capability to reshape existing international financial institutions, experts said. Since the launch of the Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) in Beijing on January 16, 2016, 57 countries have signed up as members, including 37 in Asia and 20 non-regional countries. So far the bank has approved nine projects totaling $1.73 billion, according to an e-mail the bank sent to the Global Times late Sunday night. The projects are intended to promote green infrastructure and have also prioritized cross-border projects ranging from roads to energy pipelines across Asia.

Óriási pofon az USA-nak, hogy újabb 25 ország csatlakozik a Kína vezette Ázsiai Infrastrukturális és Befektetési Bankhoz, amelyet az amerikai befolyás alatt álló Világbank és az IMF ellensúlyozására hoztak létre. A banknak így már 82 tagja lesz, az alaptőkét pedig 100 milliárd dollárra emelik – értesült a Financial Times.

A régi Selyemút feltámasztására szolgáló "Egy Övezet Egy Út" projektet támogató Ázsiai Infrastrukturális és Befektetési Bankhoz (AIIB) egyre több ország csatlakozik.

A Kína vezette fejlesztési bank, amely

gyakorlatilag átvenné a Világbank és az IMF szerepét az eurázsiai régióban és Észak-Afrikában

57 alapító tagállammal kezdett működni 2015-ben, és ehhez csatlakozna még 25 tagország – a Financial Times értesülései szerint.

Az alapítók között található Kínán kívül többek között Oroszország, Brazília, Ausztrália, India, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország és Izrael.

Az európai országok közül a legnagyobb gazdaságok már csatlakoztak a bankhoz:

alapítónak számít Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Norvégia, Dánia és Lengyelország.

Forrás: Imaginechina/Zhang haiyan - Imaginechina/Zhang Haiyan

Kína 2013-ban hirdette meg az Új Selyemút (vagy a későbbi nevén Egy Övezet, Egy Út) tervét, amely olyan gazdasági övezetet hoz létre, amely erősíti Kína ázsiai, európai és afrikai kapcsolatrendszerét.

Selyemút Forrás: Splette /NASA/Wikipedia

Ennek finanszírozására hozták létre a bankot, amely közúti, vasúti, olaj- és gázvezetékek, közlekedési beruházások, ipari parkok, logisztikai központok és tengeri kikötők fejlesztését támogatja az Új Selyemút mentén fekvő államokban.

Peking az eurázsiai térséget és Észak-Afrikát kívánja bevonni a kereskedelmi, befektetési és pénzügyi együttműködésbe.

A "Egy Övezet Egy út" projekt kapcsán Matolcsy György jegybankelnök az euró atyjáról, Lámfalussy Sándorról elnevezett konferencián hétfőn úgy fogalmazott, hogy

a Kínával való együttműködés segíthet az EU-nak újjáépíteni és erősíteni a gazdaságát.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Orbán Viktor kormányfő, Jacques de Larosiere, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, és Tian Gouli, a Bank of China elnöke a Lámfalussy Konferencián január 23-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiemelte, hogy az EU-nak politikai, szellemi, pénzügyi és az emberek közötti hidat kell építeni Kína és az Unió között.

Tian Gouli, a Bank of China elnöke a budapesti konferencián azt hangsúlyozta, hogy

az európai és ázsiai piac összekapcsolása a világ leghosszabb folyosóját hozná létre, amellyel a két régió kiegészítené egymást.

Orbán Viktor miniszterelnök Kínát „állócsillagként" jellemezte, amely hosszú évekig meghatározza a világgazdaságot.