Nézzen körül a párnacihában, idén sok bankjegyet bevonnak

2017.02.01. 09:52

A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdte meg a forgalomban levő forintbankjegyek cseréjét, melynek során megújított, korszerűbb bankjegyeket hoz forgalomba. A jegybank célja, hogy a kibocsátási program lezárultát követően – várhatóan 2019-től – már csak a megújult bankjegyek maradjanak a készpénzforgalomban, ezért a régi, 1997-től kibocsátott bankjegyek fokozatosan bevonásra kerülnek.

Az új 10 000 és 20 000 forintosok forgalomba kerülését követően, 2017 lesz a bankjegycsereprogramnak a lakosság szempontjából legtöbb változással járó éve. Elsőként március 1-től megjelennek a forgalomban a megújított 2000 és 5000 forintosok, amelyek gyors, tömeges elterjedését követően, július 31-i határnappal kerül sor e címletek régi változatainak bevonására.

Az MNB tervei szerint nyár végén következik a megújított 1000 forintos címlet rendeleti úton történő kibocsátása, azonban e bankjegyekkel majd csak a magas fokon automatizált készpénzforgalmi környezet felkészülését követően, jövőre találkozhatunk vásárlásaink során. Végül a 2017-es év a régi 20 000 forintosok december 31-i bevonásával zárul majd.

Miért van szükség bankjegycserére?

A forintbankjegyek korszerűsítése mellett szóló legfontosabb szempont a bankjegyek műszaki-technológiai avulásának megelőzése volt. A korábbi évtizedekkel összehasonlítva, a felhasználói igények az új évezredben már összetettebb módon és technológiai szempontból magasabb szinten jelentkeznek. A bankjegyek gépek általi kezelhetőségének, azonosíthatóságának és válogatásának szükségszerű elterjedése új követelményeket állított a kibocsátó jegybankok elé. Úgy kell lépést tartani a korunkat meghatározó műszaki fejlődéssel, hogy a bankjegyek képesek legyenek biztosítani a készpénzforgalom zavartalan működését valamennyi érintett szereplő számára, legyen az a lakosság, egy pénztáros vagy éppen a bankjegyeket kezelő automata.

Az 1997 és 2001 között kibocsátott, jelenleg forgalomban levő bankjegysorozat, illetve az azokon található biztonsági és úgynevezett gépi azonosító elemek már elérték azt a határt, melynek átlépésével az előzőekben említett, komplex technológiai környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodásuk nehézkes lett, ezért elkerülhetetlenné vált a korszerűsítésük.

Ugyancsak ugrásszerű a fejlődés – az elmúlt másfél évtizedben – azoknak a színes sokszorosító eszközöknek (fénymásolók, printerek) a terén, amelyek a hamisítók által is elterjedten használatosak. Ez arra ösztönzi a jegybankokat, hogy a technológiai korszerűsítés mellett „örökzöld” szempontként tekintsenek a bankjegyek hamisítás elleni védelmének fokozására, függetlenül a hamisítás mértékének pillanatnyi helyzetétől. Ennek megfelelően – az 1997-től kibocsátott régi forintbankjegy-sorozattal összehasonlítva – a megújított forintbankjegyek biztonsági elemei is jóval összetettebb, komplexebb védelmet nyújtanak az esetleges hamisítások jelentette fenyegetettséggel szemben.

Hol tart a jelenleg megújított bankjegyek kibocsátása?

Az egyes megújított bankjegycímletek kibocsátása minden esetben két lépcsőben történik. Először – formalizált jogi lépésként – kihirdetik az új címlet kibocsátásáról szóló MNB-rendeletet, így az új címlet törvényes fizetőeszközzé válik. Ekkor azonban e bankjegyek még nem kerülnek forgalomba, mivel az MNB elsőként a készpénzellátási lánc professzionális szereplői – így a hitelintézetek, a posta, a pénzfeldolgozók és a kereskedők, valamint különböző bankjegyelfogadó automaták üzemeltetői – számára biztosít kellő időt az új bankjegyek kezelésére való felkészüléshez. A bankjegyelfogadó gépeket ugyanis alkalmassá kell tenni arra, hogy az új bankjegyek valódiságát és forgalomképességét vizsgálni tudják, és a sikeres, néhány hónapos felkészülést követően pedig már a mindennapos vásárlásaink alkalmával is találkozhatunk az új bankjegyekkel.

Forrás: MNB

A megújított forintbankjegyek készpénzforgalomban való megjelenése 2014-ben, az új 10 000 forintos bankjegy kibocsátásával kezdődött. A 2016. év végi adatok szerint a forgalomban levő 10 000 forintosok mintegy 80%-át már az új változatok teszik ki, ez 128 millió darab új bankjegyet jelent.
Fontos tudni, hogy a régi 10 000 forintosok – az új változatúakkal együtt – továbbra is zavartalanul használhatók a készpénzforgalomban, bevonásukról csak a későbbiekben hoz döntést az MNB.

A bankjegycsere következő lépését a megújított 20 000 forintos bankjegyek kibocsátása jelentette, amelyek 2015 decemberében kerültek forgalomba. E címlet esetén is jó ütemben halad a régi bankjegyek újakra történő átváltása, amelynek eredményeként 2016 év végén már a forgalomban levő 20 000 forintosok 85 százalékát az új változatú bankjegyek tették ki. Az MNB a 20 000 forintosok esetén már kihirdette a régi címletváltozatok bevonásának határnapját, amely szerint a régi 20 000 forintos bankjegyek 2017. december 31-ig használhatók a készpénzforgalomban.

2016-ban már megtörtént az új 2000 és 5000 forintosok jogi kibocsátására, jelenleg a készpénzes szféra felkészülése zajlik az új bankjegyek kezelésére. E megújított két címlettel 2017. március 1-től találkozhatunk majd a fizetési forgalomban.

Forrás: MNB

A 2000 és az 5000 forintosok együttesen is csak alig 13 százalékát teszik ki az összes bankjegynek, ráadásul a napi készpénzes műveletekben intenzíven részt vevő, az egyes szereplők között „gyorsan forgó" tulajdonsággal bírnak. Ennek következtében az új címletek készpénzforgalomban való tömeges elterjedésére már a kibocsátást követő két-három hónapon belül lehet számítani, így a régi és új változatok viszonylag rövidebb párhuzamos használatát követően, 2017. július 31-i határnappal kerül majd sor a régi 2000 és 5000 forintos bankjegyek bevonására.

Forrás: MNB

A bankjegycsere befejezését a megújított 1000 és 500 forintosok kibocsátása, valamint a még forgalomban levő régi címletverziók bevonása jelenti majd, amelyről később hoz döntést és ad tájékoztatást a jegybank.

Miért kell bevonni a régi címleteket?

Az 1997–2001 között kibocsátott, jelenleg forgalomban levő bankjegysorozatnak az elmúlt évtized során végrehajtott kisebb – az utca embere számára nem feltétlenül szembetűnő – fejlesztései következményeként

jelenleg 17 címletváltozata van forgalomban. Ha a „Megújul a forint" sorozat címletei mellett a régi bankjegysorozat változatai is használatban maradnának, az azt eredményezné, hogy összesen 23, azaz címletenként átlagosan majdnem négy változatát kellene a bankjegyeknek a napi fizetési műveletek során ismerni és azonosítani. Ez mind a bankjegyeket kezelő gépek működése, mind pedig a lakosság megbízható címletazonosítása szempontjából jelentős kockázatot hordozna. Így az MNB – a külföldi jegybanki gyakorlatok tapasztalatait mérlegelve – főként azért döntött a régi címletváltozatok bevonásáról, hogy az egyes bankjegycímletek mind a gépek, mind pedig a lakosság számára könnyen és egyértelműen azonosíthatók, használhatók legyenek.

A régi változatú bankjegyek bevonása azonban nem csak a bankjegykezelő gépek és automaták megbízható működése oldaláról kívánatos. Annak érdekében, hogy a megújult bankjegyeken alkalmazott, a hamisítás ellen védő korszerűbb biztonsági elemek „jótékony” hatásukat kifejthessék, szintén célszerű a kevésbé fejlett, a hamisítók célpontjául szolgáló régi címletváltozatok forgalomból történő mielőbbi bevonása.

Fontos tudni, hogy egy adott bankjegycímlet készpénzforgalomból való bevonása nem jelenti azt, hogy az esetleg még birtokunkban maradt bankjegyek elértéktelenednek! A bevonás mindössze annyit jelent, hogy a bevonási határnap után az érintett címletváltozat már nem számít törvényes fizetőeszköznek, így elfogadása a készpénzforgalomban való fizetések során többé nem kötelező.

A bevonási határnapot követően a hitelintézetek és a posta három éven keresztül, területi korlátozás nélkül és díjmentesen váltja át a bevont bankjegyeket törvényes fizetőeszközre. E három év során az ügyfeleknek a hitelintézeteknél lehetőségük van arra is, hogy a bevonási határnapot követően még birtokukban maradt fizetőeszközöket bankszámlára fizessék be, vagy egyéb befektetési szolgáltatást vegyenek igénybe.

A bevont fizetőeszközök a jegybankban a bevonási határnaptól számított 20 éven keresztül – szintén díjmentesen és korlátozások nélkül – átválthatók.

A régi 20 000 forintosok esetén – bár erre a 2017. december 31-i bevonási határnap előtt nem kötelesek – a legtöbb hitelintézet és a posta már jelenleg is elvégzi az átváltást, valamint a hitelintézeteknél a régi bankjegyek akár bankszámlára is befizethetők.

A régi változatú 2000 és 5000 forintosok becserélése majd 2017. március 1-től, a megújított 2000, valamint 5000 forintos bankjegyek forgalomban való megjelenését követően lesz lehetséges a hitelintézetek és a posta fiókjaiban. Fontos tudni, hogy a bevonási határnap előtt – azaz amikor még a régi bankjegyek is törvényes fizetőeszközök, és vásárolhatunk velük – a hitelintézetek és a posta az átváltást díjkötelessé tehetik, vagy egyéb szolgáltatás igénybevételéhez köthetik (például számlakapcsolat megléte). Javasoljuk ezért, hogy az egyes bankjegycímletek bevonási határnapját megelőzően kezdeményezett átváltási igényeikkel elsősorban a számlavezető hitelintézetükhöz forduljanak az állampolgárok.

Az MNB lakossági pénztára folyamatosan, díjmentesen és korlátozások nélkül váltja át a régi 20 000 forintos bankjegyeket, 2017. március 1-től pedig a régi 2000 és az 5000 forintos címleteket is.

A cikk szerzői Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója és Bódi-Schubert Anikó, az MNB főosztályvezetője.

Forrás: MNB