Beléphetnek az albérletpiacra az önkormányzatok

2017.02.15. 10:36

Várhatóan könnyebben tudják majd elcsábítani az ország más térségeiben élőket a munkaerőhiánnyal küzdő régiók és települések: a jövőben ugyanis elterjedhetnek a munkáshotelek. Ez pedig javíthat a lakhatási problémákon, ami a munkaerőpiaci mobilitás egyik gátja.

Bár a hivatalos országos statisztikák alapján a korábbi évekhez képest jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet, a munkanélküliségi ráta alacsony, a foglalkoztatási ráta pedig növekedett, az országon belüli eltérések jelentősek. Ráadásul vannak olyan régiók – elsősorban a nyugat-magyarországi térség –, ahol egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Ezeken a helyeken azonban problémát jelent, hogy a bérelhető lakások ára jelentősen emelkedett, 

ezért jelenthetne megoldást a jövőben a munkáshotelek létesítése, amire egy friss rendelet nyújt támogatást. 

Ötszörös különbség

Az országos munkanélküliségi ráta ugyan 4,9 százalékos volt a múlt év harmadik negyedében, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még két számjegyű, 11,3 százalékos volt a mutató, miközben a legjobb eredménnyel rendelkező megyében, Győr-Moson-Sopron megyében ennek az ötöde, 2,2 százalékos volt a munkanélküliség. Ahol magas a munkanélküliség, ott részben az a probléma, hogy az ott élők mobilitási hajlandósága alacsony, azaz nem tudnak máshova költözni, még akkor sem, ha lenne munka” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Origónak. Szerinte Magyarországon hagyományosan magas a saját lakóingatlan-tulajdonok aránya (több mint 90 százalékos), márpedig ez korlátozza a munkaerőpiaci migrációt az országon belül jelentősen eltérő ingatlanárak miatt.

Új építésű lakások

Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Hiába szeretné valaki eladni mondjuk a keleti országrészben, az országos átlagnál rosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő településen lévő lakását vagy házát, ha azért nem kap annyit, amennyiért mondjuk egy nyugat-magyarországi településen vásárolhatna magának és családjának egy ingatlant” – mondta Balogh László. Hozzátette, hogy az ingatlanárak egyenlőtlen területi eloszlása jelentősen csökkenti a mobilitást azok körében, akik olyan felkapott városokba szeretnének költözni, ahol adott esetben munkahelyek várnák őket. 

Az Ingatlan.com szakértője szerint bár kétségtelenül kevesen lennének hajlandóak munka miatt költözni, van fejlődés ezen a téren az elmúlt két és fél évtizedben. 2009 és 2015 között az összes költözés 13 százalékában játszott szerepet a munkahely vagy az oktatási intézmények közelsége, míg 2001 és 2008 között ez az arány csak 5,1 százalék, 1996 és 2003 között pedig 6,3 százalékos volt. A KSH vonatkozó elemzése szerint a munkahely miatt költözők aránya a válság alatt megnőtt. A 2008 utáni költözések 10 százalékában a munkahely elérhetősége volt a fő ok – ez 2005 és 2008 között még csak 4 százalék volt. 

Akik pedig hajlandók lennének egy új munka miatt elköltözni, azoknak a kínálattal és az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett drágulás miatti magas albérletárakkal is meg kell küzdeniük. Viszont kedvező, hogy idén januárban már megállt az albérletdrágulás. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Több 10 ezer betöltetlen állás, meglepetéssel

Az igények adottak, legalábbis rengeteg munkahely vár „gazdára”. A múlt év végén országszerte 90 ezer üres állás volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint. A szervezet tavaly készült előrejelzése szerint 2017 közepéig az országon belül Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Nógrád megye és Budapest munkaadói számítanak a legnagyobb létszámnövekedésre, ők 4-5 százalékos bővüléssel számolnak. (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Veszprém megyében működő cégek jeleztek az NFSZ tavalyi előrejelzése szerint.)

Műszerfalak összeszerelése a Robert Bosch Elektronika Kft. üzemében

Forrás: MTI/Komka Péter

A létszámbővítésben érintett megyéknek és településeknek nyújt lehetőséget egy február közepén megjelent rendelet, 

amely szerint az önkormányzatok munkásszállások létesítésére kaphatnak támogatást. Emellett persze a jövőben bármelyik településnek, amely olyan cégeknek ad munkát, amelyek munkaerő-felvételt terveznek, jól jöhet ez a lehetőség, amelynek eredményeként megindulhatnak a munkáshotel-építések – mondta Balogh László. Ezzel összhangban nyilatkozott tavaly augusztusban a Magyar Időknek Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) adópartnere, aki nem zárta ki, hogy hamarosan munkásszálló-építési láz lesz Magyarországon, köszönhetően annak, hogy tavaly januártól a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során. 

„A most februárban megjelent és márciustól érvénybe lépő rendelet az önkormányzatok előtt nyitja meg a lehetőséget arra, hogy lakhatási oldalról javítsanak a munkaerőpiaci problémákon” – fogalmazott az Origónak Balogh László. 

Az önkormányzatok vissza nem térítendő vagy részben visszatérítendő állami támogatást kaphatnak munkáshotel-fejlesztésekre, a kihasználtságról pedig a munkáltatókkal kötött megállapodások gondoskodnak.  A saját forrás arányának el kell érnie a 40 százalékot. Nyilvánvalóan az lehet a cél, hogy korszerű lakhatást biztosító lakásokat biztosítsanak az újonnan épülő létesítményekben.

Balogh László közölte: „A megépülő munkáshotelekben a munkavállalók a helyi kiadó lakásokhoz képest alacsonyabb áron tudják biztosítani lakhatásukat, vagy a munkáltatójuk teljes egészében át is vállalhatja – mindezt adómentesen. Éppen emiatt egyébként az adott városokban az albérletpiaci árakra is befolyással lehet a munkáshotelek esetleges elterjedése.” Balogh László azt is elmondta, hogy például Győrben egy-egy kiadó lakás átlagos havi bérleti díja az év elején 95 ezer forint volt, Sopronban 115 ezer forintot tett ki, igaz, ez az összeg több lakó esetén arányosan kevesebb.

Türelem is kell

A szakember szerint a munkáshotelek építéséhez adható támogatás miatt javulhat a munkaerőpiaci mobilitás. Azonban ez nem egy rövid folyamat, tehát nem szabad arra számítani, hogy hirtelen, néhány hónapon belül több ezer munkavállaló számára jelennek meg lakhatási megoldások a munkaerő-hiányos térségekben.