Nagy Márton: Nálunk még mindig drágák a lakáshitelek

2017.02.15. 12:07

A bankok jövedelmezőségi okok miatt kerülik a kamatversenyt a magyar bankpiacon, jelentette ki Nagy Márton, a jegybank alelnöke. A Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta: az új lakáshitelek kamatai 2012 óta alig csökkentek, annak ellenére, hogy időközben 0,9 százalékra mérséklődőtt a nemzeti bank alapkamata. Az alelnök szerint az ügyfelek számára kevés a könnyen értelmezhető összehasonlítás a bankok ajánlatairól.

Az elmúlt két évben jelentősen javultak a lakáshoz jutás feltételei, a bérek és a foglalkoztatottság, így a lakosság vagyona emelkedett, miközben a hitelkamatok történelmileg alacsony szintre csökkentek, a lakásárak országosan pedig csak mérsékelten növekedtek, mondta Nagy Márton a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Kiemelte, hogy a jegybank a lakáshitelezésben dinamikus emelkedésre számít a következő években, idén a hitelállomány egy százalék felett emelkedhet, jövőre pedig már öt százalék felett lehet a bővülés.

Kiemelte, hogy az egészséges szerkezetű lakáshitelek fennmaradását segítik az adósságfékszabályok, a minimális önrész vagy a minimum jövedelem-arányos törlesztőrészlet elvárása. Emellett a kamatok jövőbeli emelkedésének kockázatát kezeli, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban a három-öt-tíz éves kamatfixálású, maximum harmincéves futamidejű lakáshitel-konstrukciókat választja. Hangsúlyozta, hogy

a hitelek ára még mindig magas, a lakáshitelek piacán az árverseny nem elégséges.
Az új lakáshitelek teljes hitelköltsége 2012-ben még tizenkét százalék körül alakult, ma pedig öt-hat százalék körüli.

 

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Forrás: MTI/Mohai Balázs


A kamatfelár időbeli változatlansága mellett Nagy Márton szerint a másik nagy probléma, hogy ez a felár a kelet-közép-európai országokhoz képest is két százalékponttal magasabb.

Egy magyar háztartásnak tehát sokkal drágább egy lakáshitelt felvenni, mint mondjuk a szomszédainknál. Ha ezt lefordítjuk egy átlagos háztartás részére, akkor havi tízezer forinttal többe kerül egy lakáshitel itthon, mint a környező országokban. Ez nemzetgazdasági szinten pedig havonta mintegy négymilliárd forintos különbséget jelent a teljes hitelállományt nézve, és ez három fő okra vezethető vissza. Egyrészt a lakáshiteltermékek nehezen vagy egyáltalán nem összehasonlíthatóak. Másrészt a bankváltásnak igen jelentős adminisztrációs és pénzbeli költsége van. Harmadrészt pedig a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban alacsony hatékonysággal működik.

A jegybank alelnöke rámutatott: sok esetben termékkapcsolás jelenik meg ezeknél a kölcsönöknél, tehát például folyószámlához vagy bankkártyához kapcsolják a hitelt.

A konstrukció ebből fakadóan az ügyfél számára nagyon nehezen vagy egyáltalán nem átlátható. Emellett számos ügyfél nem veszi a fáradságot, hogy több bank ajánlatát is megnézze, és egymás mellé tegye azokat, tette hozzá Nagy Márton.