Négyezer forint, ami nem érdekel minden második magyart

Bátor tábor 15 éves 2016. 06. 22. CSAK A BÁTORTÁBORRAL KAPCSOLATOS CIKKBEN HASZNÁLHATÓ!
2016. június 22-én készlült képek a 15 éves Bátor Táborban ahol beteg gyerekeket táboroztatnak.
Vágólapra másolva!
Idén már több millió magánszemélynek az adóhatóság készíti el a személyijövedelemadó-bevallását. Az eddigi tapasztalat azonban az, hogy azok közül, akik nem maguk készítik a bevallásukat, jóval kevesebben rendelkeznek adójuk 1+1 százalékának felajánlásáról valamelyik civil szervezetnek, illetve egyháznak. Az adókulcsok csökkenése már érintette a felajánlott összeg nagyságát az elmúlt években, és bár a gazdaság kilábalása a válságból ezt tavalyra úgy-ahogy kompenzálta, most újra aggódnak a kedvezményezett nonprofit szervezetek. 
Vágólapra másolva!

Idén már a magánszemélyek nagy részének a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el a személyijövedelemadó-bevallását a munkáltatók vagy kifizetők adatai alapján. Ezt nem kell külön kérvényezni. Kivételt jelentenek az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek – nekik maguknak kell elkészíteniük a bevallást –, továbbá azok, akik január végéig kérték, hogy a munkáltatójuk állapítsa meg a jövedelemadójukat.

Bár még pontosan nem lehet tudni, hogy összesen hány adóbevallást kell a NAV-nak elkészítenie, de

nagyjából 4 millió bérből és fizetésből élő érintett.

Akinek van ügyfélkapuja, az elektronikusan férhet hozzá a bevallási tervezethez, aki viszont nem regisztrált az ügyfélkapun, március 15-ig kérheti az adóhatóságtól a tervezet postázását SMS-ben, e-mailben, űrlapon vagy levélben.

A tudatosság fontos

Az e-szja új rendszere úgy működik, hogy ha az adózó nem módosít a NAV által elkészített bevallástervezeten, vagy nem nyújt be saját maga által készített adóbevallást május 22-ig, akkor a NAV tervezete automatikusan hivatalos adóbevallássá válik.

A NAV januárban ügyfélkapun vagy levélben küldött tájékoztatók mellékleteként mindenkinek elküldte az 1+1 százalék felajánlásához szükséges nyomtatványt, amit a bevallástól függetlenül külön is be lehet adni. Az ügyfélkapun keresztül a bevallási tervezettel együtt is kap egy jelzést mindenki az 1+1 százalék felajánlásának lehetőségéről. A NAV honlapján elérhető nyomtatványkitöltő Java-program továbbra is működik: ezzel a teljes adóbevallás (16SZJA nyomtatvány) idén is kitölthető, és a program továbbra is figyelmezteti az adózót, ha megfeledkezik az 1+1%-ról.

Hogyan rendelkezhet az 1+1 százalékról?

Az egy százalékok felajánlása történhet a bevallás részeként, de külön is. A magunk készítette bevallás részeként – ugyanúgy, ahogy eddig – beküldhetjük a rendelkezést is, az adóbevallás 5. oldalát, az EGYSZA jelzésű lapot kitöltve. A NAV-tól kapott bevallástervezet átvétele után is lehet rendelkezni az egy százalékokról akár ügyfélkapun, akár postán keresztül.

Ügyfélkapun át azt az új, webalapú kitöltő- és ellenőrző programot kell hozzá használni, amellyel bármilyen más módosítás is elvégezhető a bevallástervezeten. Arra azonban figyelni kell, hogy minden változtatást, így a felajánlást is jóvá kell hagyni a programban, hogy érvényes legyen.

Aki viszont a bevallástervezet postázását kérte, és nem talált benne kiegészíteni valót, annak célszerű a 16EGYSZA jelű önálló nyomtatványt kitölteni elektronikusan vagy kézzel, és elküldeni az adóhatóságnak legkésőbb május 22-ig.

Akinek a munkáltatója készíti a bevallást, az ezt a nyomtatványt egy lezárt borítékban május 10-ig leadhatja a munkáltatónak is.

Ennek ellenére a nem nyilatkozók relatív többsége, 14,6 százaléka azért nem ajánlja föl egyetlen civil szervezetnek és/vagy egyháznak sem az adója egy százalékát, mert elfelejti, további 8,6, illetve 5,3 százalék azért nem, mert vagy más készíti helyette a bevallását, vagy nem is tud róla, hogy nyilatkozhat erről – ezt állapította meg a civil kommunikációval foglalkozó Human Dialog tavalyi kutatása.

Ugyancsak ebből a kutatásból derül ki az is, hogy

azok közül, akiknek kérésre már tavaly is a NAV készítette el az adóbevallást, csak minden negyedik ember (23%) rendelkezett az adója egy-egy százalékáról.

Ugyanakkor azok közül, akik maguk készítették az adóbevallásukat, csak minden negyedik adózó nem ajánlotta föl az egy százalékot (78% rendelkezett róla).

Két éve újra növekszik a felajánlott összeg

Mindezek ismeretében lehet alapja a civil szervezetek aggodalmának, hogy megint csökkenni fog a felajánlott egy százalékok összege. 1997 óta, amióta rendelkezni lehet a szja egy százalékáról, folyamatosan nőtt az összeg, mígnem a gazdasági válság hatására 2009-től csökkenés kezdődött. A csökkenő tendenciát erősítette, hogy 2011-ben megszűnt az szja felső adókulcsa, és egységesen 16 százalékos lett az adó, ami természetesen csökkentette a felajánlható adótömeget is. Tavaly azonban annak ellenére, hogy a 16 százalékos adókulcs is lecsökkent egy százalékponttal, nőtt az szja-ból felajánlott egy százalékok összege.

Csak a civil szervezetek számára felajánlott összeg 8,4 milliárd forint volt, 2011 óta először haladta meg a nyolcmilliárdot.

Mivel a felajánlók száma az elmúlt két évben nem változott lényegesen, a keresetek növekedése, így a nominálisan több befizetett adó tudta ellensúlyozni tavaly az adókulcs egy százalékpontos csökkenését a felajánlott 1+1 százalékok összegében. Az elmúlt 20 évben azonban, ha kis lépésekben is, de közel duplájára nőtt azoknak a száma, akik rendelkeznek adójuk egy százalékáról. Tavaly az adózó magánszemélyeknek már majdnem fele ajánlotta fel legalább egyik egy százalékát valamelyik szervezetnek vagy egyháznak, ami európai viszonylatban is jó arány.

A kérdés csak az, hogy növelhető-e tovább ez az arány az e-szja bevezetésével, ami tulajdonképpen abból a szempontból jó, hogy egyszerűsíti az adózók életét, de az egy százalékok tekintetében éppen ezért nagyobb tudatosságot igényel.

„Az adófizetők jellemzően a bevallás készítésekor foglalkoznak a civil és egyházi egy százalékokkal. Ha közvetlenül nincs különösebb dolguk vele, azaz ha nem maguk csinálják, kevesebb figyelmet fordítanak a felajánlására is.

– mondta az Origónak Miha Tamás, a Human Dialog ügyvezetője.

Négyezer forint is számít

„Ha lesz, nem idénre várható jelentősebb csökkenés, hanem pár éven belül, ahogy egyre több ember bízza majd az adóhatóságra a bevallását” – véli a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa, Schneider Kinga. A Noé tavaly a hetedik legtöbb felajánlást kapó civil szervezet volt, a legelső az állatmentők toplistáján. Az alapítvány egyike volt azoknak a civileknek is, amelyek kezdeményezték, hogy a felajánlók elérhetőségeit megkaphassák az adóhatóságtól a kedvezményezett szervezetek, amennyiben az egy százalékot felajánló ehhez hozzájárul rendelkező nyilatkozatában. Erre először 2015-ben volt lehetőség.

Az állatvédelem területén működő szervezeteknek azért is fontos az egy százalék, mert a mindenkori állam erre a területre alig tud támogatást fordítani Forrás: MTI/Földi Imre

Átlagosan

a felajánlók 13–15 százaléka járul hozzá, hogy elérhetőségeit megadják annak a szervezetnek, amelynek felajánlotta adója egy százalékát.

Ez a legnagyobb szervezetek esetében is 2500–5000 főt jelent. „Ez elsősorban a bizalom erősítésében segít, abban, hogy tájékoztassuk a felajánlókat arról, mire költöttük a pénzt” – mondta Schneider Kinga. Áttételesen lehet némi hatása új felajánlások megszerzésében is, mert a felajánlók többsége vagy személyes érintettség, vagy ismerős ajánlása alapján választja ki, melyik szervezetnek adja az egy százalékát.

A beteg gyerekek élményterápiájával foglalkozó Bátor Tábor Alapítvány adományszervezési igazgatója, Tóth Kata is úgy véli, hogy

„Tavaly egy adózóra átlagosan 4000 forint felajánlás jutott. Ebből például a Bátor Tábor Alapítvány egy gyerek egészségügyi ellátását fedezni tudja” – tette hozzá Tóth Kata. Ez cáfolja azt az érvet is, amire az egy százalékot fel nem ajánlók 6,6 százaléka hivatkozott a Human Dialog kutatása során, hogy ilyen kicsi összeggel nem érdemes foglalkozni, mert úgysem számít.

A beteg gyerekek gyógyítására adakoznak a legtöbbet most már évtizedek óta – ezen a területen minden felajánlás számít Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A Bátor Tábor Alapítvány tavaly mintegy 120 millió forintot gyűjtött össze az egy százalékokból. Ezzel a negyedik volt a toplistán, és ez az összeg a működési költségének az egyötöde. Sok olyan szervezet van azonban, amelynek az egy százalékoktól függ a léte. Merthogy nagyon aránytalanul oszlik meg a civil szervezetek között a felajánlott egy százalékok összege. Miközben 2010 óta évente nagyjából változatlanul 24-25 ezer civil szervezet kap felajánlást,

mindössze közel 800 olyan van, amely egymillió forint feletti összeget tud gyűjteni.

Nyilván azok, akik intenzív és hatékony tájékoztató kampányt végeznek.

Az e-szja bevezetése ellenére azonban idén még nem várható komolyabb változás a kampánystratégiában a Human Dialog ügyvezetője szerint sem.„Szemben az eddig jól bevált módszerekkel, egyfajta dupla vagy semmi játék lenne teljesen más hipotézis alapján kampányolni, érdemesebb megvárni a tapasztalatokat” – mondta Miha Tamás.