Egyre nagyobb a szakadék az ingatlanpiacon

lakáshitel
Budapest, 2012. január 28. Eladó ingatlan Szentendrén. Már küldik az értesítést a bedőlt lakáshiteleseknek arról, hogy kinek az ingatlanát veszi meg a banktól az állam, márciusban pedig már lakásokat vásárolhat a Nemzeti Eszközkezelő. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Miközben az eladási árak már elkezdtek korrigálni az elmúlt két év lendületes emelkedését követően, addig az eladók egy része erről mintha nem akarna tudomást venni. A hírek hatására megpróbálják megkötni a "nagy üzletet", vagyis az általuk megálmodott árakon értékesíteni az ingatlanaikat. Ez azonban ma már nem megy.
Vágólapra másolva!

Az ingatlantulajdonosok az elmúlt időszak áremelkedésről szóló hírei és szakértői nyilatkozatai hatására még mindig azt hiszik, hogy bármilyen összegért el tudják adni a lakásokat. Nem veszik ugyanakkor figyelembe, hogy a korábbi, emelkedő trend - amelynek hatására beárazzák a lakásokat - tavaly év végén megfordult.

Miért árazzák túl az ingatlanaikat az eladók?

Az eladók részéről mindig is jellemző volt az, hogy túlárazzák a lakásaikat, azaz magasabbra tartják annak értékét, mint egy ingatlanközvetítő vagy értékbecslő, aki jól ismeri a piacot. Ennek nem csak az volt az oka, hogy minél többet szerettek volna kapni érte, hanem az is, hogy

az árat megtoldották a lakás érzelmi értékével.

Amit persze a vevő nem volt hajlandó megfizetni, hiszen az csak az eladó számára létezett.

Túlárazva? Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt hónapokbabn azonban egy újabb tényező is felbukkant a túlárazás okaként: az ingatlanpiaci áremelkedésről szóló hírek. Aminek természetesen volt alapja, hiszen

az árak másfél év alatt 30 százalékkal emelkedtek Budapesten,

de akadtak olyan kerületek és lakástípusok, ahol 50-60 százalékos drágulással is találkozhattunk - mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetője.

Ugyanakkor mára megfordult a piac, vagy legalábbis megtorpant a növekedés. A trendfordulónak persze megvan az oka. Mégpedig az, hogy az eddigi áremelkedést kiváltó tényezők - az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, a módosított CSOK és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke - hatása mára jelentős mértékben gyengült. És ami a legfőbb:

a vevők már nem hajlandók és nem is tudják megfizetni a túl magas árakat,

akár befektetésről, akár lakhatási célú vásárlásról van szó.

Lufiárak a piacon

Nagyon válogatósak lettek a vevők Nagy Andrea, a Balla Ingatlan I., II. és XII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint.

A kialakult árak viszont sokszor irreálisak,

így egyre nagyobb mértékű ismét az alku, és csak az igazán keresett, jó lakásokat veszik meg az érdeklődők a meghirdetett árakon. Utóbbiak azonban a kínálatnak mindössze egy-két százalékát teszik ki. "A hirdetési árak mind lufiárak az átlagos és az átlag alatti paraméterekkel rendelkező lakások esetében" - hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.

Főleg Budapesten jellemző a túlárazás Forrás: MTI/Jászai Csaba

Ugyanígy látja Schneider Zoltán is, a Balla Ingatlan V. és VI. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint azért beszélhetünk lufiról az ingatlanpiacon, mert nincs mögötte semmi, ami indokolná az árak ilyen mértékű emelkedését. Rengeteg túlárazott ingatlannal találkozni most a piacon,

- tette hozzá.

Az eladók egy része persze megpróbálja kitartani a magasabb eladási árakat, azonban a vevők egyre kevésbé érdeklődnek a túlárazott lakások iránt, inkább kivárnak. Azokat a lakásokat, amelyek nem olyan adottságúak, hogy az indokolna egy magasabb árat, ma már gyakran meg sem nézik - jegyezte meg Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Mit jelent a túlárazottság?

A túlárazás mértéke akár a 30 százalékot is elérheti, tehát egy reálisan 15 millió forintba kerülő békásmegyeri panellakást könnyedén meghirdetnek a tulajdonosok akár 4-5 millió forinttal drágábban is - jelezte Nagy Andrea. Sebestyén Tamás szerint Zuglóban például, ha egy 46 négyzetméteres, másfél szobás panellakást 17 millió forintnál drágábban kínálnak, arra már nem lesz vevő. Ugyanez igaz akkor is, ha egy háromszobás panellakást 20-21 millió forintnál drágábban akar eladni a tulajdonosa. A reális, piaci árak jelenleg a XIV. kerületben 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárakat jelentenek a panellakásoknál, míg ugyanez a XI. kerületben 330-400 ezer forint.

Panellakás téglás áron? Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ezzel szemben az eladók néha olyan árakon próbálkoznak az értékesítéssel, melyért téglalakásokat, sőt adott esetben akár újszerű ingatlanokat is lehet vásárolni - tette hozzá az ingatlanközvetítő, aki hangsúlyozta, hogy a vevők mára sokkal óvatosabbá váltak, és igyekeznek elkerülni, hogy valami rossz vételbe fussanak bele.

Mennyit lehet most alkudni?

A hirdetési árakból ismét egyre többet tudnak alkudni a vevők, sőt a rossz adottságú lakásoknál már kifejezetten komoly árengedményt lehet elérni - jelezte Nagy Andrea. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy

ma már a 10 százalékos alku sem ritka a bel-budai ingatlanpiacon.

Sebestyén Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt egy-két évben irányáron, vagy csak jelképes, 100-200 ezer forintos alku után keltek el a panellakások, addig a XIV. és a XVI. kerületben ma már 3-4 százalék körülire tehető az alku átlagos mértéke.

Lehet alkudni? 123RF

Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának vezetője szerint is könnyedén bemondanak 2,5-3 millió forinttal kisebb ajánlatot a vevők bármely lakásnál. Ez adott esetben a lakás eladási árának több mint 5 százalékát is jelentheti. Ráadásul még az újépítésű lakások vásárlása során is próbálnak alkudozni, ez azonban nem működik, hiszen az új beruházásoknál fix árakról van szó - jegyezte meg.

Az alku pontos mértéke persze nagymértékben függ attól, hogy mennyi az adott ingatlan hirdetési ára, így egy reálisan árazott ingatlan esetében nem számíthatunk komoly árengedményre. Márpedig úgy tűnik, hogy az eladók lassan rájönnek, hogy ha nincs érdeklődés a megálmodott árakon az ingatlanjukra, akkor mérsékelniük kell az árat.

A helyzet tehát lassan változik a hirdetési árak tekintetében is. Mint Schneider Zoltán, fogalmazott:

az ingatlantulajdonosok egyre inkább kezdik belátni, hogy ma már "nem lehet olyan eszeveszett áron eladni a lakásaikat, ahogy ők azt elképzelik".

Az eladók egyre "rugalmasabban" kezelik az árazás kérdését, és persze megint kicsit jobban hallgatnak az ingatlanosra az ár meghatározásánál.