Harmincezer munkavállaló hiányzik az építőiparból

építkezés
Budapest, 2015. június 26. Munkások dolgoznak a Nokia Networks budapesti összevont telephelyén, a VIII. kerületi Szigony utcánál 2015. június 26-án. A két éven belül megépülő, 40 ezer négyzetméteres, Magyarország legnagyobb, nyolcemeltnyi kutatás-fejlesztési központjában kétezer tonna betonacélt építenek be a 16 ezer köbméter betonba. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Nyolc év alatt körülbelül 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el a hazai építőiparból, az ágazat termelékenysége pedig az unióban nálunk a legrosszabb – egyebek mellett erről is beszéltek a Magasépítés 2017 konferencián.
Vágólapra másolva!

A hazai magasépítő-ipar aktuális gondjairól, illetve azok lehetséges megoldásairól beszéltek az előadók a Magasépítés 2017 konferencián. Az ágazat legégetőbb problémáit a szakmunkások elvándorlása, az elavult technológiák használata és a folyamatosan emelkedő árak jelentik.

  • Az építőiparban foglalkoztatottak száma Magyarországon jelenleg 272 ezer ember. A háromszor nagyobb területű Németországban majdnem tízszer annyian dolgoznak a szektorban.
  • Mintegy 36 ezerrel csökkent itthon a munkavállalók száma 2008 és 2016 között az iparágban.
  • 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, ám a becslések szerint további 30 ezren nem regisztrált módon végeznek munkát.

A hiányszakmákban már emelkedtek a bérek

Idén legalább 15-20 ezer, a következő években pedig akár 30 ezer munkavállaló is hiányozhat az építőiparból – mondta az Origónak a konferencia nyitó előadását tartó Scheer Sándor. A Market Zrt. vezérigazgatója szerint

a válságban a dolgozók a megfelelő bér és munkakörülmények hiánya, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt mentek külföldre.

A többségnek azonban a családja itthon maradt, ezért ha a magyarországi bérek emelkednek, valószínűleg ők is hazajönnek.

„A hiányszakmákban már elkezdődött a folyamat, 20-30, de akár 50 százalékkal is nőttek a magyarországi bérek” – mondta Scheer Sándor.

Igaz, ez több munkaórát jelent, mint külföldön, és az is kell hozzá, hogy folyamatosan legyen megbízása a cégeknek.

Felzárkózóban a bérek, de többet kell érte dolgozni, mint külföldön. Képünk illusztráció Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az élőmunka növekvő költsége miatt várhatóan a beruházások is több fognak kerülni, ám a vezérigazgató szerint ezt a hatást többféleképpen lehet enyhíteni. Egyrészt növelni kell a hatékonyságot, mert az iparág elavult szerszámokkal és gépekkel dolgozik, valamint kevés a jó és korszerű technológia. Ehhez viszont pénz, támogatás, nyereség kell, ami egyelőre nem igazán jellemző az összezsugorodott szektorra.

Jobb tervekre lenne szükség

Scheer Sándor úgy látja, jobb tervekre is szükség lenne, mert jelenleg egy tervezőmérnök nem figyel arra, hogy milyen munkaerőigénye van egy-egy tervnek. Pedig ha ez is szempont lenne, több előre gyártott típuselemet lehetne használni az építkezéseknél, így kevesebb lenne az élőmunka, csökkennének a költségek.

„Nem reálisak az építési határidők sem” – jegyezte meg a Market Zrt. vezérigazgatója. A rendszerváltás utáni építőiparra az volt a jellemző, hogy „mindent megcsináltak feleannyi idő alatt”,

de ezt a munkatempót hosszú távon lehetetlen tartani, nem lehet folyamatosan napi 14 órát dolgozni.

Ennek ellenére az akkori határidők élnek még mindig a fejekben. Ezt tetézheti, ha az építkezés lassú előkészítése miatti csúszást a kivitelezés során próbálják behozni – tette hozzá Scheer Sándor –, viszont a kivitelezésben nincs már több tartalék.

A magasabb bérek miatt a piaci árak is nőnek

Az építőipar legsürgetőbb feladatát a KÉSZ Csoport elnöke is a hatékonyság javításában és a bérek növelésében látja. Varga Mihály szerint ma hiányzik a megfelelő szakképzés, és nincs meg az a hozzáadott érték, ami miatt a fiatalok kedvet kapnának az építőmesteri munkához.

Az építőipari határidők sem reálisak. Képünk illusztráció Fotó: Hirling Bálint - Origo

„Ez a mi feladatunkká vált, nekünk, meghatározó építőipari vállalatoknak kell képeznünk a fiatalokat” – nyilatkozott az Origónak Varga Mihály. Mint mondta, a piac minden résztvevőjének be kell látnia, hogy

ami alacsonyan tarthatná az óradíjakat. Azt pedig a megrendelőknek is meg kell érteniük, hogy az élőmunka magasabb költségei miatt a piaci árak is emelkedni fognak.

Együttműködés nélkül borul a büdzsé

Az elnök arról is beszélt, hogy a nagy projektek miért kerülnek szinte mindig többe a tervezettnél. Egyrészt gyakran a beruházás alapja egy üzleti megfontolás, hiányzik a szakmailag megalapozott műszaki tartalom és a tételes költségvetés. Kezdenek eltűnni a beruházói oldalról a szakértői csapatok, ezért

a bekerülési költségeket gyakran 20-40 százalékkal is alábecsülik.

A kivitelező vállalkozónak viszont minél pontosabb tervekre lenne szüksége, ezek nélkül nehéz pontosan meghatározni a vállalási árat, így könnyen borulhat az eredeti költségvetés. Varga Mihály szerint ahhoz, hogy a büdzsét tartani lehessen, együttműködésre van szükség már a projekt előkészítése során.

A rossz előkészítés miatt alábecsülik a kivitelezési költségeket. Képünk illusztráció Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az is fontosnak tartja, hogy jobb minőségű és műszaki tartalmú pályázati kiírások szülessenek. Azok ugyanis döntően meghatározzák a beérkező ajánlatok minőségét és tartalmát, műszakilag és pénzügyileg egyaránt. Emiatt szükség lenne egy egységes kiírási rendszerre – Németországban létezik ilyen –, ami biztosítaná a pontos és átlátható árversenyt.

Gyenge termelékenységi mutatók

A konferencián Gönczöl Péter, a STRABAG ügyvezető igazgatójának prezentációjában elhangzott, hogy a termelési mutatók alapján Magyarország alulmarad más európai országokkal szemben. Egy munkavállalóra vetítve

a magyar építőipar termelékenysége egy munkavállalóra vetítve évente mindössze 79 ezer euró, míg például a szomszédos Szlovéniában 111 ezer, Ausztriában pedig 1 millió euró.

A szakértők beszámolói szerint Magyarországon az építőipart kényszervállalkozások sora jellemzi, a 250 főt meghaladó foglalkoztatók száma az összes vállalat kevesebb mint 0,02 százaléka, míg 4 vagy annál kevesebb főt 89,69 százalékuk foglalkoztat. A vállalkozásokra a gépesítés, az eszközök és segédeszközök hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen.

A hatékonyság sokféleképpen növelhető, a szakértők például azt javasolják, hogy a vállalatok a jövőben jól szervezett struktúrát alakítsanak ki, az erőforrásokat minél jobban koncentrálják, fordítsanak a gépesítésre. Ha lehet, alkalmazzanak iparosított technológiákat, minél inkább specializálódjanak egyfajta területre, valamint konzekvensen vezessék a projekteket.