Nem kell majd útlevél a reptéren

2017.03.18. 07:29

Az utasoknak a reptéren akár ötször is elő kell venniük irataikat, hogy felszállhassanak: a becsekkoláskor, a biztonsági vizsgálatkor, határátlépés címén, majd még egyszer a beszálláskor, végül landolást követően a célországba lépve. Európában ezt annyival azért érdemes kiegészíteni, hogy a schengeni övezetben a határátlépési mizéria elmarad. Emellett lehetőség van az úgynevezett online becsekkolásra is, ha nincs feladott poggyászunk, így valójában kétszer kell mindenképpen iratozni a reptéren. Természetesen Európán kívüli járatok esetében, illetve a schengeni övezet elhagyásakor kötelező az útlevél-ellenőrzés.

Minden egyes ellenőrzés garantált sorban állást jelent, így a rendszeres utazók érdeke, hogy ez a procedúra felgyorsuljon. Az egyik megoldás az arcfelismerő technológiák fejlesztése lehet - írja az Economist. Az elmúlt hetekben több reptér is nekiállt bevezetni olyan rendszert, amely

bemásolja az arcokat, majd összeveti a képeket az útlevelek fotóival, és azok az utasok, akiket a rendszer felismer, átmehetnek.

Tokióban az állam már 2014-ben bevezette az arcfelismerő technológiát két reptéren is. Azt remélik, hogy a rendszert a 2020-as olimpia idejére már általánosan tudják alkalmazni. Franciaországban a párizsi De Gaulle repteret üzemeltető ADP hasonló szoftvert kezdett tesztelni februárban. Miután a 2015-ös terrortámadás után bevezetett szigorítások miatt megduplázódtak a sorok, az ADP úgy gondolta, ez jó lehetőség a kínok enyhítésére.

Kanadában az arcfelismerő kioszkok tesztjét tavasszal indítják el, és hasonlót terveznek az amszterdami Schiphol reptéren is. Ausztráliában pedig még ambiciózusabb tervekkel álltak elő: 2015-ben az állam bevezette a Problémamentes utazás elnevezésű kezdeményezést, amelynek célja, hogy 2020-ig az ügyintézés 90 százaléka automatikusan menjen végbe, és ehhez 71,2 millió dollár (93,7 millió ausztrál dollár) támogatást is ad.  A Brisbane reptér azonnal bevezetett egy új rendszert, amelynél az utasok egy biometrikus azonosításon esnek át, így nem kell az irataikat ellenőriztetniük, csak amikor felszállnak a gépre.

Illusztráció

Forrás: Photononstop/Photononstop/Eurasia Press

Az efféle technológiák ugyanakkor nem hibátlanok. Japánban már tettek egy próbát 2012-ben, de akkor kudarcot vallottak, mert az utasok 18 százalékát nem tudták azonosítani. Azóta az arányokon javítottak, de ezek a megoldások még nem csodaszerek a sorban állás ellen. Az arcfelismerő ugyanis megállapíthatja a személyazonosságot, de nem tudja átvizsgálni a csomagokat. Arra sem képes, hogy csökkentse a sorállást a beszálláskor, vagy amikor az utasok egymás után rámolgatják fel a csomagjaikat a felső tárolókba az utastérben. 

Az új rendszerek ugyanakkor új kérdéseket is felvetnek. Az arcfelismerő technológia bevezetése visszavágja-e a biztonsági személyzet munkáját? És ha igen, akkor mi fog történni, ha valami gond lesz a reptéren? És a magánszféra. Az utasoknak vajon el kell-e fogadniuk, hogy minden adatukat begyűjtik, és más repterek, légitársaságok és irodisták rendelkezésére bocsátják? Néhány kritikus hang szerint rossz belegondolni, mennyi adatot lehet összegyűjteni az arcfelismerő kioszkoknál, és ezek tárolása biztonságos-e.

Egyelőre a repülő utasok megkérdezhetik, hogy a rendszerhez hozzáférhetnek-e kereskedelmi célzattal, támadhatják-e hackerek vagy gátlástalan kormányzati szervek. Egyetlen utas sem vállalna efféle kockázatokat szívesen. Mint oly sok esetben az adatszolgáltatás területén, itt is komoly költsége lesz a privát adatok védelmének.