Magyarországgal is számol Kína legnagyobb beruházása, az új Selyemút

2017.03.17. 15:15

Magyarország fontos európai csomópontnak számít a kínaiak új Selyemút térképén - mind az észak-déli, mind a keleti-nyugati irnyú kereskedelem szempontjából, fogalmazott az Origónak adott interjújában Parag Khanna geopolitikai stratéga. A Szingapúri Nemzeti Egyetem adjunktusát az Oroszország elleni szankciókról, a brexitről és Kína európai fejlesztéseiről is kérdeztük.

A globális erőviszonyokkal kapcsolatban ma már a rendszerszintű becsatornázódás számít. Tudna erre példát mondani?


- A rendszerszintű fontosság, a beágyazottság az összeköttetés mértéke a döntő. Ha például a HSBC bank csődöt jelentene, globális pénzügyi válság kezdődhet. Ha viszont mondjuk Kongó államcsődöt jelentene, a világ nagy része semmit sem érezne belőle. Ma alapvető fontosságúak a globális ellátási láncok, és értelemszerűen az, hogy ki uralja ezeket a láncokat. Már nem csak az igaz, hogy az országok kereskednek egymással, ennél sokkal mélyebb az összeköttetés. Jó példa erre, hogy országok egymás hiteleit vásárolják fel, az USA adósságát elsősorban Kína és Japán. A külföldi befektetések szoros összefonódást hoznak, erre a másik példa, hogy a két legnagyobb amerikai cég (Apple, WalMart) ellátási láncának 80 százaléka Kínában található. Egészen más világot élünk, mint 1914-ben.

Fizikailag, digitálisan, pénzügyileg, és az ellátási láncok tekintetében is függünk egymástól.
Ezt úgy képzeljük el, mint egy globális kötélhúzást: össze vagyunk kötve az ellenféllel. Az utóbbi évtizedekben kilenc esetben jósolták meg konfliktusokról, hogy azok kirobbanthatják a harmadik világháborút, de egyikből sem lett semmi - szerencsére. Az egyik leggyakrabban előforduló példa Tajvan volt, időközben azonban kölcsönösen „gyarmatosította" egymást Tajvan és Kína, így minden tekintetben "összeköttetésben" állnak egymással. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egymás ellen forduljanak, éppen az összefonódások miatt nem robbanhat ki harc közöttük.

Parag Khanna geostratéga, a Szingapúri Nemzeti Egyetem adjunktusaForrás: Pageo


A nemzetállamok helyett Ön az összeköttetésekre helyezi a hangsúlyt. Ebből a megközelítésből hogyan értelmezzük az EU Oroszország elleni szankcióit?

- A XXI. század hatalmi valutája az összeköttetés, éppen ezért a gazdasági szankciók egyszerűen már nem működnek. Ez érvényes Oroszországra is.

Az orosz gazdaságot nem a büntetőintézkedések rendítették meg, hanem az olaj árának csökkenése. Az összeköttetések nem csak egy irányba működnek, így Moszkva lépésről-lépésre átrendezhette a hangsúlyokat a kereskedelmében. Amint látjuk, a szankciók nem érték el a céljukat, az orosz politika nem változott semmit. De ugyanez fordítva is működik: hiába akarná például Oroszország elvágni Ukrajnát az orosz gáztól büntetésként, az infrastrukturális összeköttetések miatt Kijev ugyanúgy orosz gázt kapna Németországon és Lengyelországon keresztül.

A tanulság, hogy a kapcsolatok erősítésével, közös projektekkel sokkal jobban be lehetne vonni Oroszországot a nemzetközi vérkeringésbe, és ezzel eredményesebben lenne befolyásolható a politikája. Ahogy a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásomban is említettem: a háború egyetlen esemény, a hálózatok és kapcsolatok építése viszont egy hosszabb folyamat.

 

Az összeköttetések térképe (Parag Khanna előadásának része)Forrás: worldmap.harvard.edu

Magyarország számára a kínai "Egy öv, egy út" gazdaságpolitika jelentősége óriási. Hogyan látja hazánk szerepét az új Selyemút nevű globális kapcsolódásban?

- Kína kikötőt vett Pireuszban, ami a tengeri Selyemút szempontjából kulcsfontosságú. A kelet-nyugati világkereskedelem legnagyobb része ugyanis a Szuezi-csatornán, a Hormuzi-szoroson és a malajziai Malakka-szoroson halad keresztül. Másrészt a kínai külföldi működőtőke-beruházások szárnyalnak Európában, elsősorban Németországban. Nem véletlen, hogy a két nagyhatalom nevét összevonva ma már a Chermany szót használják arra a folyamatra, amely a német pénzügyi, ingatlanpiaci és technológiai iparban létrejött kínai beruházások gazdasági összefonódását takarja. Az "Egy öv egy út" politika 25 évvel ezelőtt kezdődött, és a vázolt stratégiája még 20 évet ölel fel, amelyben az infrastruktúra építési üteme felgyorsul. Ma több mint ezermilliárd dollárt tesz ki az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom, és ebben a közép-kelet-európai volt szocialista országok és a Szovjetunió volt tagállamai egyre nagyobb részt kapnak. Nagy jelentőséget játszik a kínaiak terjeszkedése az európai kikötőkben is, amely az észak-dél irányú kereskedelmi forgalmat biztosítja. A Belgrád-Budapest vasútvonal tervezett megépítése is mutatja: Magyarország csomópont a kínaiak Selyemút-térképén, ami kifejezetten előnyös a magyaroknak.

Háborúk helyett az infrastruktúra építése jelenthet megoldást - ezt a politikát követi Kína az "Egy út, egy övvel", valamint az Ázsiai Befektetési és Beruházási Bankkal, amelyhez számos európai ország is csatlakozott.
Kína nyilvánvalóan az infrastruktúrán keresztül akarja uralni a világot, a globális ellátási láncok felügyeletével. A legnagyobb 25 építési cég közül kettő amerikai, a többi európai és ázsiai, nagyrészt kínai.

Az összeköttetések felértékelődésének korában hogyan látja a brexit folyamatát?

- A kilépésből sokan fognak profitálni, de Nagy-Britannia biztosan vesztes lesz. Olyan pénzügyi központok járnak majd jól mint például Frankfurt, Luxemburg vagy Párizs. 

Az alábbi linken megnézhet egy részletet Parag Khanna előadásából, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott a Magyar Nemzeti Bank PAGEO Alapítványának meghívására.