Grúziában is keressük az üzleti kapcsolatokat

Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozik a grúz sajtó képviselőinek

Az Európa legkeletibb felén, a Fekete-tenger partján, Oroszország és Törökország között fekvő Grúziába látogatott a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elsősorban az áprilisi miniszterelnöki látogatást készíti elő Tbilisziben. Bár a két ország gazdasági kapcsolatai egyelőre még nem túl jelentősek, a miniszter szerint ennél jóval több lehetőség rejlik a grúz-magyar együttműködésben - főleg a mezőgazdaság, vízgazdálkodás és infrastrukturális beruházások terén. A külügyminiszterrel a grúz fővárosban beszélgetett munkatársunk. 

Miért látogat el egy ilyen pici és viszonylag távoli országba a külügyminiszter?

Két okból. Egyrészt a miniszterelnök áprilisban érkezik majd hivatalos látogatásra és ilyenkor a külügyminiszternek az a feladata, hogy előkészítse a látogatást. Ennek egyébként a fő funkciója az, hogy a meglévő kifogástalan politikai kapcsolataink szintjére felemeljük a gazdasági kapcsolataink színvonalát is. Egyelőre a gazdasági-kereskedelmi együttműködés nem követte megfelelő ütemben a politikai kapcsolatrendszer kiépítését. Bár mondhatnám, hogy menetrendszerint megy most minden, így van ez rendjén. Hiszen először a politikát kell rendbe tenni, aztán jöhet az, hogy abból hasznot tudjanak húzni a magyar vállalatok. A másik ok ami miatt itt vagyok az, hogy a 2015-ös grúziai árvíz nyomán a magyar kormány egy 15 millió forintos támogatásról döntött, amelynek csak egyharmadát használta fel az az intézmény, amellyel fél éve írtunk alá egy megállapodást. Most sikerült kidolgozni a grúziai Vöröskereszt számára nyújtandó támogatás részleteit.

Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozik a grúz sajtó képviselőinek Forrás: Hankó Viktor - Origo

Amúgy egy ilyen kicsi, oroszok és törökök árnyékában lévő, unión kívüli ország miért lehet fontos számunkra?

Ez az ország az Európai Unió Keleti Partnerség programja szempontjából kulcsszerepet játszik. Grúzia élenjárója az európai- és a NATO-integrációnak is. Grúzia a NATO afganisztáni műveleteihez a második legnagyobb NATO-n kívüli hozzájáruló 870 katonával. Nekünk fontos az, hogy legyenek olyan országok az Európai Unión kívül, akik az európai és euróatlanti integrációs folyamatot fontosnak tartják, azon gyorsan haladnak előre, mert ezek stabilizálják az egész régiót. Európában sokat beszélük a szomszédság stabilitásáról, ami rendkívül fontos. Ez az európai biztonságra értelemszerűen nagyon komolyan hat.

Egy olyan ország, mint Grúzia, ha nem tud hosszútávon stabil maradni, akkor annak komoly hatásai vannak az európai biztonsági környezetre. Ezért is támogatjuk az ő európai- és NATO-integrációjukat.

Az az álláspontunk, hogy végre meg kellene már hívni őket a NATO-tagsági akcióprogramba és az, hogy csak most hónap végén kapják meg a vízummentességet az meg egy szégyen az Európai Unió szempontjából, hiszen hosszú hónapok óta minden létező követelménynek megfelelnek.

Sok minden nagyon gyorsan változik, de nem is olyan régen még nem volt annyira rózsás a kapcsolat Oroszország és Grúzia között, konkrétan hadban álltak egymással. Magyarország számára viszont kiemelten fontosak az orosz kapcsolatok. Mennyire hangsúlyos az, hogy hogyan alakul ez a háromszög?

Mi a kétoldalú kapcsolatainkat kétoldalú alapon alakítjuk. Az, hogy mi Grúziával milyen kapcsolatot ápolunk, annak nincsen orosz-magyar bilateriális szempontja. Mint amikor mi pragmatikus kapcsolatot építünk fel Oroszországgal, akkor annak sincsen grúz-magyar szempontja. Holott a két ország valóban nincs jóban. Ugyanolyan ez, mint Japán és Kína helyzete. Mind a két országgal szemben arra törekszünk, hogy a lehető legpragmatikusabb, leghatékonyabb, legjobb együttműködést építsük ki. Ugyanakkor fontos hozzátenni azt is, hogy bár Oroszország és Grúzia között nem éppen a legjobbak a politikai kapcsolatok, gazdaságilag, kereskedelmi, energetikai szempontból szépen alakul a viszony. Nekünk nem kell a kelleténél jobban más országok kapcsolatait behozni a saját gondolkodásunkba.

"Nekünk nem kell a kelleténél jobban más országok kapcsolatait behozni a saját gondolkodásunkba." Forrás: Hankó Viktor - Origo

Kifejezhető összegben az, ami Magyarország és Grúzia között történik?

Kifejezhető, de sajnos egy nagyon kicsi összeggel. Egyelőre a 60 millió dollárt éri el nagyjából a kereskedelmi forgalmunk. Ezt a magyar export dominálja - 40 millió dollár fölött volt tavaly. Ez édeskevés ahhoz képest, amit el lehetne érni. Ezért is fontos az, hogy most majd 50 üzletember jön a miniszterelnökkel áprilisban. Ezért is fontos az Eximnél nyitott 85 millió eurós hitelkeret, ezért fontos, hogy a Fővárosi Vízművek sikeres legyen a kutaisi-i kiíráson, ezért fontos, hogy a WizzAir létrehozott itt egy bázist és 8 különböző országba repül innen. Ezért fontos, hogy az infrastrukturális beruházásokban, mint például a stadion- és útépítések részt tudjunk venni, és ezért fontos az is, hogy a hűtőház-projektet elvigyük a végéig azért, hogy a magyar élelmiszeripari és mezőgazdasági technológiák itt jobban elterjedjenek. Dolgozni kell ezeken.

Az ilyen országokban egy-két milliónyi plusz exportért is nagyon sok energiát kell befektetni. De hát a külgazdaság már csak ilyen: ingyen semmilyen sikert nem adnak.

Jönni kell és dolgozni kell érte. Állami eszközökkel föl kell építeni az utat, amin aztán a cégeknek kell végigmenni. Nem lehet ezt megspórolni.

Alapvetően a Kereskedőház építi ki ezeket az utakat, nem?

A Kereskedőháznak itt nincs irodája, együttműködő partnerei vannak csak. Egyelőre úgy ítélték meg, hogy nem érdemes itt irodát felépíteni. Viszont a Kereskedőház szervezi az üzleti delegációt is, amelyben alapvetően az infrastruktúra-fejlesztésben, vízgazdálkodásban, élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és erdészetben érdekelt cégek vesznek részt. Gyakorlatilag a politikai kapcsolatrendszert megteremtettük. Innentől kezdve a vállalatokon van a sor, hogy ebből profitáljanak.