Az MNB az utóbbi fél évben nagyon lenyomta a pénzpiaci hozamokat. Miközben a jegybanki alapkamat 0,9 százalékon áll, addig a mindenki által megvásárolható 3 hónapos állampapír hozama 0,07%, de a bankok sem hiteleznek egymásnak 0,21%-nál drágábban ugyanezen az időtávon.
Mindennek hatására viszont
jelentősen szűkült a befektetők mozgástere, különösen azoké, akik a betétek helyett kerestek maguknak alternatív lehetőséget.
Sokáig az állampapírok mellett a pénzpiaci alapok voltak azok, melyek ezt a szerepet betölthették, viszont az utóbbi időszakban kétségtelenül kiszorultak a potenciális versenytársak közül.
Az éremnek csak az egyik oldala, hogy a befektetők a pénzpiaci befektetési alapokat elkerülik, a másik az, hogy
az alapkezelők is szorongatott helyzetben vannak.
Az alapok sajátossága, hogy meghatározott befektetéseket érhetnek el, egy pénzpiaci alap nem tehet mást, mint a nála lévő vagyont leköti bankbetétként és/vagy állampapírt vásárol.
Értelemszerűen a lakossági állampapírokat nem vásárolhatják meg, így marad számukra az állampapírpiacnak az a része, ahol más nagybefektetők is jelen vannak, például az utóbbi hónapokban jelentős tétellel a kereskedelmi bankok. A bankoknál lévő felesleges likviditás itt csapódik ki, ami leszorította a hozamokat.
Lehangoló kép tárul elénk, ha megnézzük a betétek legközelebbi versenytársának tartott pénzpiaci alapok utóbbi egyéves teljesítményét.
Az összesítésünk szerint 445 milliárd forintot tartott a lakosság ilyen alapokban, ebből 310 milliárd két alaphoz tartozott.
Az általunk vizsgált 13 alapból hét 0,1%-nál kisebb hozamot ért el adózás előtt, miközben három is volt, ami éves szinten veszteséget hozott a befektetőknek.
A következő kalkulátor segít megtalálni a legkedvezőbb állampapír-befektetést!
A kilátások sem rózsásak, mert az alapkezelők közzététele alapján több alap tőkevédelme is megszűnik az előttünk álló hetekben. Az MKB április elejétől, míg a K&H április végétől lépi meg ugyanezt. Eddig legalább arra számíthattunk, hogy a betett pénzünkhöz képest nem kapunk vissza kevesebbet, viszont jövő hónaptól mindössze két alap marad tőkevédett konstrukcióban (CIB, OTP).
A megmaradó két alap más-más módon adja a tőkevédelmet.
Az OTP Pénzpiaci Alap esetében egy megkötés van, hogy
a befektetési jegyek legalább 14 napig a birtokunkban legyenek, mert akkor jár a tőkegarancia.
Ezt nem a befektetési politika, hanem maga az OTP Bank garantálja, vagyis, ha kevesebbet kapnánk, mint amit befektettünk, akkor a bank a különbözetet kipótolja.
A CIB Pénzpiaci Alap esetében viszont
úgy tudják megoldani a tőkevédelmet és a hozamgaranciát, hogy látra szóló és lekötött betétben tartják a megtakarításokat.
A befektetések jóvoltából a tőkevédelem napi szinten biztosított, míg a hozamvédelem a hónap elején egy hónapra előre. Ennek mértéke most 0,01% éves szinten, ami érezteti, mennyire meg van kötve az alapkezelő keze.
Az alapkezelők részéről logikus lépés annak a következménye, hogy ilyen hozamkörnyezetben nem tudnak megfelelő hozamot elérni. És még ha el is tudnának érni a nullánál magasabb hozamot,
akkor gondolniuk kell az alap kezelésével összefüggő költségekre.
Az alapok tájékoztatói alapján
egy maximális értéket határoznak meg az alapkezelési díjra, ami jellemzően 1,5 százalék.
Ezt egészen biztosan nem számolhatnák most fel, hiszen akkor megközelítőleg hasonló veszteség érné a befektetőket.
A friss költségterhelésről kevés információval rendelkezünk, viszont az egyik alapkezelőnél elérhető információk alapján 0,2-0,4% körüli érték lehet az, ami reális ebben a környezetben, mint alapkezelési díj. Ehhez persze a banknál olyan lekötött betéti konstrukciót kell elérnie az alapkezelőnek, ami a költségekkel együtt nem jelent veszteséget a befektetőknek.
Mindent egybevéve a következtetésünk az, hogy ha esetleg pénzpiaci alapot választanánk, akkor el kell fogadnunk, hogy nem keresünk vele. Sőt, az utóbbi hetek folyamatainak fényében a kisebb mértékű veszteségre is felkészültnek kell lennünk.
Nincs sok mozgástere az alapkezelőnek,
és amíg nem mozdulnak el a rövid távú hozamok a nulla százalék közeléből, addig nem is változik meg a helyzet. Ilyen formában újabb érv szól amellett, hogy miért lehet olyan népszerű a lakossági állampapír.