Az óriásbankok tiltakoznak tervezett feldarabolásuk ellen

2017.04.20. 12:34

Gyorsan elfelejtette a Wall Street, hogy a rendszerkockázatot jelentő nagybankok egy részét 2009–2010-ben csak állami segítséggel lehetett megmenteni, és most tiltakoznak a befektetési és betétgyűjtési ágazataik szétválasztása, vagyis a bankok kettévágása ellen. Donald Trump gazdasági főtanácsadója márpedig az óriásbankok hatalmának megtörését szorgalmazza, tanulva abból, hogy már egyetlen „túl nagy" pénzintézet bedőlése is az egész pénzügyi szektort veszélyeztetné.

Az amerikai elnökválasztás utáni tőzsdei szárnyalás profitját learató óriásbankok most tiltakoznak a kettéválasztásukat célzó kormányzati tervek ellen, márpedig a pénzügyi válság után ez elkerülhetetlennek látszott, és most Donald Trump elnök gazdasági főtanácsadója is ugyanezt szorgalmazza.

Gary Cohn, aki korábban a Goldman Sachs vezetői székét hagyta ott a Fehér Ház gazdasági főtanácsadói posztjáért,egyre több kongresszusi képviselőt próbál megnyerni a „túl nagy, hogy csődbe menjen" nagyságú bankok kettéválasztásáért.

Gary Cohn, a Nemzeti Gazdasági Tanács elnöke megregulázná a nagybankokatForrás: AFP/Brendan Smialowski

A Financial Times cikke szerint az elképzelés ellen tiltakoznak a Wall Street legnagyobb bankjainak vezetői, akik a feldarabolás ellen a legkülönbözőbb indokokat vetik be.

Gary Cohn több mint egy héttel ezelőtt informális beszélgetésre hívott több befolyásos törvényhozót mindkét pártból, és elmondta nekik, hogy megpróbálja a nagybankokat tevékenységük alapján két kisebb részre bontani azért, hogy kiiktassák a rendszerszintű kockázatot jelentő pénzintézeteket.

Gary Cohn javaslata egyébként pont a Goldman Sachs érdekeit sérti a legkevésbé, mivel itt a betétgyűjtésnek sokkal kisebb a szerepe, mint a többi nagybank esetében.

A most felelevenített javaslat nem új keletű: már az 1929–33-as válság után meghozott, úgynevezett Glass–Steagall-törvény is megtiltotta a betétgyűjtéssel párhuzamosan folytatott befektetési banki tevékenységet, ezt a törvényt azonban még 1999-ban hatályon kívül helyezték, szabad utat nyitva a nagybankok további növekedése előtt. A Wall Street legbefolyásosabb pénzintézetei (Bank of America, Wells Fargo, JP Morgan Chase, Citi, Morgan Stanley) most azzal érvelnek, hogy a 2008–2010-es válság után életbe léptetett, úgynevezett Dodd–Frank fogyasztóvédelmi törvény épp elegendő védelmet nyújt a betéteseknek, a helyzet azonban ennél bonyolultabb.

A Wall Street-i bika és a vele dacoló "Rettenthetetlen Lány"Forrás: AFP/Jewel Samad

A pénzügyi fogyasztóvédelem szempontjából a Dodd–Frank-törvényhez illesztett, a központi bank szerepét ellátó Fed korábbi elnökéről, Paul Volckerről elnevezett törvénymódosítás lenne a legfontosabb, ennek gyakorlatba ültetése azonban a mai napig nem történt meg mindenhol.

A Volcker-szabály szigorúan korlátozza a fedezeti és kockázati alapokkal tartható banki kapcsolatokat és a bankok kezében lévő részvények összértékét is. Elvileg 2015-ben vezették be, ám végrehajtására tavaly ötéves haladékot kértek a legnagyobb pénzintézetek. A probléma egyik forrása, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységgel és a betétgyűjtéssel nem sok pénzt tudtak termelni a bankok, ezért mindenhol ismét megerősödött a sokkal kockázatosabb befektetési, részvény- és kötvénykereskedelmi ágazat.

Gary Cohnnem véletlenül vette napirendre újra a nagybankok tevékenység szerinti kettéválasztásáról szóló javaslatot. A Glass–Steagall-törvény 21. századi felújított változata ellen azonban mindent bedobnak az óriásbankok, amelyek most az elnöki kampányban elhangzott ígéretek felemlegetésével próbálnak időhöz jutni.

Trump megválasztása után a szabályok lazításától, az úgynevezett deregulációtól sokat vár a Wall Street, többek között ennek is köszönhető az elnökválasztás utáni hosszú felfelé menet a tőzsdéken.

Donald Trump amerikai elnökForrás: AFP/Jim Watson

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a túl kockázatosnak tartott óriásbankok tevékenységét Trump ne szeretné más módon kordában tartani.

A legnagyobb bankok pénzügyi vezetői most azzal érvelnek, hogy tevékenységük korlátozásával a gazdasági növekedést kötnék gúzsba,

arra utalva, hogy Trump négy százalék körüli GDP-növekedést célzott meg az elnöksége kezdetén. Elemzők szerint a pénzügyi szektort érintő nagyszabású törvényi változtatásokat kizárólag alapos előkészítés után vezetne be a Trump-kormány, tanulva az egészségügyi törvény kényszerű elnapolásából.