Jobban drágult a múzeumi belépő, mint a cigaretta

2017.04.21. 10:37

Tizenhat év alatt a cigaretta drágult a leginkább Magyarországon, de még ennél is nagyobb mértékben emelkedett a múzeumi belépőjegy ára. Jelentősen többet kell fizetni a mozijegyért, a férfihajvágásért és a szemétszállításért is, de alig kell többet fizetni például fogkrémért vagy gáztűzhelyért. Az összesített infláció 94 százalék volt ebben az időszakban, ennél kevésbé nőtt például a trappista sajt vagy a férfiing ára. Megnéztük, hogyan változtak az átlagárak 2000 és 2016 között.  

A múzeumi belépőjegy drágult a legjobban az elmúlt 16 évben Magyarországon, csaknem öt és félszer annyiba került 2016-ban, mint 2000-ben. Ez jócskán meghaladja még a cigaretta áremelkedésének mértékét is, márkától függően egy doboz fogyasztói ára 3,8-4,7-szeresére nőtt ebben az időszakban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói átlagárakat tartalmazó adataiból. 

Tizenhat év alatt 548 százalékkal nőtt a múzeumi belépők átlagára. Képünk illusztrációForrás: MTI/Kovács Tamás

Persze tizenhat év alatt minden terméknek és szolgáltatásnak nőtt az ára, de 

az összesített infláció 94 százalékos volt az elmúlt 16 évben, ami azt jelenti, hogy nagyjából a kétszeresére emelkedtek az árak. 

Egyes termékek és szolgáltatások azonban sokkal nagyobb mértékben drágultak. 

A legjobban drágult top 10 termék és szolgáltatás 

Termék vagy szolgáltatás Ár 2000-ben (Ft) Ár 2016-ban (Ft) Árváltozás
Múzeumi belépőjegy, db 164 899 548%
Symphonia cigaretta, csomag 210 980 467%
Sopianae cigaretta, csomag 228 992 435%
Paradicsom, kg 130 544 418%
Mozijegy, db 369 1490 404%
Férfihajvágás, fő 446 1800 404%
Szemétszállítás, 110–120 literes kuka ürítésének havidíja 510 2050 402%
Multifilter cigaretta, csomag 272 1040 382%
Népszabadság, db 68 250 368%
Vonaljegy, db 84 306 364%

A fenti top tízes listában a paradicsom árváltozása szorul magyarázatra, ugyanis a KSH pont 2001-től a primőr árukat is ide sorolta. Ezért a 2000-es 130 forint után a következő évben 339 forintra ugrott az ár. Ha csak a 2001 és 2016 közötti időszakot nézzük, akkor jóval szerényebb az árváltozás, az eredeti szint 160 százaléka (vagyis az infláció 60 százalékos). Meg kell jegyezni azt is, hogy a mozijegy ára a korábbi péntek délutáni helyett 2012-től szombat esti előadásra és multiplex mozira vonatkozik. Ezek a változások azonban összefüggnek a fogyasztói szokások átalakulásával is. 

A több mint 90 termék és szolgáltatás átlagárát tartalmazó listában 

többségben vannak azok tételek, amelyek az infláció feletti mértékben drágultak, 

körülbelül 55 százalék az arányuk. Vannak olyan termékek és szolgáltatások is, amelyek a pénzromlás üteménél lassabban drágultak. 

A legkevésbé drágult top 10 termék és szolgáltatás

Termék vagy szolgáltatás Ár 2000-ben (Ft) Ár 2016-ban (Ft) Árváltozás
Öblítőszer-koncentrátum, 900 milliliter–1 liter 491 644 131%
Trappista sajt, kg 1150 1500 130%
Társasház közös költsége, 50-60 négyzetméter 5990 7620 127%
Női pulóver (hosszú ujjú, akril) 4270 5350 125%
Automata mosógép, 4–5,5 kg (2012-től 6–7 kg) 78 430 94 820 121%
Fogkrém, 75 ml-es 385 452 117%
Hűtőszekrény, 160–185 literes (2012-től 120+20) 51 320 60 130 117%
Férfiing (hosszú ujjú, pamut) 5050 5870 116%
Gáztűzhely, 3–4 főzőhelyes 59 460 67 960 114%

Ahogy az a felsorolásból is látszik, 

a műszaki cikkek ára közel változatlan. 

Főleg annak tükrében, hogy szinte lehetetlen évről évre hasonló eszközt szerepeltetni a válogatásban, olyan gyorsan változik a technológia. Erre a területre inkább az jellemző, hogy ugyanannyi pénzért magasabb műszaki tartalmat kapunk. 

A tévék árának összehasonlítása nem csak emiatt nehéz. A KSH ugyanis 2000-ben még a hagyományos, képcsöves televízió átlagárát nézte, csak 2008-ban vette be a listába az LCD-tévét. Ha eltekintünk a technológiai váltástól, akkor egy átlagos, 70-75 centis tévé ára 2000-ben 135 ezer forint volt akkori áron, tavaly pedig 79 ezer forintért árultak egy 76–82 centiméterest. Vagyis csaknem 60 százalékos volt az áresés. 

Ha nem egy-egy kiemelt terméket, illetve szolgáltatást, hanem csoportokat vizsgálunk, akkor legnagyobb mértékben drágultak 

  • a dohányáruk (459 százalék), 
  • az állatorvosi és hobbiállatoknak nyújtott egyéb szolgáltatások (426 százalék), 
  • a hulladékszállítás (365 százalék), 
  • a postai szolgáltatás (363 százalék), 
  • a zöldségfélék (361 százalék). 

Nagyobb fogyasztási csoportokba sorolva is egyértelműn látszik a dohányárukra jellemző jelentős drágulás. 

Ezt csaknem azonos mértékű emelkedéssel követi a háztartási energia és az élelmiszer ára. Ebben a bontásban jól látszik, hogy a műszaki, azaz a tartós fogyasztási cikkek ára szinte állandó (az áremelkedés 0,5 százalékos), és a ruhaneműk is csak kismértékben, 23 százalékkal drágultak 16 év alatt.