Havonta több mint 600 pénzmosásgyanús esetet jelentenek nálunk

2017.04.19. 16:43

Tavaly összesen 8786 bejelentést tettek a Nemzeti Adó és Vámhivatal pénzmosás elleni irodájának cégek, szervezetek és magánszemélyek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tárgyában. A legtöbb bejelentést - mint minden évben - a bankok tették, a pénzintézetek automatikusan jelentést küldenek a gyanús esetekről. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bejelentés mögött feltétlenül csalás húzódik, de az iroda kivizsgálja a gyanús eseteket. 

Havi bontásban nincs szignifikáns eltérés az időszakok között, az egyes hónapokban véletlenszerű eloszlásban 623 és 835 között szóródtak a bejelentések. A legtöbb bejelentést a bankok teszik, ami nem meglepő, hiszen itt történik a legnagyobb volumenű pénzmozgás.

A legtöbb bejelentést tevő szervezetek:

  1. Bank 6969
  2. Biztosítási szolgáltató 275
  3. Befektetési szolgáltató 103
  4. Pénzváltó 352
  5. Takarékszövetkezet 261
  6. Egyéb pénzügyi szolgáltató 680

Ha a bejelentés terrorizmus finanszírozásának lehetőségét is felveti, akkor a szolgáltató korlátozhatja az adott ügyleteket - például befagyaszthat számlákat, megtagadhat tranzakciókat. Ezeket a szankciókat csak a nemzetközi egyezmények és szabályok betartása mellett lehet végrehajtani, erről az Európai Unió által meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
intézményrendszere rendelkezik, amely minden esetben követi az ENSZ BT által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket - áll a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiadott tájékotatásban.

Fékezett habzással

Forrás: Origo

A bankok és más szervezetek persze nem a vakvilágba tesznek jelentéseket, egyes tipikus ügyletek, szokások árulkodók lehetnek. Tipikusan ilyen, ha egy cég számlájára érkező összeget rendszeresen szinte azonnal egy összegben tovább is utalják. Nem jelenti ez azt persze, hogy minden adózással trükköző mikrovállalkozásról pénzmosás gyanúval jelentést tesznek a bankok, ahol a beérkezett kisebb-nagyobb összegek azonnal a vállalkozó magánszámlájára vándorolnak. Bár összeghatár nincs, itt nem a tíz- vagy százezres nagyságrendre ugranak.

Szintén gyanús, ha egy céges számlához nem tartoznak a reális működéshez kapcsolódó tranzakciók, mint bérkifizetés, közüzemi számlák kifizetése, semmiféle működési költség, amely egyébként elvárható lenne a társaságtól. Az is gyanút kelt, ha ezekben a ki- és visszautalásokban külföldi számlák is érintettek.

Gyanús, ha egy cég számlájáról egy magánszemély szinte

a bevétel keletkezésével egyidőben minden pénzt kivesz. A számlán lévő egyenleg mindig egészen alacsony, ám a cég mégis olyan tevékenységet végez, ami nagyon jelentős készpénzforgalmat generál alacsony, szinte nulla működési költség mellett. Itt jellemzően az adófizetés elkerülése, eseteg az áfa elcsalása a cél - főleg az lehet árulkodó, ha ezek a nagy volumenű pénzmozgások több társaságon keresztül történnek hasonló elven.

A pénzváltóknál villogni kezd a piros lámpa, ha olyan, nagy összegű átváltások mennek végbe, ahol

nem derül ki, ki a megbízó és mi a tranzakciók lényege. Az ügyvédek esetében pedig az adhat okot a gyanúra, ha az ügyvédi letétet olyan ügyletekre próbálják alkalmazni, amire ez az eljárás nem jellemző, furcsa.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszerét 2016-ban vizsgálta az Európa Tanács szakbizottsága, a Moneyval. A jelentés a Pénzmosás Elleni Információs Iroda tevékenységét pozitívan értékelte, a négyfokú skálán harmadik fokozatúnak minősítette, amely szerint csak mérsékelt előrelépés, javulás szükséges.

Ennek részeként javítandó az iroda elemző-értékelő munkája, hogy a szofisztikáltabb pénzmosók ellen több eljárást lehessen indítani. Szintén a dörzsölt bűnözők nyakoncsípése érdekében javítani kellene az egyes hatóságok közti együttműködést és a visszacsatolást, vagyis a hatóságok jelezhetnék az irodának, mit is tudtak kezdeni az átadott információval.