Súlyos válságban vannak a dohánygyártók

cigaretta, dohány, illusztráció
Vágólapra másolva!
Bár egyre kevesebben dohányoznak az Egyesült Államokban, a dohánygyárak bevételei szárnyalnak köszönhetően az évek óta tartó áremelkedésnek. Ennek ellenére a gyártók tudják: tartalékolni kell a profitot a rosszabb időkre. 
Vágólapra másolva!

Az amerikaiak többet költöttek 2016-ban cigarettára, mint sörre és ásványvízre együttesen,

számol be a független piackutató, az Euromonitor International adataira hivatkozva a Wall Street Journal. A konszolidáció és a költségcsökkentés jelentősen megnövelte a profitot.

Húsz éve nem lehetett látni, hogy ekkora fellendülés lesz. Az ágazat akkoriban szembesült az egyre szigorodó szabályozással és a csökkenő eladásokkal – az idős dohányosok kiestek a piacról, és helyüket nem töltötték be a fiatalok. Az államok dollármilliárdokkal pereltek. Egy-egy szereplő csődje már a küszöbön állt.

Illusztráció Forrás: AFP

A dolgok mégsem fordultak rosszra.

A költségek a pereskedés és a szabályozás szigorodása miatt megugrottak, de egyetlen nagy szereplőt sem ütött ki ez a piacról. Sőt, a cigarettagyártók a forgalomcsökkenésből következő veszteséget meghaladó pluszt értek el az árak emelésével. Kijöttünk a kalandos időszakból – mondta Marty Barrington, a Marlborót gyártó Altira vezérigazgatója egy interjúban.

A cigarettaeladások 37 százalékkal estek az USA-ban 2001 és 2016 között. Ugyanezen időszakban a gyártók emelték az árakat, így a bevételeik 32 százalékkal nőttek,

elérve tavaly a 93,4 milliárd dollárt. Egy átlagos csomag cigaretta 6 dollár 42 cent volt tavaly, ami jelentős drágulás a 2001-es átlag 3 dollár 73 centes árhoz képest.

A konszolidáció okozta feszültség alaposan megrostálta az USA dohánypiacát, hétből két nagy szereplő maradt meg: az Altria és a Newport gyártója, a Reynolds American, amelyek együtt az országban kapható tíz márka közül nyolcat forgalmaznak. Ebben az időszakban tűnt el a British American Tobacco és a Philip Morris az amerikai piacról. Ahogy a társaságok egyesültek, csökkentették a költségeiket, és erősebben érvényesíthették áraikat.

Törékeny a dohánylevél Forrás: MTI/Balázs Attila

Az amerikai dohánygyárak üzemi eredménye 2006 óta 77 százalékkal nőtt, 2016-ban elérte a 18,4 milliárd dollárt a Merrill Lynch kutatóintézete szerint. Elemzők és szakértők szerint

ma az ország több profitot generál a dohánygyártásból, mint bármely más állam, Kínát kivéve,

ahol az állam kontrollálja az eladást és az árakat is.

A 2000-es években az amerikai dohánygyárak értékeltsége harmada volt a mindennapi szükségletek piacán versenyző egyéb vállalatokénak. Ma a dohánygyárak értékeltsége tíz százalékkal magasabb a Morgan Stanley szerint. Az S&P 500 dohányindexe 22 százalékot esett 1998 és 2002 között, de az utóbbi tíz évben 178 százalékkal nőtt, miközben a teljes S&P 500 58 százalékkal emelkedett. Az iparági eladások 5500 milliárd cigarettára rúgnak évente a világ egymilliárd dohányosa számára, és több szempontból ismét vonzó lett az Egyesült Államok.

Az adók jellemzően alacsonyabbak az USA-ban, mint bárhol a fejlett világban a WHO szerint, nagyjából 42 százalékos az átlagos teher minden egyes doboz cigarettán.

Ugyanez Nagy-Britanniában 82 százalék, ami 10,9 dolláros átlagárral számolva négy dollárral drágábbá tesz minden doboz cigarettát – derül ki a Brit Dohánygyártók Szövetségének adataiból.

Az amerikai dohánygyártókat ráadásul nem kötik a máshol bevezetett szigorúbb márkázási és egészségügyi figyelmeztető szabályok. Az Egyesült Királyságban vagy Ausztráliában a cigarettát sötét, zöldesszürke dobozokban kell árulni, nagy figyelmeztető feliratokkal, és képekkel kell illusztrálni a dohányzás okozta kockázatokat a ráktól kezdve a vakságig.

Forrás: Magyar Közlöny

Néhány piac a Közel-Keleten és Afrikában növekszik, köszönhetően a lakosságszám és a jövedelmek bővülésének. De a fejlődő világ jelentős részén a dohányzás hanyatlóban van, és nem marad más választás, csak az USA-ban is alkalmazott áremelés.

Kína a legnagyobb piac, ahol az állami China National Tobacco adja az eladások 44 százalékát, de húsz év után 2015-ben először esett a forgalom egy jelentős adóemelést követően.

Oroszország a második legnagyobb piac, de 2013-ban megtiltotta a dohányzás nyilvános reklámozását.

Az intézkedés jelentősen visszavetette az eladásokat. Bár mindez az Egyesült Államokat még vonzóbbá teszi, az iparágban nem dőlhet hátra senki. Ha az értékesítés tovább esik, a kieső bevételt nem lehet túl sokáig az áremeléssel kompenzálni.

A szigorúbb szabályozás és a magasabb adók komoly aggodalmakra adnak okot az USA-ban és külföldön egyaránt. Április elsején Kalifornia megemelte a cigaretta adóját dobozonként 2 dollárral. A múlt héten New York polgármestere, Bill de Blasio támogatta a javaslatot, amely a cigaretta minimumadóját több mint 20 százalékkal emelné, így csökkentve a cigarettaforgalmazási engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi egységek számát.

Egy 2009-ben életbe lépett törvény nyitva hagyja a lehetőséget, hogy az élelmiszeripari és drogellenes adminisztráció egy nap betiltsa a mentolos cigarettát – ez a Newportot gyártó Reynolds legnépszerűbb terméktípusa –, mert

egy 2013-as kutatás szerint valószínűleg károsabb az egészségre, mint a többi típus.

A törvény ugyancsak az FDA hatáskörébe rendeli, hogy a cigaretta nikotintartalmát nulla közeli szintre csökkentesse.

IIlusztráció Forrás: AFP/AMAN ROCHMAN

Mindezek fényében a dohánycégek vezérei tudják, hogy ez a bumm nem tart örökké, és keményen dolgoznak azon, hogy olyan terméket fejlesszenek ki, amely megmentheti őket.

Az Atria és a Reynolds is előállt a füstmentes dohánnyal. A Reynolds nikotinos rágót is árul, miközben az Altria egy Washington állambeli borbizniszbe szállt be, és 10 százalékos részesedést szerzett az Anheuser-Busch InBev vállalatban, amely a világ legnagyobb sörgyártója.

A Philip Morris hárommilliárd dollárt költött az új generációs termékek fejlesztésére, többek között az IQOS nevű eszközre, amely a dohány elfüstölése nélkül továbbítja a felhasználó számára a nikotint. A PM szerint saját vizsgálatok azt mutatják, hogy az égés folyamatának elkerülésével a termék megakadályozza vagy csökkenti a káros vegyületek felszabadulását. A vállalat kérte az FDA-tól az IQOS engedélyezését kevésbé káros cigarettaként. A terméket az Atriával közösen dobná piacra.

A Britsh American Tobacco, amely egyebek mellett a Dunhill és a Pall Mall márkákat gyártja, egymilliárd dollárt költött az elmúlt öt évben az úgynevezett új generációs termékekre, egyebek mellett a gőzalapú Vype-ra, amely egyik saját égés nélküli terméke. Egyelőre ezek csak nagyon vékony szeletét adják a bevételeknek. Amíg nem terjednek el széles körben, a dohánygyárak vezérei továbbra is a tradicionális cigaretták eladásával számolhatnak még évekig.

Cigi-e az e-cigi? Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Rainer Jensen

– mondta David O'Reilly, a BAT kutatási és fejlesztési vezetője.

Eközben az Altria és a Reynolds visszanyeste a költségeit. A Reynolds konszolidálta a cigarettagyárát Tobaccoville-ben, miután 2004-ben egyesült a Brown & Williamsonnal. Legutóbb, 2015-ben a Reynolds a Lorillardot, Amerika harmadik legnagyobb dohánygyárát vásárolta fel 25 milliárd dollárért. E megállapodás folyományaként a Reynolds több mint egymilliárd dollár költséget spórolt meg. Az Altria pedig arról számolt be, hogy 2000 és 2013 között kétmilliárd dollárral vágta vissza a költségeit.

A mostani bumm annál inkább is figyelemre méltó, mert a nagy dohánygyártók nagyobb válságban vannak, mint húsz évvel ezelőtt.

Akkor először az olcsóbb termékek forgalmazói miatt kellett árat csökkenteniük, 1993 áprilisában húsz százalékkal csökkent a Marlboro ára. A részvényárfolyamok csökkenése végigfutott az egész iparágon.

Egy évvel később az FDA első intézkedéseként kijelentette, szabályozni kell a dohánypiacot. A következő héten az ABC robbanásszerű hatást gyakorolt tudósításával, amelyben bemutatta, hogyan

manipulálták a gyárak a fogyasztók megtévesztése érdekében a termékek nikotintartalmát.

Egy kongresszusi meghallgatáson,

1994 áprilisában hét dohánygyár vezére eskü alatt vallotta, nem hitték, hogy a nikotin addiktív.

Majd olyan kiszivárogtatott dokumentumokat jelentettek meg a sajtóban, amelyek szerint a nikotin addiktív tulajdonsága széles körben ismert volt az iparágon belül.

Emiatt később a dohánygyárak komoly perekkel voltak kénytelenek szembenézni: az államok milliárdokat kerestek azzal, hogy a megbetegedések kezeléseinek költségeit behajtották a gyártókon. Emellett új marketingkampányt kellett készíteniük, a fiatalok számára prevenciós célzattal.

Az iparág 46 állammal állapodott meg kártérítések fizetéséről.

A társaságok beleegyeztek, hogy a kártérítéseknek nem lesz időbeli hatályuk, és egy speciális formulával számítják ki, az inflációval növelve. A felek becslése szerint a követelések 206 milliárd dollár értéket képviseltek 25 év alatt. A fennmaradó négy állam külön rendezi az ügyeit.

– emlékszik vissza Phil Angelides, a Kaliforniai Dolgozók Nyugdíjszervezetének volt tagja, aki a 2000-es években a dohányipari cégek nyugdíjalapjának kincstárnoka volt. A szektor térdre rogyott. Az államok végül lemondtak a jövőbeni kártérítésekről, az iparág így eddig 119,5 milliárd dollárt fizetett ki.

A későbbi merev szabályozás nem ártott annyit, mint gondolták. A PM részt vett a 2009-es egyeztetéseken, és végül az FDA ellenőrzése alá helyezte termékeit. A múlt évben az ügynökség szerint ugyenezen szabályok vonatkoznak majd az e-cigarettákra is.

Fotó: Mudra László - Origo

Szakértők szerint a felügyelet ugyanakkor komoly akadályt jelent az új szereplők megjelenésében. A korábban republikánus, ma demokrata képviselő, Henry Waxman szerint, aki egyébként támogatja a jogszabályt, nem az iparág, hanem a dohányzás visszaszorítása a cél.

Eközben a felnőtt lakosságnak mindössze 15 százaléka dohányzik, szemben az 1995-ös 25 százalékkal. A ráta a diákok körében 11-re esett 35 százalékról,

derül ki a hivatalos amerikai statisztikákból.