Miután kínai kézre került az athéni kikötő (Pireusz), a görög kormány most Thesszaloniki kikötőjét árulja, hogy minél hamarabb bevételhez jusson. A nyertes a Financial Times értesülései szerint egy nemrég alapított német konzorcium, a Deutsche Invest Equity Partners lehet, és az adásvétel az uniós előírások szerint zajlana.
Az ár 1,1 milliárd euró, amit azonnal az adósság- és kamattörlesztésekre kellene fordítani.
A helyzet azonban így is kilátástalan: a következő három hétben 2,8 milliárd eurónyi államadósság jár le, és bár a görög államháztartás 22 év után először zárt tavaly többlettel, újabb hitelek felvétele nélkül még így sem tudnak törleszteni.
Márpedig az elmúlt négy évben olyan sok megszorítást vezettek be az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap kérésére, hogy a pozitív szaldó óriási eredmény egy nyolc éve recesszióban lévő gazdaságtól, ahol 22 százalékos a munkanélküliség.
Az EU képviselői tegnap Athénben ellenőrizték a harmadik mentőcsomag fejében előírt megszorítások bevezetését. A csöpögtetve fizetett hitel ellenében erre az évre 1,7 százalékos GDP többletet írnak elő,
a jövő évtől pedig a GDP 3,5 százalékát kellene megtakarítani tíz éven keresztül.
Az EU kérését azonban nyilvánvalóan lehetetlen teljesíteni egy olyan gazdaságban, ahol nincs növekedés,
tehát a többletet minden évben kizárólag újabb hitelekből tudják biztosítani.
Görögország most hatmilliárd eurós kölcsönt kaphat az Európai Bizottságtól, feltéve, hogy az uniós ellenőrök mindent rendben találnak a jelenlegi ellenőrzéskor.
Ezt az összeget a következő három hónapban lejáró államadósság kifizetésére lehet felhasználni, de valószínűleg még így is csak olyan egyszeri bevételekkel kiegészítve tudnak mindent kifizetni, mint például az ország második legnagyobb kikötőjének privatizálása.
Elemzők szerint egyszeri bevételekre azonban nem lehet tíz éven át többletet alapozni, főleg nem úgy, hogy a Valutaalap és az EU is újabb megszorításokat kér a görög kormánytól.
Athén helyzete gyakorlatilag reménytelen még úgy is, hogy adóemeléssel, költségcsökkentéssel és privatizációval sikerült a 2015-ös, a GDP-hez mért 5,9 százalékos hiányt tavaly 0,7 százalékos pozitív szaldóra változtatni, ami ez euróövezetben a negyedik legjobb államháztartási mérlegnek számít.
A kedvező adatok ellenére a görög államadósság továbbra is a legnagyobb volt az Unióban, az éves termelés 179 százalékára rúgott, ami 314,9 milliárd dollár tett ki.
Görögország hitelezéséből az IMF három évvel ezelőtt azért szállt ki, mert teljesíthetetlennek tartja az Európai Bizottság feltételeit. A valutaalap újabb reformokat (megszorításokat) vezetne be, ám ezek bevezetése esetén adósságelengedést szeretne elérni.
Ezzel azonban az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácsa nem ért egyet, márpedig az államadósság közel kétharmada európai hitelezők kezében van. Legutóbb az euróövezet pénzügyminisztereinek vezetője, Jeroen Dijsselbloem azzal a botrányos kijelentéssel ütötte el az adósságelengedés kérdését, hogy
nem lehet minden pénzt piára és nőkre költeni, utána pedig segítséget kérni."
Elemzők szerint bármilyen adósságelengedés a német választásokig semmiképp sem kerülhet napirendre, mert a téma meglehetősen népszerűtlen Németországban.
Addig is csak csepegtetve kaphatnak újabb hiteleket a görögök - negyedéves ellenőrzésekhez kötve. Mivel a korábban kibocsátott államkötvények kamatszintje 6-18 százalék között mozog, még az Unió által elvárt, tíz éven át tartandó 3,5 százalékos pozitív mérleggel is
képtelenség kimászni a hitelcsapdából.