Külföldiek vásárolják fel a magyar luxusingatlanokat

2017.04.27. 17:07

A pár évvel ezelőtti orosz ingatlanvásárlási láz valamelyest alábbhagyott Magyarországon, helyüket a kínaiak vették át, legalábbis az unión kívüli állampolgárok rangsorában. A külföldi vevőket elsősorban Budapest érdekli, a fővárosban minden ötödik adásvételnél külföldi a vásárló.

Több mint 1200 kínai állampolgár vett lakást, üdülőt vagy egyéb épületet 2016-ban Magyarországon. Ezzel jócskán megelőzték a 446 orosz és 231 ukrán vevőt – derült ki az Origo adatgyűjtéséből. Tavaly 2929 ingatlant vásárolt Magyarországon 3163 külföldi, vagyis a három említett ország képviselői a tranzakciók 60 százalékában voltak vásárlók.

A kínaiak és az oroszok korábban is sok ingatlant vettek az országban, ám néhány év alatt helyet cseréltek a rangsorban. 2012-ben az oroszok részesedése 38, a kínaiaké 13 százalék volt az adásvételekből, tavalyra ez 14-re és 38-ra változott. Az ukrán állampolgárok aránya 7 és 15 százalék között ingadozott.

A fellendüléssel együtt több a külföldi vevő is

Ezek a számok csak az unión kívüli állampolgárok vásárlásait mutatják, ők ugyanis csak engedéllyel vehetnek ingatlant az országban (a feltételekről lásd keretes írásunkat a cikk végén).

Az összes külföldi vevő természetesen ennél jóval több, 2015-ben 8330-an voltak, ami csaknem kétezerrel több, mint 2012-ben – derült ki az Ingatlan.com által a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kikért adatokból (sajnos 2016-os adatok még nincsenek.)

Az viszont látszik, hogy egyre nagyobb vásárlóerőt képviselnek a nem uniós országokból érkező vevők: a 2010-es évek eleji 15-17 százalékról csaknem 33 százalékra ugrott az arányuk.

A külföldi vásárlókat elsősorban a Budapest belvárosában lévő ingatlanok érdeklik

Forrás: MTI/Jászai Csaba

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek ingatlanvagyona nőtt az elmúlt években. A tranzakciók száma emelkedett, de hasonló ütemben, ahogy a teljes hazai ingatlanpiac bővült. A külföldiek vásárlása nagyjából az összes adásvétel 6-7 százalékát teszi ki, ha a teljes országot nézzük. Budapesten jóval nagyobb ez a szám, 15-20 százalék körül mozog, de kerületenként nagyok a különbségek.

A főváros szinte mindent visz

Az egész országot tekintve a leggyakoribb külföldi vásárlók a német, szlovák és román állampolgárok. A szlovákiai és romániai vevők leginkább a határ közelében aktívak, mivel Magyarországon gyakran olcsóbban juthatnak ingatlanhoz, mint a határ túloldalán, és nem feltétlenül a határon túli magyarok jelentik a legfőbb vevőkört.

Ezzel együtt a külföldiek elsősorban Budapesten keresnek ingatlant. A belvárosi felújított lakások és a belső budai kerületekben található családi házak iránt érdeklődnek leginkább. A fővároson kívül pedig leginkább a balatoni régió, illetve a nyugat-magyarországi területek kedveltek még.

Az 5 legnépszerűbb kerület 2016-ban

Kerület A nem EU-s vásárlók száma
Budapest, VII. kerület 321
Budapest, VI. kerület 273
Budapest, XIII. kerület 211
Budapest, V. kerület 199
Budapest, VIII. kerület 178

Budapest népszerűségét a tavalyi adatok is megerősítik: a csaknem háromezer ingatlanból több mint 2100 a fővárosban talált gazdára. A harmadik országbeli (unión kívüli) vásárlók számát nézve az első 12 helyen csak fővárosi kerületek vannak.

Az öt legkeresettebb kerületben vásárol a nem uniós vevők több mint 37 százaléka. A listán az első nem fővárosi kerület a 13. helyre került Hévíz, amelyet Debrecen a 18., Pécs pedig a 20. helyen követ.

A kínai vásárlások túlnyomó többsége a fővárosra korlátozódik, az oroszoknak eladott lakásoknak viszont csupán mintegy a fele található Budapesten. Csak Hévízen 75 ingatlant vettek 2015-ben, tavaly pedig 44-et, és jelentős a Zala megyei vásárlásaik száma.

A külföldi vásárlók is tisztában vannak a piaci árakkal

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az oroszokéhoz valamelyest hasonló az ukrajnai vevők érdeklődési köre: csak a tranzakciók fele történt Budapesten, de ők értelemszerűen jóval többet vásároltak a határ menti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A nagy drágulás ellenére még mindig olcsók vagyunk

Az Otthon Centrum egy korábbi elemzéséből is az derült ki, hogy ha nem is nagy számban, de folyamatosan jelennek meg a kínai, orosz, ukrán és közel-keleti vevők a hazai ingatlanpiacon. A kínai vevők egy része kifejezetten tehetős, ők egyértelműen a belvárosi presztízskörnyékek luxuslakásait keresik.

A napokban a Financial Times is arról írt, hogy az unióban a

legnagyobb mértékben Magyarországon nőttek a lakásárak 2016-ban, ennek hátterében pedig a legdrágább budapesti kerületek áremelkedése áll. Az ötödik kerületben 2013 és 2016 között 75 százalékkal nőttek az árak.

Arról is írnak, hogy a központi kerületekben a vevők nagyjából ötöde külföldi, elsősorban kínai, orosz és közel-keleti befektetők vásárolnak. Becslések szerint a magyar ingatlanpiacba történő befektetés 121 százalékkal, 459 millió euróra bővült 2017 első negyedévében. Budapest népszerűségét az erősödő turizmus is segíti, és az sem mellékes, hogy az árak még mindig alacsonyabbak, mint Prágában, Pozsonyban vagy Bécsben.

Az Ingatlan.com szakértője szerint a külföldiek kereslete stabilnak mondható az ingatlanpiacon, egyelőre nem hajtották fel a magyarok számára elérhetetlen magasságokba az árakat. A külföldi vásárlók bár átlagosan nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek a magyaroknál, nem lehet nekik akármit eladni sokkal drágábban csak azért, mert ők külföldiek: tehát ők is ismerik a piaci árakat.

Vásárlás csak engedéllyel

A jogszabályok szerint Magyarországon a nem uniós állampolgárok csak engedéllyel vásárolhatnak ingatlant. A kérelmet az illetékes fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal bírálja el. Az eljárás 50 ezer forintba kerül, és alapesetben 15 nap alatt döntenek.

Elsősorban azt mérlegelik, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket. A gyakorlatban ez többnyire csak formalitás, a több ezer kérelemből tavaly például néhány tucatnyit utasítottak el.

Aki uniós, esetleg norvég, svájci, izlandi vagy liechtensteini állampolgár, az engedély nélkül vehet lakást Magyarországon. Ugyanez vonatkozik azokra a kettős állampolgárokra is, akiknek egyik állampolgársága a magyar.