Elsősorban a kereskedelmi és szolgáltatóiparnak köszönhetően emelkedett a vállalatok bizalmi szintje márciusban, hangzott el a Századvég Alapítvány mai háttérbeszélgetésén, ahol a vállalati és lakossági bizalomszintet mérő legújabb közvélemény-kutatás eredményét mutatták be. Vértesy László vezető kutató kiemelte, hogy
tavaly október-november óta javul, és most semleges szintre ért az üzleti konjunktúraindex, amelyben többek között a foglalkoztatási, a növekedési és az inflációs várakozásokat is mérték.
A legtöbb vállalat még mindig a gyengébb hazai keresletet tartja a bővülése legnagyobb akadályának, második helyen a szakképzett munkaerő hiánya szerepel, melyet a vállalatokra nehezedő bürokratikus terhek követnek.
A lakosság esetében a kép ennél rosszabb:
a bizalmi szint a vállalatokhoz képest alacsonyabb, és az inflációs várakozások messze meghaladják a statisztikai hivatal által mért 2,7 százalékot.
A felmérés szerint márciusban az élelmiszerek, a kirívóan hideg tél miatti magasabb gázszámlák, és a benzin árának emelkedése következtében nyolc százalék feletti inflációt érzékeltek az emberek.
Vértesy László kiemelte, hogy a béremelések végül nem vezettek leépítésekhez, „mert a cégek is belátták, hogy szükség volt a magasabb bérekre." A jegybank részére végzett kutatás szerint az elmúlt időszak alacsony inflációja ellenére a lakosság körében tartja magát a magas inflációs várakozás. A következő évben átlagosan 7,3 százalékos inflációra számít a lakosság, és tartós drágulást valószínűsítenek.
A bizalmi szint mérésekor a legrosszabbul a brókerek teljesítettek, a bankok felé irányuló bizalom továbbra is alacsony, és az állami szervezetek közül a Magyar Államkincstár (MÁK) megítélése a legjobb.
A Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa a nemzetközi adóversenyről elmondta: az adókulcsok szintjénél is fontosabb egy ország adórendszerének átláthatósága és egyszerűsége a befektetők szempontjából. Az adóval kapcsolatos nemzetközi versenyképességi rangsorban Észtország, Lettország, Új-Zéland, Svájc és Svédország áll az első öt helyen. Hazánk a 21. helyen áll, ami javulás, főleg úgy nézve, hogy a felmérés még a társasági adócsökkentés előtt készült.
Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy
az Európai Bizottságnak (EB) nem az adóharmonizációt kell erősítenie, hanem az adóelkerülés visszaszorítását.
Példaként hozta az Apple 13 milliárd eurós adóelkerülését, amiért az vállalat gigabírságot kapott az EB-től. A másik fő célként a bérek emelését említette Kutasi Gábor, aki hangsúlyozta, hogy 1995-től az országok megtermelt pluszjövedelmének egyre kisebb hányadát fordították béremelésre a gazdaság szereplői, ami az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetett.
A Századvég tudományos munkatársa a jövő évi költségvetésről feltett kérdésre válaszolva elmondta, hogy tartható a költségvetési hiány, ám a Századvég a kormány számításainál kicsit alacsonyabb GDP-növekedéssel számol.