Egyre többen magánúton, diszkréten vesznek műtárgyat

2017.05.19. 13:58

A műtárgypiacon a nyilvános aukciók forgalma csökkent, míg a magáneladások, illetve a galériák forgalma nőtt. Ez olvasható ki a tavalyi piaci évet értékelő két jelentésből, amelyet a világ talán két legnagyobb művészeti vására, az Art Basel, illetve a The European Fine Art Foundation (TEFAF) jelentetett meg nemrégiben. Bár az aukciós forgalom eddig is a piac kisebb részét képezte – az elmúlt öt évben átlagosan 47 százalék körül mozgott –, tavaly a TEFAF-jelentés szerint 38 százalékra esett vissza, az Art Basel-jelentés szerint pedig 43 százalékra.

Azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy nem könnyű felmérni a művészeti piacot. A jelentések alapvetően értékesítési és biztosítási statisztikákból, az Artnet árverési adatbázisából és gazdasági makroadatokból, valamint a galériák, üzleti partnerek beszámolóiból indulnak ki, de jelentős a „láthatatlan" piaci mozgás is a műtárgy-kereskedelemben. Mindazonáltal a piaci eltolódást mutató trend bizonyosan helytálló, már csak azért is, mert az online értékesítés és a művészeti vásárok is egyre népszerűbbek, és ezek ugyancsak a magánértékesítéseknek kedveznek.

A két különböző módszertannal készült jelentés nagy eltérést mutat. A TEFAF jelentése szerint – amelyet 2000 óta minden évben megjelentetnek – a művészeti piac összértéke tavaly 45 milliárd dollár volt, míg az Art Basel első jelentése szerint 56,6 milliárd.

 

Módszertani eltérések
A TEFAF idén először új módszertant, illetve új vezető elemzőt alkalmazott, a maastrichti egyetem professzorát, Rachel A. J. Pownallt. Az első, éves piaci jelentését összeállító Art Basel és az USB viszont a TEFAF korábbi vezető elemző közgazdászát, Clare McAndrew-t kérte fel, vagyis azonos a módszertan a korábbi évek TEFAF-jelentéseiével. Így a két jelentés alapján állítható fel egy trend arról, hogyan változott a művészeti piac az utóbbi tíz évben. Ez azt mutatja, hogy a 2014-es év volt a 2009-ben realizálódó gazdasági válság óta a csúcsév, azóta viszont újabb csökkenő tendencia indult.

 A művészeti vásárok és az online piac a trendi

Tavaly a műtárgykereskedők és a galériák forgalma összesen 3 százalékot tudott nőni, az online műkereskedelem 4 százalékot emelkedett, míg a művészeti vásárok forgalma 5 százalékkal volt magasabb tavaly 2015-höz képest, az Art Market jelentése szerint.

A magánvásárlások 51 százaléka még mindig a galériákban történik, 41 százalékuk művészeti vásáron,

és 8 százalékuk online térben. A művészeti vásárok forgalma 2010 és 2014 között közel 57 százalékot nőtt; 2015-ben volt némi csökkenés, ami tavaly visszakorrigált.

Az online kereskedelem azonban ennél is meredekebben és egyenletesebben nőtt: az online értékesítések száma 2007–2008-ban még alig 2 százalékot tett ki, ami 2014-re közel 13 százalékra nőtt a TEFAF elemzése szerint. Abban azonban mindkét jelentés egyetért, hogy

az online forgalom még nem éri el a piac 10 százalékát sem.

Ennek az a fő oka, hogy az online platformokon, főleg az eBay-en, jellemzően sok, de olcsóbb műtárgy forog: az értékesített műalkotások háromnegyede 5000 dollárnál (1,5 millió forintnál) olcsóbb, negyedük pedig még 500 dollárnál is.

Az Art Market elemzése szerint azonban tavaly éppen az 50 és 250 ezer dollár (kb. 14 és 70 millió forint) közötti online értékesítések aránya nőtt a legjobban (2 százalékról 16-ra) 2015-höz képest. Mivel az online vásárlók több mint fele (56%) soha nem járt galériában vagy művészeti vásáron, nem véletlen, hogy a galériák és kereskedők is az online jelenlétüket tervezik elsősorban fejleszteni a következő pár évben.

A nagy aukciók terepe egyre inkább Ázsia

Miközben a műkereskedők és galériák, az online értékesítések és a művészeti vásárok forgalma nőtt, a nyilvános aukcióké jelentősen csökkent. Az Art Basel jelentése szerint a visszaesés globálisan 26 százalék volt, a TEFAF szerint 18,8. Ez utóbbi számszerűsítve azt jelenti, hogy a nyilvános aukciók forgalma 2016-ban közel 17 milliárd dollár volt, míg egy évvel korábban még 21,8 milliárd.

2016-os becsült forgalom:

  • Művészeti vásárok: 13,3 milliárd dollár
  • Nyilvános aukciók: 16,9 milliárd dollár

A nyilvános aukciók terepe egyre inkább Ázsia, amelyik piac 90 százaléka Kína:

tavaly a nyilvános aukciók több mint 40 százalékát Ázsiában rendezték.  Nem véletlen, hogy az aukciós házak árverésein egyre több a keleti művész alkotása, illetve egyre több keleti festő műve jelenik meg a legmagasabb áron értékesített alkotások toplistáján.

A tendenciát jól mutatja, hogy a TEFAF szerint  tavaly a legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a világ nyilvános aukcióin, míg a második legtöbb pénzt Picasso kínai kortársa, Csang Daj-csien (Zhang Daqian) művei hozták. Ám míg a Picasso-művekért adott összesen több mint 327,8 millió dollár 50 százalékkal alacsonyabb, addig Csang Daj-csien árverésre bocsátott műveinek több mint 324 millió dolláros összértéke majdnem ugyanannyival, 46 százalékkal magasabb volt tavaly, mint az előző évben.

Pablo Picasso: Femme Assise (1909) és Zhang Daqian (Csang Daj-csien): tavaszi barackvirágzás (1982)

Picasso Femme Assise című, kubista képét 63,5 millió dollárért vették meg a Sotheby's londoni árverésén novemberben, ez volt 2016 harmadik legmagasabb értékű eladása nyilvános árverésen. A Sotheby's Hongkongban áprilisban ennek közel a feléért, 34,9 millió dollárért árverezett el egy Csang Daj-csien-képet, de ez így is a 13. legmagasabb ár volt tavaly árverésen.

Tavalyi rekordok:

  • Árverési rekord: 813,44 millió dollár (Claude Monet: Meule; Christie's New York)
  • Magánértékesítési rekord: 150 millió dollár (Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer portré II.; Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből vette meg egy kínai magángyűjtő)
  • Az aukciós piac összforgalmának felét a legismertebb művészek 1 százalékának alkotásai generálják, illetve egymillió dollárnál magasabb árért csak az aukciókon megforduló alkotók 1 százalékának művei keltek el.

Ezzel együtt, bár az USA-ban (–41%) és az Egyesült Királyságban (–24%) valóban drasztikusan visszaesett, és Ázsiában is némileg csökkent a nyilvános aukcióra bocsátott tételek száma, a kontinentális Európa mégis némi, 3,6 százalékos növekedést ért el. Ennek a TEFAF szerint elsősorban a világviszonylatban kicsi, alig 2 százalékos piaci részesedést képviselő Svájc az oka, ahol 35 százalékkal több műtárgy kelt el aukciókon tavaly, mint egy évvel korábban, de a francia aukciós piac is 10 százalékos emelkedést könyvelhetett el tavaly.

A magyar piac izoláltsága csökken

Külön a magyar piacra természetesen egyik nagy globális művészeti vásár elemzése sem tér ki, így nehéz megállapítani, hogy nálunk is érvényesül-e a magánvásárlások, galériás eladások növekedését mutató globális piaci trend.

Annyi biztosan állítható, hogy a számottevő nemzetközi művészeti vásárok jelentősége meghatározó a művészeti piacon,  hiszen több millióan látogatnak el ezekre évente, ezen belül pedig a regionális vásárok fontossága és látogatottsága is növekvő tendenciát mutat – mondta az Origo kérdésére Ledényi Attila, az Art Market Budapest igazgatója.

Tavaly az Art Market Budapesten már közel 30 ezer látogató volt, mintegy 100 kiállító, ezen belül mintegy 70 galéria képviseltette magát több ezer alkotássalForrás: MTI/Mohai Balázs

– Számunkra pozitív fejlemény a nemzetközi piacon, hogy az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a kelet-európai neoavantgárd (elsősorban az 1960-70-es évekbeli) művészetre, így bizonyos magyar alkotókra is.

Az új szereplők és művészeti tartalmak megjelenésének pedig a regionális vásárok jobban kedveznek,

mint a nagy, globális seregszemlék, amelyeken évről évre viszonylag alacsony az új kiállítók aránya – tette hozzá Ledényi Attila. Ugyanakkor ma már a piacvezető nyugati nemzetközi vásárok zömén is lehetőséghez jut egy-két magyar galéria, vagyis mindent összevetve: a hazai művészeti piac izoláltsága, elkülönülése a nyugat-európaitól és az amerikaitól csökkenni látszik.

A szakember további jó példaként említette a tavalyi, Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy László-kiállítás kapcsán New Yorkban létrejött magyar fotótárlatok, továbbá a néhány héttel ezelőtt szintén New Yorkban megnyílt magyar neoavantgárd kiállítás pozitív fogadtatását és jelentős sajtóvisszhangját. A Moholy-Nagy-életműkiállítás után egyébként novemberben a Sotheby's New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért (1,7 milliárd forint) kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép. A külföldön elért magyar sikerek természetesen a hazai piaci trendeket is befolyásolják, egy-egy művész vagy korszak itthoni értékelésére is visszahatnak.

Ledényi Attila nem zárja ki, hogy az aukciós értékesítések aránya, ahogy globálisan, úgy Magyarországon is jelenleg csökkenő tendenciát mutat. Ennek az egyik magyarázata az lehet szerinte, hogy a rendszerváltás utáni nagy „aukciós bumm” során az értékesítésre szánt műtárgyak jelentős része gazdára talált itthon, és ma már sokkal szűkebb választék forog a hazai aukciós piacon.

Ráadásul

az elmúlt évtizedek művészete és a kortárs alkotók még mindig csak nagyon korlátozottan jelennek meg a nagy aukciósházak kínálatában,

nyilvánvalóan azért, mert ezeknek a műveknek a jövedelmezősége alacsonyabb a korábbi korszakokénál. Egy-egy hazai kortárs tétel forintban kifejezve is legfeljebb milliós nagyságrendet ér el az árveréseken. Kibontakozóban van viszont egy új gyűjtői generáció, amely sokkal inkább keresi a közvetlenebb értékesítési formákat, az egyre inkább teret hódító – bár Magyarországon még nem igazán jelentős – online vásárlások mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK