Nincs kellő bátorság a cégekben, hogy fogyatékosokat alkalmazzanak

2017.05.17. 15:56

Noha az utóbbi években javuló tendenciát mutat a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a magyarországi 20,8%-os foglalkoztatási arányuk jóval alulmarad az uniós 47,3%-os átlagtól. Jelenleg 80 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak itthon, de még mindig számos akadály és sztereotípia gátolja a munkaerőhiány csökkentésével is kecsegtető lehetőséget - mondta a témában Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A „bátorság" és az információ segíthetnének abban, hogy még több cég legyen, akik megváltozott munkaképességűeket, azaz olyan embereket alkalmazzanak, akik testi vagy szellemi fogyatékosak - mondta Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A cég a napokban jelentette be, hogy 46 megváltozott munkaképességű embert alkalmaznak, de mint mondta, sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

Vannak még problémák

Noha számos kutatás szerint nem állja meg a helyét, a munkaadók nagy része úgy véli, a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók hatékonysága, termelékenysége kérdéseket vet fel, és ez nehezíti az alkalmazásukat - mondja a cégvezető, aki szerint a bérszabályozás szintén korlátokat jelent.

Egy 2011-es törvénymódosításban az egészségi állapot százalékos meghatározása alapján három új kategóriát állapítottak meg, amelyeknek megfelelően

az érintettek kétféle ellátásban részesülhetnek, rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak - emlékeztet az ügyvezető.

Az ellátás melletti keresőtevékenységnél azonban jövedelemkorlát érvényesül, azaz az ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés pedig attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik az alkalmazott. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós tagállamokhoz viszonyítva, az MMK-sok foglalkoztatottsági arányát tekintve van még mit javítani, a 47,3%-os EU-átlaghoz képest a magyarországi MMK-foglalkoztatottság 20,8%-os szinten állt 2015-ben.

Mi a megoldás?

Csákvári Róbert szerint egyre többen ismerik fel az MMK-sok alkalmazásának előnyeit. Munkáltatói vélemények szerint gyakran előnyösebb is a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, ugyanis sok esetben figyelmesebben és pontosabban végzik el a rájuk bízott feladatokat, és a monotonitást is jobban viselik. Továbbá a bizonyítási vágy miatt sokkal nagyobb motivációval rendelkezhetnek, mint ép társaik.

„A megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett szóló érvek között a leggyakoribb, hogy a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges beruházás és akkreditáció egyszeri költsége, valamint a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény összességében kedvezőbb lehet a vállalkozások számára, mint az évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás".

Átalakult az ellátórendszer 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének 2011-es átalakításakor összesen 870.000, 2015-ben pedig 405.000 fő részesült ellátásban. A csökkenés oka, hogy a kormány inkább a foglalkoztatást kívánta növelni. A rehabilitációs hatóságokkal együttműködő MMK-sok száma országosan meghaladja az 52.000-et, és a korábbi évek adatai alapján több mint 30 ezren rehabilitációs célú munkaközvetítésnek köszönhetően tudtak elhelyezkedni.

Különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, illetve a cégek számára megspórolható rehabilitációs hozzájárulás mozdíthatja elő a megváltozott munkaképességű emberek iránti keresletet. Ugyanis amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő vállalat a teljes munkaerő állományának legalább 5 százalékát MMK-s munkatárssal biztosítja, úgy nem kell befizetnie a rehabilitációs hozzájárulást- magyarázza az ügyvezető.

A közfoglalkoztatással és akkreditált foglalkoztatók támogatásával állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik az egészségkárosodott emberek foglalkoztatását. Előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése is, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven át.

Csákvári Róbert szerint a gazdasági racionalitáson túl természetesen a vállalati felelősségvállalás egyik alapvető szintje is lenne a megváltozott munkaképességűek alkalmazása, ebben is van még mit fejlődnie a hazai vállalkozásoknak.