Két magyar pályázat a legjobb európai kutatási programok között

2017.05.19. 16:11

Két hazai kiválósági központ is bekerült az EU Horizont 2020 keretprogramának legnagyobb presztízsű együttműködési pályázata, a „Teaming” kutatási kiválósági program tíz nyertese közé. Az egyik pályázat a hazánkban népbetegségnek számító szív- és érrendszeri, valamint daganatos és gyulladásos betegségek molekuláris diagnosztikájával, a másik az ipari gyártásban nélkülözhetetlen gyártó és logisztikai rendszerek fejlesztésével foglalkozik majd. A tíz győztes pályázatból kettő magyar lett. Ez óriási siker, tekintve, hogy egész Európából 169 pályázat érkezett.

A „Teaming” programban a két konzorcium összesen 8 milliárd forintnyi forrást nyert el, de kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több, mint 22 milliárd forintból gazdálkodhatnak.

Hazánk szellemi tőkéjét, innovációs sikereit a világban régóta elismerik. Nem csupán a nagy feltalálóinkra kell gondolni, hanem az olyan, kiemelkedő sikert elérő garázscégként indult jelenkori vállalkozásokra is, mint a Prezi, az Ustream vagy a LogMeIn. Fejlesztés nélkül nincs haladás – szokták mondani.

Egyre többet költünk kutatás-fejlesztésreForrás: Dreamstime

Az innovációs folyamatok egyik mércéjeként szolgálhat a nemzetközi szervezetek felmérése: az ENSZ Innovációs ranglistáján hazánk 2016-ban 128 országból a 33. helyen állt, a Visegrádi Országok közül csak Csehország áll egy picit jobban. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése szerint 2015-ben

hazánk a teljes bruttó hazai termék 1,39 százalékát költötte kutatás fejlesztésre,

amely nagyságrendileg 481 milliárd forint. Ennek csaknem felét a vállalatok adják, nagyjából egyharmada állami, a fennmaradó rész pedig külföldi forrás. A nemzetgazdasági célok között szerepel, hogy 2020-ra a GDP arányos költést 1,8 százalékra tornázzuk fel.

Az adatok azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások egyre több pénzt fordítanak az innovációra: 2015-ben kilenc százalékkal növelték ilyen irányú kiadásaikat, így az összes kutatás-fejlesztési kiadás 49,7 százaléka származott vállalati forrásból. Érdekes kérdés, hogyan oszlik el ez a kutatási összeg a vállalkozások mérete szerint.

A céges beszámolók szerint az Audi Hungária 2015-ben hozzávetőleg 130 milliárd forintot költött K+F-re, a Richter 2014-es beszámoló alapján 35 milliárdot, a Teva pedig 13,2-t. A három nagyvállalat adja tehát a teljes innovációs kiadás 83 százalékát. Ezt támasztja alá a KSH statisztikája is, amely szerint 2015-ben is a külföldi tulajdonú vállalkozások fordítottak a legtöbbet kutatásra, fejlesztésre (47,1 százalék). Míg a magyar tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken a K+F foglalkoztatottak 41,8 százaléka dolgozott, addig a K+F-ráfordításoknak mindössze 25,8 százalékát költötték el itt.

Magyarországon a győri Audi költi a legtöbbet innovációraForrás: ©Stefan Warter/Audi AG/Stefan Warter



A 2015 elején alakult Nemzeti Fejlesztési, Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) lapunk megkeresésére úgy tájékoztatott, hogy a korábbi évekhez képest

jelentősen nagyobb, összesen 83 milliárd forint összegű támogatást kaptak

2016-ban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz (NKFI Alap) pályázó kutatóhelyek és vállalkozások. Ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált 35 milliárd forintnál.

A Hivatal egyes stratégiai jelentőségű kutatásfejlesztési tevékenységek ösztönzésére célzottan, konkrét tudomány- és szakterületekhez kötve is közzétesz felhívásokat. Kiemelten kezelik a pályáztatásnál az energetika, a járműipar, az agrárinformatika, a molekuláris biológia, az anyagtechnológia, a növénytermesztés, az infokommunikáció és a gyógyszeripar szakterületeit – írja tájékoztatójában az NKFIH.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy éppen ez a jelenlegi pályázati rendszer az, ami elveszi a kisebb cégek kedvét a fejlesztésektől. A Deloitte 2016-os Innovációs jelentésze szerint a vállalkozások közel fele tisztában van azzal, hogy milyen innovációs pályázatok állnak rendelkezésükre, ám

nem egyértelmű, hogy a támogatást az adóhatóság vagy más hatóság miként bírálja el.

Az adókedvezményekre jogosító tevékenységek beazonosítása is rengeteg fejtörést okoz a cégeknek – áll Deloitte vállalatok megkérdezésével készült tanulmányában.

A fejlett országokban a kutatás-fejlesztés nagyobb múlttal rendelkezik.

  • Japánban a GDP hozzávetőleg 3-3,5 százalékát költik évente innovációra,
  • az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 százalék körül alakul minden évben
  • az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot.
  • Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, amely nagyjából változatlan az előző évhez képest.

Az Európai Unióban a teljes kutatási, fejlesztési ráfordítások 30 százaléka csak Németországban realizálódik. 2015-ben csaknem 84 milliárd eurót költöttek a szövetségi államban erre a célra. Nem véletlen tehát, hogy a PricewaterhouseCoopers (PWC) felmérése szerint

a német Volkswagen költ a világon a legtöbbet évente fejlesztésre:

2016-ban 13,2 milliárd dollárt. Az európai uniós tagállamok között GDP arányosan Svédország (3,26 százalék) és Ausztria (3,07 százalék) számít a leginnovatívnak.

A PWC már említett leginnovatívabb vállalatokról készült 2016-os jelentése megemlíti, hogy az információs technológia egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztésben. A vállalatok sokat szánnak olyan szoftverek kifejlesztésébe, amelyekkel növelhetik termékeit minőségét, teljesítményét, vagy éppen használhatóbbá teszi őket. Ez a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a PWC szerint a vállalatok kevesebb ipari-műszaki mérnököt és több szoftverszakembert fognak alkalmazni, és ez nem csak az információs technológiában, hanem a klasszikus iparágkban tevékenykedő vállalatokra is igaz lesz.

A kutatás-fejlesztésre legtöbbet költő vállalatok, 2016

helyezés vállalat ország iparág költés (milliárd dollár)
1. Volkswagen Németország járműipar 13,2
2. Samsung Dél-Korea számítástechnika 12,7
3. Amazon USA szoftver és internet 12,5
4. Alphabet USA szoftver és internet 12.3
5. Intel Co USA számítástechnika, elektronika 12,2
6. Microsoft USA számítástechnika 12
7. Roche Svájc egészség 10
8. Novartis Svéjc egészség 9,5
9. Johnson & Johnson USA egészség, kozmetika 9

Forrás: PWC

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.