Görögország gazdasági helyzete közel sem nevezhető stabilnak. Az Európai Unió gazdasága 2017 első negyedévében 2 százalékkal nőtt, ráadásul úgy, hogy minden tagországban bővült a gazdaság.
Az egyetlen kivétel Görögország volt.
A görög GDP az előző negyedévhez képest 0,1, míg 2016 első negyedévéhez képes 0,5 százalékkal zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy 2012 után visszatért a recesszió a mediterrán államba.
Mivel Görögországnak szüksége van egy harmadik nemzetközi mentőcsomagra is, ezért a hitelezők elvárnak bizonyos intézkedéseket. A megszorító lépések között található a
2019-ig tartó nyugdíjcsökkentés és a 2020-ig tartó adóemelés is.
Nem csoda, hogy emiatt óriási tüntetés volt Görögországban, elszabadultak az indulatok, Molotov-koktéllal támadtak a rendőrökre, de nem jártak a kompok, a buszok és a vonatok sem.
A görög állam nemcsak megszorító intézkedéseken keresztül próbál pénzhez jutni, hanem nagy értékű, állami tulajdonban lévő társaságok eladásával is. A válság kitörése óta minden kormányzó görög kabinet úgy látta, hogy
a külföldi befektetések elengedhetetlen elemei a gazdasági növekedés fellendítésének,
de ezek ellenére a privatizáció is fontos gazdaságpolitikai elem.
Többek között
eladták a szaloniki kikötő üzemletetési jogát 230 millió euróért
egy orosz–német konzorciumnak, míg egy német vállalkozás 1,2 milliárd eurót fizetett a szaloniki – és további 13 regionális – reptér 40 éves üzemeltetési jogáért.
A nem túl vonzó gazdasági környezet ellenére több cég is kapva kapott az alkalmon, mert most
látnak csak igazán fantáziát a görögországi terjeszkedésben.
Az optimizmus legfőbb oka, hogy bár az első negyedévben nem teljesített jól a görög gazdaság,
éves szinten mégis 1,8 százalékos növekedést jósolnak a szakértők.
2018-cal kapcsolatban még optimistábbak, jövőre 2,4 százalékos bővülés várható. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a hitelezők álláspontja közeledett a kormányéhoz, így várhatóan a 86 milliárd eurós mentőcsomagot folyósítják, amint a szükséges törvényeket elfogadja az athéni parlament.
2015 közepén úgy tűnt, hogy rémálom befektetni Görögországban. A baloldali Szirizát sarokba szorították a hitelezők, még az is lehetséges forgatókönyvnek tűnt, hogy
kirakják az országot az eurózónából.
Ekkor döntött úgy az osztrák székhelyű Cineplexx, hogy jó ötlet lenne betörni a görög piacra, és láss csodát, a számításaik bejöttek. Amikor két éve egy szaloniki bevásárlóközpontban megnyitották első mozitermüket, még nem gondolták, hogy pár évvel később már nyolc moziban fogadhatják a nézőket, ráadásul készen állnak arra, hogy tovább terjeszkedjenek – írja a Financial Times.
A Görögországban befektető vállalkozások úgy kalkulálnak, hogy megéri a kockázat, hiszen amíg mindenki a bércsökkentésekről és megszorításokról beszél,
addig viszonylag könnyen lehet pozíciókat szerezni a délkelet-európai piacon.
Ha a viharfelhők elvonulnak, és az emberek újra költeni kezdenek, valamint a termelés is növekedésnek indul, akkor ezek a vállalatok igen jól járhatnak.
Hasonlóan gondolkodott egy másik osztrák cég is. A Prinzhold Holding két éve megvette a Viotyk csomagológyárat, ezzel egy újabb országban vannak jelen Törökország és Románia mellett.
A cég vezetője úgy számol, hogy
amint újra megindul a görög export, akkor az hatással lesz az ő nyereségükre is.
A vállalkozás tudatosan olyan termékek csomagolására szakosodott, mint az olívaolaj, a szezámmag, a méz vagy a bor.
Fontos közös jellemző a két vállalatban, hogy stabil lábakon állnak, a más országban keletkező nyereségek ellensúlyozzák a kezdeti görög veszteségeket. A Görögországban fantáziát látó cégek erre nem rövid távú befektetésként tekintenek, hanem olyanra,
amely akár csak 20-30 év után térülhet meg.
A Philip Morris dohányipari vállalathoz köthető a legnagyobb multinacionális beruházás Görögországban. A cég 300 millió eurót költött arra, hogy a Papastratos hagyományos dohányipari vállalkozásból úgynevezett füstmentes cigarettagyártót faragjon.
A beruházás 400 új munkahelyet teremt egy olyan Athén melletti városkában,
ahol a munkanélküliségi 30 százalék feletti.
De nem mind arany, ami fénylik. A görög bíróságok lassan dolgoznak, míg a tőkefelügyelet igyekszik korlátozni a működést.
A kanadai Eldorado Gold bányászati társaság egymilliárd dollár értékben akar befektetni Észak-Görögországban, de a Ciprasz-kormány parkolópályára tette az ügyletet,
amellyel több mint egy évet vesztett a társaság.
Bár azóta a beruházás ismét sínre került, az engedélyek beszerzése a bürokrácia miatt nagyon lassan halad.
Összegezve elmondható, hogy bizony Görögországban a helyzet nem túl rózsás, komoly problémák vannak a bürokráciával, a kiszámíthatatlan adókkal és az instabil bankrendszerrel. Ha valaki befektetőként ezek ellenére átvészeli a kezdeti nehézségeket, akkor az országban rejlő potenciálra építve jelentős versenyelőnyre tehet szert a többiekkel szemben.