Katasztrófabefektetők Görögországban

2017.05.31. 06:57

Görögországé Európa leginstabilabb gazdasága. A mediterrán államba újra visszatért a recesszió, így az országnak újabb nemzetközi segítségre van szüksége. A kiszámíthatatlan és bürokratikus gazdasági rendszer ellenére azonban vannak vállalkozások, amelyek komoly fantáziát látnak az országban. Ők úgy számolnak, hogy ha túlélik a nehéz kezdeti időszakot, akkor jól jövedelmező pozíciókat szereznek Görögországban. 

Görögország gazdasági helyzete közel sem nevezhető stabilnak. Az Európai Unió gazdasága 2017 első negyedévében 2 százalékkal nőtt, ráadásul úgy, hogy minden tagországban bővült a gazdaság. Az egyetlen kivétel Görögország volt. 

A görög GDP az előző negyedévhez képest 0,1, míg 2016 első negyedévéhez képes 0,5 százalékkal zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy 2012 után visszatért a recesszió a mediterrán államba.

Mivel Görögországnak szüksége van egy harmadik nemzetközi mentőcsomagra is, ezért a hitelezők elvárnak bizonyos intézkedéseket. A megszorító lépések között található a 2019-ig tartó nyugdíjcsökkentés és a 2020-ig tartó adóemelés is. Nem csoda, hogy emiatt óriási tüntetés volt Görögországban, elszabadultak az indulatok, Molotov-koktéllal támadtak a rendőrökre, de nem jártak a kompok, a buszok és a vonatok sem.

Tüntetők és rohamrendőrök összecsapása az athéni Szintagma téren a 24 órás országos általános sztrájk idején, 2017. május 17-énForrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

A görög állam nemcsak megszorító intézkedéseken keresztül próbál pénzhez jutni, hanem nagy értékű, állami tulajdonban lévő társaságok eladásával is. A válság kitörése óta minden kormányzó görög kabinet úgy látta, hogy a külföldi befektetések elengedhetetlen elemei a gazdasági növekedés fellendítésének,  de ezek ellenére a privatizáció is fontos gazdaságpolitikai elem.

Többek között eladták a szaloniki kikötő üzemletetési jogát 230 millió euróért egy orosz–német konzorciumnak, míg egy német vállalkozás 1,2 milliárd eurót fizetett a szaloniki – és további 13 regionális – reptér 40 éves üzemeltetési jogáért. 

A szaloniki kikötőForrás: NurPhoto/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

A nem túl vonzó gazdasági környezet ellenére több cég is kapva kapott az alkalmon, mert most látnak csak igazán fantáziát a görögországi terjeszkedésben

Az optimizmus legfőbb oka, hogy bár az első negyedévben nem teljesített jól a görög gazdaság, 

éves szinten mégis 1,8 százalékos növekedést jósolnak a szakértők.  2018-cal kapcsolatban még optimistábbak, jövőre 2,4 százalékos bővülés várható. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a hitelezők álláspontja közeledett a kormányéhoz, így várhatóan a 86 milliárd eurós mentőcsomagot folyósítják, amint a szükséges törvényeket elfogadja az athéni parlament. 

Akik lecsaptak a kínálkozó lehetőségre

2015 közepén úgy tűnt, hogy rémálom befektetni Görögországban. A baloldali Szirizát sarokba szorították a hitelezők, még az is lehetséges forgatókönyvnek tűnt, hogy kirakják az országot az eurózónából. 

Ekkor döntött úgy az osztrák székhelyű Cineplexx, hogy jó ötlet lenne betörni a görög piacra, és láss csodát, a számításaik bejöttek. Amikor két éve egy szaloniki bevásárlóközpontban megnyitották első mozitermüket, még nem gondolták, hogy pár évvel később már nyolc moziban fogadhatják a nézőket, ráadásul készen állnak arra, hogy tovább terjeszkedjenek – írja a Financial Times

Nem mindenki szemében hever romokban a görög gazdaságForrás: AFP/Aris Messinis

A Görögországban befektető vállalkozások úgy kalkulálnak, hogy megéri a kockázat, hiszen amíg mindenki a bércsökkentésekről és megszorításokról beszél, addig viszonylag könnyen lehet pozíciókat szerezni a délkelet-európai piacon.  Ha a viharfelhők elvonulnak, és az emberek újra költeni kezdenek, valamint a termelés is növekedésnek indul, akkor ezek a vállalatok igen jól járhatnak. 

Hasonlóan gondolkodott egy másik osztrák cég is. A Prinzhold Holding két éve megvette a Viotyk csomagológyárat, ezzel egy újabb országban vannak jelen Törökország és Románia mellett. 

A cég vezetője úgy számol, hogy amint újra megindul a görög export, akkor az hatással lesz az ő nyereségükre is.  A vállalkozás tudatosan olyan termékek csomagolására szakosodott, mint az olívaolaj, a szezámmag, a méz vagy a bor. 

Az olívaolaj az egyik legfőbb görög exportcikkForrás: Thinkstock

Fontos közös jellemző a két vállalatban, hogy stabil lábakon állnak, a más országban keletkező nyereségek ellensúlyozzák a kezdeti görög veszteségeket. A Görögországban fantáziát látó cégek erre nem rövid távú befektetésként tekintenek, hanem olyanra, 

amely akár csak 20-30 év után térülhet meg. 

Ugrottak a multik is

A Philip Morris dohányipari vállalathoz köthető a legnagyobb multinacionális beruházás Görögországban. A cég 300 millió eurót költött arra, hogy a Papastratos hagyományos dohányipari vállalkozásból úgynevezett füstmentes cigarettagyártót faragjon.

A beruházás 400 új munkahelyet teremt egy olyan Athén melletti városkában, 

ahol a munkanélküliségi 30 százalék feletti. 

De nem mind arany, ami fénylik. A görög bíróságok lassan dolgoznak, míg a tőkefelügyelet igyekszik korlátozni a működést.

A görög parlament épületeForrás: AFP/Angelos Tzortzinis

A kanadai Eldorado Gold bányászati társaság egymilliárd dollár értékben akar befektetni Észak-Görögországban, de a Ciprasz-kormány parkolópályára tette az ügyletet,  amellyel több mint egy évet vesztett a társaság. 

Bár azóta a beruházás ismét sínre került, az engedélyek beszerzése a bürokrácia miatt nagyon lassan halad. 

Összegezve elmondható, hogy bizony Görögországban a helyzet nem túl rózsás, komoly problémák vannak a bürokráciával, a kiszámíthatatlan adókkal és az instabil bankrendszerrel. Ha valaki befektetőként ezek ellenére átvészeli a kezdeti nehézségeket, akkor az országban rejlő potenciálra építve jelentős versenyelőnyre tehet szert a többiekkel szemben.