Fónagy: 4000 milliárd forint jut 2022-ig infrastruktúrafejlesztésre

A kormányzat 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a magyarországi vasúti és közúti infrastruktúra bővítésére, elsődlegesen a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálása és a versenyképesség fokozása érdekében, de a mindennapi élet megkönnyítése érdekében is - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

A politikus a Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia második napján tartott előadásában elmondta, hogy

a kormány 2500 milliárd forintot szán a közúthálózat, mintegy 1500 milliárd forintot pedig a vasúti hálózat korszerűsítésére, bővítésére.

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekre szánt összeg jelentős része magyar forrásból származik, a magyar gazdaság ugyanis ma már képes ennek az előteremtésére.

Kifejtette azt is, hogy a mintegy 130 ezer kilométernyi magyarországi úthálózatból - amelyből 30 ezer állami, 100 ezer önkormányzati fenntartású -

kevesebb mint 2000 kilométer a gyorsforgalmi út, amelyek hossza a következő években látványosan növekszik majd.

A 2500 milliárd forint "óriási pénz, de a feladatok is nagyok", főként a három-, négy- és ötszámjegyű utak állapota miatt lehetőség szerint még növelni is kellene ezt az összeget.

Minden autópálya eléri majd a határt

Fónagy János elmondta, a források felhasználásával valamennyi megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi utak hálózatába, minden autópálya eléri majd a határt, továbbá magas szintű útcsatlakozásokat létesítenek a kiemelt gazdasági térségek felé.

Összesen mintegy 900 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épül 2022-ig.

900 kilométer vasútivonalat korszerűsítenek

A vasútfejlesztésről közölte, közel 900 kilométer vasútvonalat korszerűsítenek, illetve 45 ezer férőhelyet biztosító vasúti kocsit állítanak forgalomba. Hozzátette, hogy a közel 7400 kilométernyi vasúti pályából mintegy 3000 kilométer a fővonal, de

a mellékvonalakon is szükség van a hálózat fenntartására, korszerűsítésére, ami a magyar vidék lakóit és gazdaságát szolgálja.

A politikus beszámolt arról is, hogy a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő R76-os gyorsforgalmi út a főúttól eltérő, önálló nyomvonalon épül meg Pacsa, a sármelléki repülőtér és Fenékpuszta irányába, várhatóan 2022-re. A 42 kilométernyi új nyomvonal és a 76-os főúttal közös mintegy 5 kilométeres szakasz kivitelezési közbeszerzését hamarosan kiírják, a négysávosítás Zalaegerszegnél 2018 elejére elkészül.

Zalában 210 milliárd forintot fordítanak a közlekedésre

Elmondta, hogy Zala megyében 210 milliárd forintot fordítanak a következő négy évben közlekedési beruházásokra. Várhatóan 2019-ig lezárul az M9-es út Vasvár és Zalaegerszeg közötti szakaszának előkészítése, 2018 végéig teljes hosszában elkészül az M70-es autóút négysávosítása, továbbá mintegy 60 kilométernyi út felújítása szerepel a megyét érintő útfejlesztési tervek között.

Zalaszentivántól Nagykanizsáig folytatódik a vasútvonal villamosítása, amelynek révén a GYESEV hálózatának 90 százaléka villamosított lesz. Ez is indokolttá teszi 10 új motorvonat beszerzését - tette hozzá.

Közölte, a Zalaegerszegen a koperi kikötő és az onnan ide vezető vasúti korridor, valamint a sármelléki repülőtér közelségére alapozva tervezett konténerterminál és logisztikai központról a kormány várhatóan néhány hónapon belül döntést hoz.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program Zalaegerszegen a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a város hálózatos bekötésére, a helyi gazdaság fejlesztésére és a munkahelyteremtésre koncentrál.

A 40 milliárd forintos beruházással épülő járműipari tesztpályával, az R76-os ősztől induló, 170 milliárd forintos építésével, valamint a csütörtökön bejelentett smart city programmal - benne az ötödik generációs mobilhálózat tesztkörnyezetének itteni kialakításával felhelyezi Zalaegerszeget Európa gazdasági és kereskedelmi térképére - fogalmazott a polgármester.

A Zalaegerszegen zajló kétnapos járműipari és logisztikai szakkiállítás és konferencia első napján a járműipar és az infokommunikáció állt a középpontban, a második napon a logisztikával és a közlekedésfejlesztéssel foglalkoznak a részt vevők.