Hiába a magasabb bér, nem enyhül a munkaerőhiány

A hazai munkaerő pic nem túl rugalmas, így nem sok jóval kecsegtet a gyerekes anyukák számára

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek, egy munkakör betöltése a cégeknek több hónapba és akár több millió forintba is belekerülhet – derül ki a témában végzett két felmérésből. A BDO Magyarország tanácsadó cég és a Coface nemzetközi hitelbiztosító legutóbbi vizsgálatának megállapításairól közleményben tájékoztatta az MTI-t.

A BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány több mint száz vállalkozás válaszait feldolgozó kutatásából az derül ki, hogy a cégek 77 százalékának legalább 2 hónapjába kerül egy munkakör betöltése, miközben annak közvetlen és közvetett költségei milliós összegre rúgnak.

A felmérés szerint

a fluktuáció a cégek 26 százalékánál meghaladja a 10 százalékot,

a felvett dolgozók közel negyede otthagyja a munkahelyét, mielőtt a toborzásba és a betanításba fektetett pénz megtérülne. A hatékonyság növelése a HR tevékenység szigorúbb teljesítmény-értékelése mellett a toborzás kiszervezésével, illetve különféle mentorprogramokkal érhető el – jelezték az elemzők.

Hiába emelték a béreket a cégek, a munkaerőhiány nem szűnt meg Forrás: Thinkstock

Az egyre szélesebb területen jelentkező munkaerőhiány alaposan megnehezítette a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát. A munkaerő pótlásra a megkérdezett cégek 64 százaléka 2-3 hónapos, 12 százaléka 3-6 hónapos, míg 5 százaléka fél évnél is hosszabb átlagos időt jelölt meg.

A BDO felmérésében arra a kérdésre, hogy mekkora költséggel jár egy új munkavállaló felvétele (hirdetés, interjúk, tesztek készítése, adminisztráció),

a megkérdezett cégek 29 százaléka jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget.

Ez azonban nem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a választ adó cégek 35 százaléka számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett kiadásról.

A Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzésében szintén arról számol be, hogy a teljes kelet- és közép-európai régióban egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Kiemelik: a munkanélküliségi ráta a kelet-közép-európai régióban jelentősen csökkent az utóbbi években, mára az uniós átlag alá került, Magyarországon például 2016 végére 4,4 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliségi ráta csökkenése mellett a bérek emelkedő pályára kerültek a vizsgált országokban. A Coface elemzése példaként megemlíti Magyarországot, Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát, ahol

2010 óta a bruttó keresetek 20-30 százalékkal nőttek.

Az általános béremelkedésben fontos szerepet volt annak, hogy a minimálbér az elmúlt évtizedben majdnem megduplázódott Magyarországon és Lengyelországban, Romániában pedig a két és félszeresére nőtt 2008-hoz képest.

Az elemzésében kiemelik: bár a bérek emelése válasz volt a cégek részéről a munkaerőpiacon kialakult helyzetre, ám a béreket emelő cégek egy része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, ez leginkább magyar és a cseh vállalati szektorra jellemző.

A Coface hitelbiztosító szakértői szerint

a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is,

a jelenséget számos közép-kelet-európai ország többször tapasztalta a második világháború óta.