Nem elég egészségtudatosak a magyarok

Magyarország nem áll valami jól az egészségtudatosság terén: keveset mozgunk, nem járunk szűrővizsgálatokra, egészségtelenül táplákozunk. Pedig a tudatosabb hozzáállás nemcsak az egyes embereknek lenne jobb, hanem az egész országnak segítene. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségtudatosság című konferenciájának előadói egyéni és társadalmi szinten is bemutatták a helyzetet, és tippeket adtak a fejlődésre. 

Nemcsak az egyes embereknek rossz, ha nem egészségesek, az ország sem engedheti meg magának, hogy betegek legyenek a lakói, mert az a gazdaságnak sem jó. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Márton Péter vezérigazgató a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségtudatosság konferenciáját.

Műveltség az egészségben is

Betlehem József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa az egészségtudatosság és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatáról beszélt.

A szűrővizsgálatok nagyon fontosak a megelőzésben Forrás: MTI/Balázs Attila

Mint mondta, nagyon fontos az úgynevezett egészségműveltség, azaz tudjuk-e, hogy mikor, milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni, milyen megelőzési lehetőségek és szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre, valamint

pontosan megértjük-e a gyógyszer útmutatóját.

A kutatások azt mutatják, hogy akinek gyengébb az egészségműveltsége, az gyakrabban megy orvoshoz, de ritkábban jár szűrővizsgálatra, amelyek összefüggnek az egészségügyi kiadásokkal is.

A miniszteri biztos szólt arról is, hogy az idősek népességen belüli arányának növekedésével

az egészségügyi kiadások emelkedni fognak, ezért hatékonyabbá kell tenni a működését.

Ennek egyik fontos eszköze, hogy jobban kihasználják a felsőfokú ápolók tudását.

Például ők vezethetnének bizonyos gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres kezeléseket. További fontos cél a betegelégedettség növelése, valamint hogy a páciensek időben forduljanak orvoshoz, és nagyobb arányban vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat.

Jól teljesít az egészségturizmus

„A fürdők bevételei alapján Magyarország a nyolcadik a világranglistán” – hangzott el Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyettesének egészségturizmusról szóló előadásban. Ez éves szinten mintegy 144 milliárd forintos bevételt és 40 millió vendéget jelent.

A külföldi turisták 13 százaléka az egészségturizmus miatt jön hozzánk Fotó: MTI/Kallos Bea

A külföldi turisták 12,9 százaléka az egészségturizmus miatt jön Magyarországra. Ebben közrejátszik a kiváló ár-érték arány, valamint az, hogy nincsenek várólisták. Emellett 2016-ban 6,6 millió hazai, támogatott gyógyászati szolgáltatásra került sor, amely a fürdőknek 5,9 milliárd forint bevételt hozott.

Az egészségturizmus ágai:

• gyógyturizmus (orvosi rendelvényre)
• orvosi turizmus (saját döntésre, szépészeti, fogászati bevatkozás)
• wellness turizmus (inkább a szabadidő eltöltéséről szól).

Hozzátette, jól működik Magyarországon a gyógy- és egészségturizmus, de van még fejlődési lehetőség az ágazatban. Ahogy a teljes turizmusban is. A kormány arra számít, hogy két-három éven belül a mai 10 százalék helyett 15-16 százalékkal részesüljön a turizmus a GDP-ből.

Lélek nélkül nincs egészség

A lelki egészségről szóló előadásában Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeauta azt hangsúlyozta, hogy

meg kell tanítani az emberek kezelni a stresszt,

nem szabad belebetegedni a nehézségekbe, és erre már a gyerekeket is meg kell tanítani. Mint mondta, több kutatás rámutatott arra, hogy az életminőség, a jóllét, az egészség és a hosszú élet titka leginkább abban rejlik, hogy jó párkapcsolatban, harmonikus családban, jó baráti körben él az ember.

Bagdy Emőke szerint az egészség fejben dől el Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Beszélt arról is, hogy a lelki egészség kialakításában a pszichológusok sokat segíthetnének, de úgy tűnik, az egészségügy nem tart rájuk igényt. A 13 500 pszichológusból ugyanis csak 280-an vannak állásban. Másrészt sokan még mindig dilisnek nevezik azt, aki pszichológushoz jár, pedig ők csak csak abban segítenek, hogyan kell kontrollálni a szorongást.

A wellness nem csak víz

A wellnesst Magyarországon sokan félreismerik. Egy jacuzzival még nem lesz egy hotel wellness-szálló, igaz, nem is a víz teszi a wellnesst. A hangsúly az olyan környezeten van, ahol ki lehet kapcsolódni. Ezekről Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszélt.

Egyre tudatosabbak a wellnessbe érkező vendégek Forrás: Thinkstock

Szerinte a wellness terén is egyre több az olyan vendég, aki nemcsak a szolgáltatásokra, hanem a fenntarthatóságra is figyel, és kimondottan egészségtudatos. Ez a réteg főleg a városi 30-40 évesekből kerül ki, és általában többet költenek.

Németországban az utazók 14 százalékát képviselik, nálunk még csak 8 százalékra becsülik az arányukat.

Egyre fontosabbá válik az is, hogy a szálloda honnan szerzi be az alapanyagokat, milyen kezeléseket nyújt, de még az is szempont lehet, hogy van-e lehetőség személyiségfejlődésre a szállodában.

Harc a túlsúly ellen

Béres Alexandra fitneszedző arról beszélt, hogy Magyarországon is egyre nagyobb probléma a túlsúly, ráadásul minden negyedik gyerek is túlsúlyos. Ezen életmódváltással, táplálkozással és mozgással lehet változtatatni.

Ha már elhatároztuk, hogy elkezdünk valamit sportolni, meg kell mondani, mikor fordítunk rá időt.

Ha nincs az időrendbe pontosan beillesztve a rendszeres mozgás, előbb-utóbb más tevékenység elsöpri.

Ki kell választani, kihez milyen mozgásforma illik a leginkább. Edzőterembe sem muszáj eljárni, ma nagyon népszerűek a természetes mozgásformák, a saját testsúllyal végzett gyakorlatok.

Béres Alexandra azt is elmondta, nyilvánvaló előnyei mellett a mozgás segít a stressz levezetésében, a kedvező testkép kialakításában, és az önértékelés javításában.

Digitális kütyük az egészségért

A digitalizált világban egyre többen használnak valamilyen kütyüt a sportoláshoz. Orbán Szabolcs, a Muzix Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy az eladott okoseszközök

• 45 százaléka fitnesz karpánt
• 27 százaléka okosóra

volt. Az iparág annyira dinamikusan fejlődik, hogy míg 2013-ban 10 millió okoseszközt adtak el, 2020-ra a húszszorosára nő a mennyiség.

A legnagyobb növekedést pedig az egészségtámogató eszközök adják majd.

Pár éven belül olyan eszközök kerülhetnek piacra, amelyek nemcsak a pulzust és a vérnyomást mérik, de figyelik a vér oxigéntartalmát, a vérrögképződést és EKG-t készítenek.

Rövidesen olyan kütyük jelenhetnek meg, amelyek szívmegállás vagy más egészségügyi probléma esetén értesítik a mentőket, a hozzátartozókat. Ilyenkor a műszer elküldi a beteg állapotáról szóló adatokat és a pontos tartózkodási helyét.