Energiahatékonyság az ingatlanoknál: nem elsődleges szempont

Telekom irodaház alapkőletétel

Az energiahatékonyságot javító megoldások napjaink ingatlanfejlesztéseiben már nem különlegességet képviselnek, hanem elvárásként jelentkeznek – erről is beszélt Schmidt András, az irodaházakat fejlesztő Skanska Property Hungary fenntartóságért felelős ingatlanfejlesztője. De hogyan változnak a megtérülési elvárások a beruházási költségeket növelő, energiahatékonyságot segítő megoldásokkal?

Az energiahatékonysági szempontok és előírások mellett, a változó bérlői igényeket is ki kell elégíteni az újonnan épülő irodaházaknak. A Magyarországon működő gazdasági társaságok és más szervezetek – az államigazgatáshoz kapcsolódó intézmények, valamint a civil szféra szerveződései – komoly keresletet jelentenek a hazai irodapiacon.

A piac bővülése 2016-ban jelentős, 129 százalékos volt az előző évhez képest,

melybe az újonnan átadott épületek mellett a korszerűsített, másod- vagy harmadosztályba sorolt irodaterületek is beleszámítanak. A bérlők korábbi, legjellemzőbb igényei mellett – ilyen például a bérelt terület igényük szerinti alakíthatósága – az alacsony rezsiköltség és az energiatakarékos, környezetbarát építészeti megoldások is szempontként jelentkeznek.

Illusztráció Fotó: Polyák Attila - Origo

Üzleti egységben a négyek: magyar, lengyel, cseh és román fejlesztéseknél is azonos a sorvezető

A helyi sajátosságoknak megfelelően eltérések lehetnek, de a lefektetett alapelveket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alkalmazható építészeti, gépészeti, energetikai és az üzemeltetéshez kapcsolódó elvárásokat az idézett ingatlanfejlesztő vállalat központilag határozza meg a jelzett négy nemzet országaira. A bérlői igényeket csak ezeknek az előírásoknak a betartásával lehet kielégíteni. A követelményrendszer tehát több, mint a megjelenésre, architektúrára vonatkozó előírások összessége:

átfogó tervezői és kivitelezői előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy az új irodaházak fejlesztésében hogyan valósíthatók meg a vállalat fenntarthatósági céljai és a vonzó munkakörnyezetek együttese.

Az energiahatékonysági elvárások jelenleg is szigorúabbak, mint az Európai Unió rendeletében előírtak.

A megtérülés szempontja másodlagos

Jellemző tendencia, hogy a bérlők mind nagyobb arányban részesítik előnyben az energiahatékonysági tanúsítvánnyal rendelkező épületeket. Tény, hogy az ilyen minősítéseknek megfelelő épületek felhúzása többe kerül, de az ingatlanfejlesztő szerint elkötelezettnek kell maradni a fenntarthatóság iránt. Így

az energiahatékonysági megoldások megtérülését – mely egyébként az egyik legfontosabb ennél a gazdasági beruházásnál – külön nem is vizsgálják.

Az energiahatékonyság kérdését és megtérülését sokszor még mindig marketingeszközként használják, holott az elkötelezettség a fontos a szakember szerint.

Megújuló energiák: a központi ellátás mellett voksolnak

Kihívásból akad bőven: még a legnagyobb fejlesztők számára is fejtörést okoz, hogyan fogják teljesíteni azt az előírást, amely az épület teljes energiafelhasználásában 25 százalékos megújuló részarányt ír elő. Az érvénye szabályozás miatt, megújuló energia vásárlására jelenleg itthon nincs mód, míg máshol ezt a jelentős könnyebbséget már az előkészítési szakaszban figyelembe vehetik a fejlesztők. A hőszivattyú alkalmazása lehet az egyik megoldási lehetőség.

Egyedileg felszerelni fotovoltaikus panelekkel, vagy geotermikus energiatermelésre tervezni egy házat, egy irodaépületet, jelenleg kevésbé gazdaságos, ugyanakkor nehézkesebb megoldás, mint az, ha a szolgáltatói oldalról érkezik a megújuló forrásból előállított energia.

Hosszabb távon is fenntartható és gazdaságos megoldásnak nem az egyedi kitermelés számítana, hanem az,

ha a szolgáltatók biztosítanák a fogyasztói oldalra az előírt megújuló energia részarányt.