A terrorszervezetek titkos pénzügyei: ebből él az Iszlám Állam

2017.06.16. 11:08

A fejlett világ minden eszközt bevet az egyre több áldozatot követelő terrorizmus megfékezése érdekében. Az egyik ilyen hangzatos intézkedés, hogy a terrorizmust éltető pénzcsapokat el kell zárni, a gyanús emberek bankszámláját be kell fagyasztani. Azonban úgy tűnik, hogy ez nem igazán vezet sikerre, hiszen ezzel az eszközzel még egyetlen terrortámadást sem sikerült megakadályozni. Egyetlen bomba képes nagyobb kárt okozni az Iszlám Állam pénzügyi rendszerében, mint 15 évnyi tartós, pénzügyi szigor.

Amióta a terrorizmus felütötte a fejét, a nemzetek különböző eszközökkel kezdtek harcolni az erőszak ellen. A terror elleni küzdelem egyik legfőbb fegyvere a terroristákhoz köthető pénzügyek felszámolása. Legalábbis papíron.

2001 szeptemberében, néhány nappal azután, hogy repülőgépek csapódtak a New York-i World Trade Center két tornyába, az Egyesült Államok elnöke aláírta a 13224. számú elnöki különrendeletet, amely lehetővé tette a gyanús pénzmozgások leállítását.

A pénz a terrorizmus ütőere. Arra kérjük a világot, zárják el a pénzcsapot”

– mondta George W. Bush.

A rendelet aláírása óta eltelt több mint 15 év, és nyugodtan ki lehet jelenteni:

a terrorizmus pénzelésének megakadályozása elbukott. 

Napjainkban több terrorszervezet létezik, mint korábban bármikor, és a terrorszervezetekhez ömlő pénz mennyisége soha nem látott mértéket öltött.

A londoni King's College és az Ernst & Young könyvvizsgáló cég közös felméréséből kiderül, hogy az Iszlám Állam 2015-ös költségvetése 1,7 milliárd dollár volt, amivel a világ leggazdagabb terrorszervezetének számít.

Az Iszlám Állam a világ leggazdagabb terrorszervezete

Forrás: AFP/Tauseef Mustafa

Megdöbbentő adat, de ugyanabban az évben kevesebb mint 60 millió dollárnyi, terroristákhoz köthető összeget fagyasztottak be az egész világon, és ezek az összegek csak három országban (USA, Izrael, Szaúd-Arábia) voltak magasabbak 1 millió dollárnál.

A kudarc egyértelmű, még akkor is, ha globális szinten a kormányok dollármilliárdokat költöttek arra, hogy a terroristákat távol tartsák a pénzügyi rendszertől.

A gyanús emberek tiltólistára vétele, a bankszámlák befagyasztása és a megszámlálhatatlan biztonsági intézkedés ugyan hangzatos, de maximum arra volt elég, hogy a terroristákat a nemzetközi bankrendszer használatától elijesszék.

Azonban egyetlen bizonyíték sincs arra, hogy ezek a lépések akár

egyetlen terrortámadást is megakadályoztak volna.

A terrorcselekmények költsége nem túl magas, és a szervezetek megtanulták kikerülni a hagyományos pénzügyi rendszert. Az Európában elkövetett terrortámadások költsége egyik esetben sem érte el a 30 ezer dollárt.

A terrortámadások többsége rendkívül olcsó

Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Hiába nyilvánvaló, hogy a terrorizmushoz köthető pénzek az olajcsempészetből, illegális műkincs-kereskedelemből, emberrablásból és zsarolásból származnak, megfelelő nevek nélkül a pénzügyi harc halálra van ítélve.

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az al-Kaida vezetőjének, Ajmán az-Zavahirinek, vagy az Iszlám Állam vezérének, Abu Bakr al-Bagdadinak van olyan bankszámlája, amit a saját nevén használna, míg a szervezeti hierarchiában alacsonyabban álló tagok kilétét homály fedi.

Nevek nélkül lehetetlen kiszűrni a gyanús tranzakciókat, hiszen naponta több tízmillió, 1000 dollárt meg nem haladó átutalást kellene egyesével átfésülni.

Ebből következik, hogy terrorakciókat a pénzügyek figyelésével nem lehet megakadályozni, az egész nem több, mint hangzatos politikai, retorikai fogás.

A másik ok, hogy az olyan országokban, mint Afganisztán, Irak, Szomália, Szíria és Jemen, ahol a két legnagyobb terrorszervezet működik, az emberek elenyésző részének van bankszámlája. Az érintett régiókban a tranzakciók többsége készpénzben zajlik. A terroristák pénzügyei megkerülik a bankokat.

A terrorsták pénzei lenyomozhatatlanok, nem a hagyományos pénzügyi rendszert használják

Forrás: MTI/Anadolu Agency/Muhammed Eyad

Ráadásul a Közel-Keleten, Indiában és Pakisztánban működik egy nagyon nehezen lenyomozható pénzügyi rendszer is, a havala. A havala is bankrendszeren alapszik, azonban jóval lazábbak a szabályok, és bizalmi alapon működik, név nélkül használható, és nyomtalanul mozgatható rajta a pénz.

Hogyan működik a havala?
Ha valaki a havala-rendszeren keresztül szeretne 10 ezer dollárral támogatni egy családtagot (vagy terrorszervezetet), akkor egyszerű dolga van. Egy havala-brókernek kell adni 10 ezer dollárt és némi ügynöki díjat, aki ezért cserébe ad a befizetőnek egy kódot. Ezt követően a bróker átutalja a pénzt az adott országban lévő brókernek. Az említett családtag akkor fér a pénzéhez, ha bemondja a második brókernek a jelszót.

A fenti példából jól látszik, hogy támogató és támogatott között semmilyen közvetlen pénzmozgás nem történik, köztük csak a jelszó/kód cserél gazdát. A határon a pénzt a két bróker közötti tranzakció viszi át. A pénz eredetét nehéz lenyomozni, ezért vonzó lehetőség a terroristák számára is.

Honnan jön a pénz?

Adományok, támogatások – A terrorszervezetek sajátossága, hogy nem mindenki tekint rájuk terrorszervezetként. Hiába hírhedt el kegyetlenségéről az al-Kaida és az ISIS, még így is bőven vannak olyanok, akik szabadságharcosként kezelik őket, és hajlandóak önszántukból támogatni őket.

Vannak olyan terrorszervezetek, mint a Hamász és a Hezbollah, amelyek az arab országokban többé-kevésbé független szervként ténykednek, így hozzájuk még könnyebb pénzt juttatni. Ha ezek a szervezetek részt vesznek egy polgárháborúban, vagy szerepet vállalnak egy atrocitásban, akkor a velük szimpatizáló emberek, szervezetek és szponzorok támogatni fogják őket. Az adományok áramlását nem lehet lekapcsolni befagyasztott számlák segítségével.

Hitszónokok toborozzák a dzsihádistákat

Forrás: AFP/Carl Court

Illegális tevékenység – Afganisztánban már akkor virágzott a kábítószer-csempészet (1970-es évek), amikor a tálibok még fel sem tűntek a színen. Kelet-Afrikában már akkor zajlott az orvvadászat és az illegális elefántcsont-kereskedelem, amikor az al-Sabaab még nem is létezett. Az Irak és Szíria között húzódó csempészútvonalak már évtizedek óta működnek, és valószínűleg még akkor is illegális dohány- és olajcsempészek fogják használni, amikor az Iszlám Állam már csak történelem lesz.

Az elefántcsont-kereskedelem az al-Sabaab egyik bevételi forrása

Forrás: AFP/Tony Karumba

Azonban a terrorszervezetek többsége összeköthető valamilyen illegális tevékenységgel: vagy rátelepedtek, vagy átvették a főbb csempészhálózatokat. Az antik tárgyakból, olajból, dohányból, gyémántból és elefántcsontból származó bevételek jelentősek, mondani sem kell:

ez a pénz sem jelenik meg hivatalosan sehol. 

Legális pénzek – Nem ritkán egy-egy terrorszervezet mögött egy tehetősebb család vagy vállalkozás húzódik meg. Mielőtt Oszama bin Láden a terrorizmus egyik legnagyobb finanszírozója lett, legális építőipari és mezőgazdasági üzletet vezetett.

Az ír IRA terrorszervezet számtalan üzlettel rendelkezett, volt taxitársaságuk és fizették az adót, mielőtt radikalizálódtak. Az ilyen jellegű legális pénzből történő finanszírozásnak nehezebb gátat szabni, mint a pénzmosásnak vagy a szervezett bűnözésnek, hiszen legális pénzeket nem lehet elvenni azok tulajdonosától azelőtt, hogy terroristának (vagy azok pénzelőjének) állnának.

Oszama bin Láden az al-Kaida vezetője volt

Forrás: AFP

Terület = pénz

A fent említett forrásokon felül a terroristák vagyonát leginkább egy tényező dobja meg:

a területek elfoglalása.

Az Iszlám Állam 2013 előtt javarészt illegális tevékenységből szerezett pénzt Irakban, de már ekkor is akadtak külföldi támogatóik. Azonban a csoport 2013-ban és 2014-ben óriási területeket foglalt el Kelet-Szíriában és Észak-Irakban, így mire kikiáltották a kalifátust, 6-8 millió ember felett uralkodtak.

A pénzügyek 2014-re teljesen elszálltak, az 1,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező ISIS egy év alatt 500 millió dollárral gazdagodott, melynek 90 százalékát a területi hódításnak köszönheti. Az ISIS gyakorlatilag államként kezdett el működni: adókat szedett, bírságokat vetett ki, és vámolta a kereskedelmi árukat.

Emellett elfoglaltak egy csomó olajmezőt, és a szervezet naponta 1-3 millió dollárt keresett olajcsempészetből.

Az olajkutak az Iszlám Állam legfőbb célpontjai

Forrás: Anadolu Agency/Onur Coban

Amint az Egyesült Államok vezette koalíció hatásos katonai akciókba kezdett az ISIS ellen 2015-ben, a terrorszervezet vagyona zsugorodni kezdett. A koalíciós erők elkezdték visszafoglalni az olajmezőket, a kulcsfontosságú közlekedési csomópontokat és a pénzközpontokat. 2016 januárjában egyetlen amerikai bomba elpusztított több tízmillió dollárnyi ISIS készpénzt, többet mint 15 év alatt a pénzügyi rendszer szigorítása.

Az ISIS 2016 novemberére elvesztette az elfoglalt iraki területek 62, míg a szíriai területek 30 százalékát. Ezeken a területeken volt a terrorszervezet által birtokolt olajmezők 90 százaléka. Nem meglepő, hogy becsült vagyonuk is drasztikusan zuhant, jelenleg kevesebb, mint egymilliárd dollár.

A legfájóbb pont az ISIS számára az anyagi érvágás mellett, hogy ideológiailag is rengeteget vesztett vonzerejéből.

Olcsó támadások

Bár a katonai fellépés sok terrorizmus elleni problémára megoldást jelenthet, azonban vannak helyzetek, amiket nem tud megoldani:
az európai terrorizmust.
Egy 2015-ös norvég tanulmány szerint az Európában elkövetett dzsihádista merényletek 90 százaléka önszerveződésen alapul. Apró sejtek gyűjtik össze maguknak a pénzt, spórolnak vagy kölcsönt vesznek fel. A tanulmány kimutatta azt is, hogy a terrortámadásokhoz felhasznált összegek több mint 40 százaléka valamilyen bűncselekményhez köthető.

A támadások többsége ráadásul rendkívül primitív eszközöket igényel. Volt, aki házi bombát készített, és így robbantott Oroszországban vagy Manchesterben, volt, aki baltával esett embereknek egy német vonaton, de egy lopott kamionnal vagy autóval a tömegbe hajtani sem kerül sokba (Nizza, Berlin, Stockholm és London).

Sebesültet visznek kórházba a nizzai terrortámadás után, ahol egy teherautó belehajtott a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték idején a tömegbe, 2016. július 14-én este

Forrás: MTI/EPA/Olivier Anrigo

A fent említett terrortámadások költsége elenyésző, a legdrágább 300 dollár volt, ennyiért bérelték ki azt a francia kamiont, amivel 86 embert sikerült megölni.

Ez is azt mutatja, hogy a terrorista pénzek üldözése nem vezet eredményre, ráadásul rendkívül időigényes és drága. Nincs az a bankszámla, amelyet befagyasztva hatékonyan lehetne küzdeni a terrortámadások ellen. A pénzcsapok elzárására átcsoportosított hatalmas összegeket máshová kell fókuszálni, és új stratégiát kell kitalálni a terrorizmus megfékezésére.

A cikk a Foreign Affairs: Don't follow the Money írása alapján készült.