Az Eurostat jelentése szerint,
a dánok villamos energia termelésük 43 százalékát szélenergia felhasználásával oldották meg tavaly.
Őket a litvánok követik 27 százalékkal, míg a dobogó harmadik helyén az írek állnak a 21 százalékkal. Ugyanakkor más, fejlett nyugat-európai országokban ez az arány jóval szerényebb: Németországban 15 százalék, de Franciaországban, Luxemburgban, Finnországban is csak 4 százalék körül mozog. Mindebből persze nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az elérhető arányokat rengeteg körülmény befolyásolja, arról nem is beszélve, hogy a nagyobb országokban a megújulók használata kisebb országok akár teljes termelésével is összemérhető.
Málta, valamint a velünk szomszédos Szlovénia, Szlovákia, illetve Csehország alig foglalkozik a széllel: ezekben az országokban tavaly 1 százalékot sem ért el felhasználása a teljes termelésen belül.
Magyarországon pont kétszeres az arány: a 2 százalék körüli részesedéssel Lettországgal kerültünk egy csoportba és az uniós lista 23. helyén állunk,
de a termelésre rendelkezésre álló kapacitással (329 MW) például Luxemburgot és Ciprust is magunk mögé utasítottuk. A litvánok viszont egyszerűen elhúztak mellettünk, és kapacitásaikat a tavalyi év végére közel 500 MW-ra emelték.
A litvánok mellett a lengyelek is erősítenek, csak a 2016-os évben 682 MW-nyi termelést produkáló szélturbinát adtak át, míg Románia szinte követhetetlenné válik számunkra: a várakozások szerint 2017 végére szélerőműveik teljesítménye nagyjából tízszerese lesz a magyarok hasonló lapátkerekes létesítményeinek.
De Nyugaton is óriási ütemű a bővülés: a frissen átadott összes szélturbina teljesítmény 44 százaléka Németországban szolgálja a termelést. S még két adat:
a szélenergiába uniós szinten 8.500 milliárd forintnak megfelelő értékben érkezett befektetés tavaly,
a napenergiával közös termelési kapacitás durván hatszorosa volt az újonnan telepített földgáz erőművekének.
Tavaly és az idénre is várt össz-uniós, nagyarányú növekedés a szélenergia hasznosításában egy olyan folyamat részének látszik, mely egyre nagyobb figyelmet kap a tagországokban és az unió vezető testületeiben is. A fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások használata konkrét cselekvési és támogatási programok megvalósítását jelenti.
Cikkünk megjelenésekor is zajlik Európa több városában a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozat, mely az Európai Bizottság energetikával és vállalkozásokat támogató alszervezeteinek koordinálásával rendezték meg. A rendezvénysorozat egyben fel is vezeti az európai energetikai miniszterek és iparági szereplők június 26-i találkozóját.
A Bizottság bizakodó: számítása szerint
a tagállamoknak javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítás komoly gazdasági előnyöket biztosítana, például a tagállamokban összesen 1,5 millió új munkahelyet hozna létre,
az egészségügyi kiadások pedig – az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása miatt – éves szinten 28,2 milliárd euróval csökkennének.