Kiszámolták, mikor éri utol Kína az USA-t

USA és Kína zászló
A staff member adjusts an American flag before the opening session of the US and China Strategic and Economic Dialogue at the US Department of State July 10, 2013 in Washington, DC. Officials from the United States and China are meeting in Washington for the 5th US and China Strategic and Economic Dialogue. APF PHOTO/Brendan SMIALOWSKI / AFP PHOTO / BRENDAN SMIALOWSKI
Vágólapra másolva!
A 19. század közepén, az ópiumháborúk után megroppant nagyhatalmi státusát szerezné vissza Kína a gazdaság szerkezetének átalakításával, modernizációval és a társadalmi ellátórendszerek teljes körű kiépítésével. A legtöbb elemzés szerint a 2020-as évek második felére, az ipari termelésben az ázsiai ország beéri az Egyesült Államokat, és csak a számok értékét nézve Kína GDP-je 2030-ra lehagyhatja az Egyesült Államokét.
Vágólapra másolva!

Kína körülbelül 2026-2030 között ugyan nagy valószínűséggel beéri az Egyesült Államokat a GDP alapján, ám ennek közel fele a jüan felértékelődéséből adódik, többek között ez derül ki több gazdasági kutatóintézet előrejelzéséből, melyet a Pallas Athéné Geopolitikai Intézet legfrissebb összeállítása elemzett.

A kínai fizetőeszköz felértékelődése azért hat ilyen nagy arányban a GDP-re, mert Kína erősödésével és globális gazdasági térnyerésével a jüan iránti kereslet is emelkedni fog.

A jüan felértékelődése sokat emel a kínai GDP-n. Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

2030-at követően pedig egy közepesen fejlett államból a technológia és a tudomány erősítésével a világ fejlett gazdasági centrumainak szintjéhez is felzárkózhat a kiemelt területeken, legalábbis a Kínai Kommunista Párt tervei szerint.

Nemzetközi kutatóintézetek hosszú távú előrejelzései szerint

a világgazdaság vezető hatalmainak új sorrendje körülbelül 2030-ra alakulhat ki úgy, hogy Kínáé lesz az elsőség, az USA a második helyre szorul, míg India kerül a most harmadik helyen álló Japán helyére.


Az átrendeződés elsősorban a világgazdaság egyes területeinek eltérő fejlődési gyorsaságából fakad. A jelenlegi előrejelzések szerint, míg Észak-Amerikában 2-2,5 százalékos éves bővülés várható, addig Ázsiában átlagosan 5,2 -5,5 százalékos lesz a növekedés, ennél előreláthatólag magasabbat produkál Kína, igaz, lassuló tendenciát mutatva.

A három vezető gazdaság globális dominanciájának alakulása. Forrás: Geopolitika.hu

Az Economist Intelligence Unit előrejelzése szerint

2050-re Ázsia szerepe eléri az 50 százalékot a világgazdaságon belül, és az első három szereplő gazdasági súlya meghaladja az utána következő öt másik állam (Indonézia, Japán, Németország, Brazília, Mexikó) GDP-jét együttvéve.

A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint a világgazdaság súlypontjának változása lényegében

annak a korábbi egyensúlynak a visszaállása, amikor Kína még nagyhatalmi pozíciót töltött be egészen az ópiumháborúkig (1839 és 1856).

A globális GDP regionális megoszlása. Forrás: Geopolitika.hu

Kína felzárkózásához azonban lépésenként át kell alakítani a gazdaságot az olcsó munkaerőre támaszkodó, exportvezérelt jellegtől a magas hozzáadott értéket jelentő termelésre, és a belső fogyasztás megerősítésére.

A hivatalos célkitűzéseket követve

az ipari termelést úgy módosítják, hogy a 2020-as évek második felére beérje az Egyesült Államokat több kulcsfontosságú területen.

Ilyen kiemelt területnek számít a fejlett infotechnika, az automatizáció, az űr- és légiipar, az új generációs hajózás, a vasúthálózat fejlesztése, az új energiameghajtással működő járművek és eszközök, és a bio- és fejlett gyógyászati termékek.

Ezek az iparágak később húznák magukkal az ipar többi részét, így

Kína elkerülhetné a közepesen fejlett országok gazdasági csapdáját, ami a növekedés megtorpanásával járna.

A 2025-2030-as dátum tehát nem azt jelenti, hogy a kínai ipar teljes egészének színvonala eléri a fejlett országokét, sokkal inkább azt, hogy a fent említett iparágakban valódi versenytársként léphetek fel az ipari nagyhatalmak vállalatai számára.

Kínai asztronauták a Shenzhou-11 űrhajóban 2016 novemberében. Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Cai Yang

A gazdasági váltás erősen támaszkodna

az új selyemút kiépítésére, mellyel Kína a különböző gazdasági centrumokat kapcsolná össze,

így a globalizáció felgyorsulásának egyik motorja lehetne, és az új kapcsolatihálóban már a vezető nagyhatalom lenne.

a kínai selyemút Forrás: Wikipédia - Roylee

A harmadik kiugrási pont a kutatás és fejlesztés erősítése: Kína jelenleg a GDP két százalékát költi erre a célra, ezt később emelné 2,5 százalékra.

- fogalmazott az Origónak Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior elemzője.
Azt is mondta, hogy egyes kiemelt kínai egyetemek erősítésével jelenleg is csillagászati összegeket költ el az állam, ezekben a központokban szeretnék a leghatékonyabban elkölteni a K+F forrásokat.

- mondta a kutató. Kiemelte, hogy

a K+F-re költött állami kiadások 2019-re már az USA-t is megelőzik a költött érték tekintetében.

Eszterhai szerint a kínai központi hatalom egyik fő törekvése, hogy a külföldön tanuló diákokat hazatérésre ösztönözze, mert jelenleg minden harmadik végzős nem tér vissza Kínába.

Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet szenior kutatója Forrás: Optima Befektetési Zrt.

A cél pedig összességében az, hogy innovációs nagyhatalmak közé léphessen Kína és létrejöhessenek a tudásalapú társadalom alapjai, 2050-re pedig a tudomány és a technológia domináns nagyhatalma legyen az ország.

Eszterhai úgy fogalmazott, hogy

Mao Ce-tung 1949-ben Pekingben kikiáltja a Kínai Népköztársaságot: sok célt kapcsoltak a századik évfordulóhoz. Forrás: AFP/Xinhua

Mint az elemző elmondta, ebben az értelemben a „magas életszínvonal” az állami szolgáltatások kiépítése, és az ahhoz való hozzáférést jelenti elsősorban mindenki számára. Ez elsősorban a társadalombiztosításhoz és nyugdíjhoz, és az egészséges környezethez való jogot érinti – mondta a szenior elemző.

A fent említett célok kapcsolódnak Hszi Csin-ping kínai elnök úgynevezett „kínai álom” programjához, melynek célja a kínai társadalom modernizációjának folytatása, és

Kína nagyságának újjászületése, vagyis 2050-re csatlakozni a világgazdaság centrum-országaihoz.

A második ópiumháború (1857-1860) Kína meggyengülését hozta. Forrás: AFP/Collection Roger Viollet

A hivatalos célok elérése érdekében Kínának azonban számtalan kihívásra kell megoldást találnia, melyek közül

a gazdaság átalakításának folytatása és a demográfiai problémák jelentik a legnagyobb kihívást.