Ezek lesznek a legnagyobb városok 2030-ban

2017.07.01. 14:37

Ha a világ öt legjelentősebb globális városa (New York, Los Angeles, Tokió, Párizs és London) egy államot alkotna, ez a képzeletbeli ország lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Kína után. Az ENSZ előrejelzései szerint a városiasodás tekintetében 2030-ra eltolódnak az arányok a globális kelet és dél felé: a 15 legnagyobb város között egyetlen európait sem találunk majd, a fejlett országokat pedig csak három város, Tokió, Oszaka és New York képviseli.

A fejlődő világ rohamos urbanizációja teljesen átrendezi a geopolitikai térképet 2030-ra. Jelentős mértékben eltolódnak a súlypontok nyugatról keletre, illetve északról délre. 2014-ben a világ városi lakosságának fele mindössze hét országból származott: Kínából, Indiából, az Egyesült Államokból, Brazíliából, Indonéziából, Japánból és Oroszországból. 

Az ENSZ urbanizációs becslése szerint 2030-ban a következőképp néz majd ki a legnagyobb városok listájának élvonala. 

Az első három helyen Tokió, Delhi és Sanghaj áll, amely megegyezik a jelenleg érvényes sorrenddel. Előrébb lép Mumbai, Peking, Karacsi, Dakka, Kairó és Lagos, és a tizedik helyre sorolják Mexikóvárost,  amely hátrébb csúszik a jelenlegi negyedik helyről.

Tokió megőrzi a világelsőségét 2030-ban is.Forrás: Japánspecialista utazási iroda

Sao Paulo a 11. helyre kerül, feladva a mostani ötödik helyét. Oszaka és New York is hátrébb sorolódik, és 

új szereplő lesz a listán Kinshasa, végül Kalkutta zárja a sort a 15. helyen. Összehasonlításképp az 1990-es top 15-be még befért két európai város (Párizs és Moszkva), igaz, már csak az utolsó két helyre szorultak. 

Európai metropolisz (tízmilliónál több lakosú város) már sem a 2014-es, sem a 2030-as listán nem szerepel. 

A globális GDP nagyjából 80 százalékát már most is a városokban állítják elő: a Brookings Institution legújabb globális városrangsora szerint ha a világ öt legjelentősebb globális városa (New York, Los Angeles, Tokió, Párizs és London) egy államot alkotna, akkor ez az állam lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Kína után  – olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet legfrissebb elemzésében, amely a nagyvárosok jövőjét veszi górcső alá.

 

Ingázók Kinshasában.Forrás: AFP/Issouf Sanogo


Jelenleg a világ 28 metropoliszában él a városlakók egynyolcada, és a legtöbb metropolisz és nagyváros (az 5-10 millió fő közötti települések) már most is a globális délen található, ellentétben a néhány évtizeddel ezelőtti állapottal.

Czirják Ráhel és Gere László tanulmánya kiemeli, hogy egyedül Kínában 6 metropolisz (Sencsen, Tiencsin, Csungking, Kanton, Sanghaj, Peking) és tíz nagyváros található, 2030-ra pedig további egy metropolisszal (Csengdu), valamint hat nagyvárossal bővül az ország.

Ami Indiát illeti, a három meglévő metropolisza (Delhi, Mumbai és Kalkutta) mellett öt nagyvárosból négy metropolisszá válik az elkövetkező években.

Afrika három metropolisza Kairó, Kinshasa és Lagos, de 2030-ra még további három város is eléri a 10 milliós lélekszámot (Dar-es-Salaam, Johannesburg és Luanda).

Latin-Amerika négy meglévő metropolisza (Buenos Aires, Mexikóváros, Rio de Janeiro és São Paulo) mellé 2030-ig további kettő csatlakozhat: Bogota és Lima.

Kairói szegénynegyedForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Andrey Stenin

Ezzel együtt a fejlett világ metropoliszainak (például New York, Tokió, London, Párizs, Moszkva) lélekszáma alig fog növekedni, vagy akár még csökkenés is elképzelhető a jövőben, így minden bizonnyal globális súlyukból is veszíteni fognak, bár fontos megjegyezni, a globális súlyt nem csak a népesség száma határozza meg, hanem számos egyéb összetevő – gazdasági teljesítmény, képzettség, elérhetőség. 

Települési szempontból az emberiség történetében 2007 jelentette a fordulópontot, ugyanis innentől kezdve a földön élők több mint fele már városokban lakik. 

Ez a tendencia a jövőben is folytatódik, így elmondható, hogy egyre inkább városi világban élünk. Az ENSZ World Urbanisation Prospects előrejelzése szerint 2050-re a föld népességének kétharmada lesz városlakó, ami több mint 6,3 milliárd embert jelent. (Összehasonlításképp 1950-ben a világ lakosságának még csak egyharmada élt nagyvárosokban.)

Jelenleg a legurbanizáltabb térséget a fejlett világ alkotja: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, valamint Japán. Továbbá ide tartozik Latin-Amerika és a Karib-térség is.

Ezekben a régiókban, illetve országokban a városlakók össznépességen belüli aránya átlagosan megközelíti a 80 százalékot, ez az arány 2050-re pedig várhatóan 85,4 százalékra emelkedik az ENSZ előrejelzése szerint. 
Ezzel szemben Afrikában és Ázsiában a városban élők aránya ma még nem éri el az 50 százalékos fordulópontot, de 2050-re ez az arány előreláthatóan már 63,4 százalék lesz. Az északi félteke városaiban napjainkban kevesebb mint egymilliárdan élnek, számuk 2050-re pedig 1,1 milliárd fő lesz, ám ezzel párhuzamosan 

a fejlődő országokban már most több mint 3 milliárdan laknak városokban, 2050-re ez a szám meghaladhatja az ötmilliárdot. 
Vagyis a városi lakosság növekedésének döntő hányada az előrejelzések szerint a fejlődő világban zajlik.

A nigériai Lagos lehet a legnagyobb afrikai metropolisz 2050-re.Forrás: OpenUpEd - Wikipedia Commons

Jelenleg a föld legurbanizáltabb kontinense Amerika (82 százalék), de kiemelkedően magas az arány az „öreg kontinensen" is: Európában jelenleg 550 millióan élnek az urbánus térségben, a század közepére pedig maximum 30 millióval növekedhet a számuk.
A városi lakosság teljes népességen belüli aránya alapján a kontinensek közül a dobogó harmadik fokán Ausztrália és Óceánia áll.

A lakosságszám tekintetében a kontinensek közül kiemelkedik Ázsia, ahol a városi lakosság már ma több mint kétmilliárd, 2050-re pedig 3,3 milliárd lesz. Vagyis a század közepére világunk városi lakosságának több mint fele Ázsiában fog élni – olvasható a kutatóintézet elemzésében.