Külföldi munkavállalás: ugrott a nyugdíj?

2017.07.22. 14:52

Magyarországon egyre többen vállalnak hosszabb-rövidebb periódusra munkát külföldön. Vajon mi lesz velük nyugdíjas korukban? Kaphatnak magyar nyugdíjat? Vagy épp ellenkezőleg: mi történik azokkal a magyarokkal, akik a jobb élet reményében külföldön élnek? A nyugdíj szempontjából elvesznek a Magyarországon töltött évek? Szerencsére az Európai Unió ezekre a helyzetekre is gondolt.

Nyugdíjfizetés

Az Európai Unión belül a szabad munkavállalás nem merül ki abban, hogy bármely uniós államban munkát vállalhatunk. Az emberöltőn át tartó munka után járó nyugdíj is jár, ha a munkavállaló a 28 uniós tagállam közül valamelyikben, illetve Izlandon,  Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban dolgozott élete során (függetlenül attól, hogy az uniós csatlakozás előtt vagy utána dolgozott ott). Ehhez ráadásul még az ügyintézésért sem kell a néhai munkaadó országba zarándokolni. 

Elegendő, ha abban az országban kérvényezzük a nyugdíjkifizetést, amelyikben éppen élünk  (kivéve, ha abban az országban sohasem dolgoztunk, mert ilyenkor az utolsó munkavégzés országában kell indítani a folyamatot).

IllusztrációForrás: Thinkstock

Nyugdíjba vonulás előtt érdemes legalább fél évvel beadni a kérvényt, különösen, ha kettőnél több országban történt a munkavállalás. Ilyenkor még tovább húzódhat az ügyintézés, ugyanakkor az mindegy, hogy Európán belül hol élünk: mindössze egy bankszámlára lesz szükség, amire a nyugdíjat várhatjuk.

Ennél kicsit bonyolultabb a helyzet, ha nem az EU-ban tervezünk tovább élni, de nem megoldhatatlan. Ebben az esetben elképzelhető, hogy minden országban számlát kell nyitni, ahol korábban dolgoztunk.
Minden ledolgozott év beszámít a nyugdíjba, függetlenül attól, hogy melyik országban szereztük a nyugdíjjogosultságot. Van azonban pár dolog, amivel érdemes tisztában lenni!

A következő kalkulátorral utánaszámolhat, hogyan tudja kiegészíteni a hazai nyugdíját!

Eltérő évek

Sok országban eltérő a nyugdíjkorhatár. Például a magyar 65 évvel szemben a franciáknál már 62 évesen is, addig Németországban 67 éves korban lehet nyugdíjba menni. Ráadásul ezek a számok érvényesek akkor is, ha nyugdíjas éveinket például Portugáliában képzeljük el.

Tehát, ha megszereztük a nyugdíjfizetésre való jogosultságot Franciaországban és Németországban is, akkor hiába értük el a 62 évet, attól még csak a francia nyugdíjat fogjuk megkapni. Ebben az esetben 67 éves korunkig várni kell, hogy a francia mellé a német nyugdíjra is jogosultak legyünk. Ezzel érdemes számolni, mert nem biztos, hogy egymagában a francia nyugdíj fedezi majd a kiadásokat.

Abban is eltérés tapasztalható, hogy melyik országban milyen hosszú munkaviszony után lesz valaki jogosult a nyugdíjra. Bizonyos országokban ezt már egy év után meg lehet szerezni, de például Németországban ehhez legalább 5 évet kell dolgozni. Természetesen az egy évnél rövidebb, illetve a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időnél rövidebb munkaviszonyok is beleszámítanak a nyugdíjba. De lehetséges, hogy eltérő módon.

Egy évnél rövidebb külföldi munkavállalás

Bizonyos országok nem folyósítanak nyugdíjat, ha kevesebbet dolgoztunk ott, mint egy év. Ugyanakkor ebben az esetben sem vész el az adott országban munkával töltött idő, mivel ezt az időszakot olyan ország fogja figyelembe venni, ahol többet dolgoztunk, mint egy év.

Többéves külföldi munkavállalás

Hiába dolgoztunk valahol több mint egy évig, elképzelhető, hogy az adott országban a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez több kell (erre volt példa Németország, ahol ez az idő 5 év). Ha ennél rövidebb időt dolgozunk az adott országban, akkor sem kell lemondani az adott ország nyugdíjáról.  Ha más uniós (illetve a fent említett plusz négy) országban dolgozunk tovább, akkor abból az országból is kaphatunk nyugdíjat, ahol nem értük el a minimális szolgálati időt. Ilyenkor a máshol töltött éveket is hozzászámítják a nyugdíjjogosultsághoz.

Mennyi az annyi?

Ha életünk során több országban vállaltunk munkát, akkor minden ország kiszámolja, hogy mekkora összegre vagyunk jogosultak. Kétféleképpen is: 

          Az arányosított uniós nyugdíj

  • Mindegyik ország kiszámítja, mekkora összeg járna, ha végig ott lettünk volna foglalkoztatva. Ez az elméleti összeg, amit aztán természetesen arányosít azzal, hogy valójában mennyi időt töltöttünk ott munkavállalóként (ez az arányos ellátás).

         Nemzeti nyugdíj

Majd amikor ez mind megvan, 

az adott ország azt az összeget fizeti majd meg, amelyik magasabb. Ha több országban is dolgoztunk, akkor minden ország külön-külön lefolytatja ezt a számítást. Így elképzelhető, hogy egyes országokból arányosított uniós nyugdíjat, míg más országokból nemzeti nyugdíjat kapunk.

Rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíj

Minden ország különbözőképpen ítéli meg a rokkantság szintjét. Ha valaki valamilyen fogyatékkal kénytelen élni, minden ország külön-külön megvizsgálja, és elképzelhető, hogy országonként más-más besorolást kap.

Az özvegyi nyugdíj sem magától értetődő külföldön. Némely országban ez egy ismeretlen fogalom, és csak saját jogon szerezhetünk nyugdíjat.