Barcza György: Tudatos a kínai kötvénypiacon történő megjelenés

A keleti nyitás fontos része a gazdaságpolitikának és az adósságkezelésnek is, ebbe beletartozik a kínai kötvénypiacon való megjelenés, ez a kiépítési szakasz zajlik most - hangsúlyozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Világgazdaságnak.

A lap hétfői számában megjelent interjúban Barcza György kifejtette, az ÁKK programja hárommilliárd jüan, amelyből egymilliárdot használtak fel most. A maradék keretet vélhetően két részletben célszerűbb kibocsátani, mert akkor 2018-ban és 2019 első felében is piacra tudnak lépni - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a kibocsátás célja elsősorban nem a minél olcsóbb forrás megszerzése, hanem a piacépítés volt. "Most már alacsonyabb volt a hozam, mint a tavalyi hongkongi kibocsátásunkkor, vagyis egyre inkább kezdik megismerni Magyarországot" - mondta.

Megújíthatóak a szamurájkötvények

Az ÁKK stratégiájának része, hogy a devizaarány csökkenjen az adósságon belül - emlékeztetett. Felhívta a figyelmet: már 25 százalék alatt van ez az arány és az év végére történelmi, 44 éves mélypontra süllyedhet. Emellett a keleti nyitás programjának megfelelően 2019-ig folytathatja az ÁKK a kibocsátást a meglévő engedélyek alapján, de ott van lehetőségként a japán szamurájkötvények megújítása, ami most októberben jár le - tette hozzá.

Kopogtatnak a befektetők

"Jó érzés, hogy nálunk kopogtatnak a befektetők és a bankok, hogy bocsássunk ki kötvényt, nem nekünk kell a piac után menni. A döntés széles körű adósságkezelési stratégia része, mi javaslatokat teszünk az asztalra, a kormány dönt" - jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy az eurókötvények most alacsony hozam mellett forognak, és amíg az EKB eszközvásárlási programja tart, alacsonyak lesznek, vagyis megérné most kibocsátani, és nem akkor, amikor már szigorúbbak lesznek a monetáris kondíciók, azt válaszolta, "ha csak ezt nézzünk, akkor igen. De ha csak ezért bocsátunk ki eurókötvényt, az növeli az adósságot, vagyis túlfinanszírozzuk az államot, ennek pedig költsége van".

Lakossági piac

A második féléves stratégiáról Barcza György elmondta, az alapvető irány, hogy a költségvetés forintban mért hiánya - amely alacsonyabb mint a korábbi években - és a forintban mért nominális adósságnövekedés ne járjon a külső adósság emelkedésével. "Ezért hoztuk létre a lakossági piacot. Ha ez az értékesítés összhangban van a költségvetési hiánnyal, akkor az adósság forintban mért növekedése nem jár együtt a külföldi adósság emelkedésével. A kormányzat ezzel igyekszik a külső eladósodást és a külső sérülékenységet csökkenteni". Mostanra a régiós országokénál alacsonyabb lett a devizaarány, pedig 2010 előtt még az adósság fele ebben volt - hangsúlyozta.