Már hínárral is küzdenek a klímaváltozás ellen

Pastoral farming is the rearing of livestock in the agricultural industry. This is a common form of farming in the north of England due to a number of environmental influences including weather and topography. Cattle are reared for the production of meat and milk. (Photo by Jonathan Nicholson/NurPhoto)

Sokan tudják, hogy Földünk klímájának legnagyobb ellenségei talán nem is a fosszilis üzemanyagok, hanem a szarvasmarhák metánkibocsátása. Az általában jámbor állatok továbbra sem érzik át felelősségüket az éghajlatváltozásban, és békésen eregetik a napi 200-500 liter metánadagjukat, ami globális populációjukat tekintve, 100 év alatt 25-ször nagyobb mértékben károsítja a klímát mint a szén-dioxid. A korábbi megoldási kísérletek után jön a hínárral gazdagított étrend.

Miközben a világ fejlettebb és fejlődő része is a tiszta energia felhasználásának irányába halad, továbbra is gondot jelent a talán leginkább bioemissziónak nevezhető metángáz-kibocsátás,

amelyet a szarvasmarhák produkálnak emésztési folyamataikhoz kapcsolódóan.

A metánproblémát nem lehet elég komolyan venni: írtunk arról, hogy egy nagyobb, tenger alatti készlet kiszabadulása önmagában is súlyos csapást jelentene az amúgy is megviselt klímának. A szarvasmarha-tartáshoz köthető nehézségekre most új megoldás született:

egy csekélyke hínár az étrendben szinte teljesen kiiktatja a jószágok metánemisszióját.

Oda sodor a szél

Az Irish Times számolt be az ausztráliai Queenslandben működő James Cook Egyetem kutatóinak eredményeiről, mellyel látványos csökkentést értek el a szarvasmarhák metánkibocsátásában. A kutatók munkája azért fontos, mert igazolt egy korábbi tapasztalatot: még 2012-ben figyelte meg egy kanadai farmer, hogy ha szarvasmarhái megeszik a szél odahordta hínárokat és más, tengermellékről származó növényeket,

egészségesebbek lesznek és megnő párzási időszakjuk is.

Szarvamarhák: legelnek, emésztenek, kibocsátanak. Forrás: AFP/NurPhoto/Jonathan Nicholson

A kutatók most igazolták az empirikus megfigyelést: azt jelzik, hogy mindössze

2 százaléknyi szárított hínár táplálékba keverésével a szarvasmarhákhoz köthető bioemisszió akár 99 százalékkal is csökkenthető.

A kanadai farmer tapasztalatát egyébként egy korábbi vizsgálat is megerősítette, ennek végső alátámasztásaként értékelhető a mostani bejelentés.

A zöld sziget öröme

A globális szarvasmarha-populáció nagyjából 1,5 milliárd példányt számlál, emésztésük során egy különleges erjesztési folyamat játszódik le, ennek egyik velejárója a metánkibocsátás. Érthető, ha az ír gazdálkodók üdvözölték az ausztrál tanulmány megjelenését. Egyik szakmai szövetségük vezetője máris arra szólított fel, hogy

haladéktalanul kezdjék meg a tanulmány eredményeinek átültetését a zöld sziget mezőgazdasági eljárásaiba.

Az ovális kövön pihen a bioemisszió elleni új csodafegyver, a hínár Forrás: Pixabay

Írországban nagy hagyománya van a hínár hasznosításának. Jórészt még mindig kézzel végzik összegyűjtését, és eddig döntően a tápanyagokban szegényebb termőföldek minőségének javítására használták.

Az ország nyugati partvidékén „dulse" vagy „dillisk" néven ismert növény egészségre gyakorolt kedvező hatását az írek régóta ismerik, a hínár felhasználása most új lendületet kaphat a fenntartható mezőgazdasági termelésben is. Ezzel pedig a klímaváltozás elleni harcban is jelentőset léphetnek előre: Írországban

a közlekedés mellett a mezőgazdasági tevékenység a legkártékonyabb a klímára nézve.