A legnagyobb olajtársaságok betették lábukat a Szilícium-völgybe

2017.08.16. 16:30

Inkább befektetnek azokba, és nem felvásárolják a megújuló energiák hasznosításának technológiáit fejlesztő kisvállalkozásokat a nagy olajcégek. A startupok közül nem egy ténylegesen az információtechnológia fellegvárának tekintett Szilícium-völgyben rendezte be főhadiszállását, így befektetéseik révén ott most megjelennek a globális gazdaság legnagyobb olajkitermelői is. Máris összekuszálódni látszik az, kik lesznek a zöldenergia-fordulat üzleti nyertesei.

A tiszta energiákat hasznosító iparági befektetések összege tavaly elérte a 7,5 milliárd dollárt, ennek nagy része elsősorban magánbefektetőktől érkezetett a szektorba. Ez azonban megváltozik: a Shell, az Exxon, a British Petrol , a Statoil is elkezdett pénzt pumpálni a megújulók hasznosításának technológiáiba. Jockey Ewing a kanyarban sem lenne:a nagy olajtársaságok céljai sokkal inkább hosszú távú, stratégiai szemléletűnek tűnnek,mintsem rövid távú haszonszerzésnek. A vállalatok pontosan látják: arra a hullámra kell felkapaszkodniuk, amelyben a kormányzatok egymás után fordítanak hátat a fosszilis üzemanyagoknak a globális felmelegedés elleni harc jegyében.

Nem egészen új a társas

Az olajipar rámozdulása a most már egyre inkább csak megújulóként vagy tiszta, zöld energiaként emlegetett forrásokra, mutatja, hogy a korábbi alternatív energiának nevezett hordozók kitermelése napjainkban minden, csak nem másodlagos. Hasonló történik, mint amikor informatikai óriáscégek vetik ki hálójukat a kisebb versenyzőkre a Szilícium-völgyben: a Microsoft és a Google is előszerettel vásárolja fel azokat a kezdő vállalatokat, amelyek számukra érdekes, vagy pozícióikra veszélyes megoldásokat mutatnak be. Az olajoshordók mögé pillantva azonban az is kiderül, hogy

a legnagyobb olajkitermelők érdeklődése a fősodortól eltérő megoldások iránt nem most kezdődött.

Norvégia második legnagyobb tengeri olajfúró-tornya az Északi-tengeren: új napra virradhatnak

Forrás: AFP/Oyving Hagen

Például az 1973-as olajválság után hirtelen nagyon érdekes lett a napenergia, majd az 1980-as években az Exxon-nál úgy látták jónak, ha a nukleáris energiával is elkezdenek foglalkozni. A Shell pedig a klímavédelem kapcsán 1997-ben létrejött Kyoto-i Egyezmény miatt kezdte el támogatni a megújuló források hasznosítását.

Az akkori beruházások elsősorban az üzletről szóltak: az olajcégek az elsők között jelentek meg a megújulók hasznosításának szektorában, igaz, általában a háttérben. Mindenesetre a Shell már akkor nagy szeletet hasított ki az offshore szélenergia termeléséből, amikor az ehhez szükséges technológiák éppen csak alkalmazhatókká váltak, más cégek pedig külön vállalatokat alapítottak a napenergia kitermelésére.

Úgy tűnik, az olajtársaságok biztosra mennek: komolyan veszik a meglehetősen gyorsan zajló változásokat. Vélhetően tartanak is attól, hogy a nem ritkán alig néhány technológiai megszállott vezette, maroknyi létszámmal felálló startupok rövid idő alatt olyasmivel rukkolnak elő, ami fenekestül felforgatja a megújulók kitermelését. Ezzel pedig a monstrumszerű olajcégek is pórul járhatnak.
Mindig hátranézünk a vállunk felett. Meg kell győződnünk arról, játékban vagyunk-e még" – érzékelteti az olajcégeknél uralkodó hangulatot Geert van de Wouw, a Shell technológiai befektetéseinek vezetője.

Változatos étrend

A nagy olajcégek megjelenése a megújulók startupszektorában stratégiai döntésnek tűnik: inkább beruháznak az új technológiák fejlesztésébe mintsem egyszerűen felvásárolják azokat. Ezt nem egyszerűen üzleti haszon motiválja. A vállalatok közvetlenül szeretnének jelen lenni az energetikai átállásban és aktív alakítóként részt venni a folyamatban.

Többségük ezért meglehetősen mindenevőnek számít. A teljesség igénye nélkül: a BP leányvállalata olyan, építőanyagokkal kapcsolatos fejlesztésbe ruház be, amelynek célja a sokkal jobb energiahatékonyság. Pénzt tol egy olyan társaságba is, amely az építési beton ökológiai lábnyomának méretét kívánja csökkenteni. De

az is megért nekik 30 millió dollárt, hogy egy kisebb társaságnál a városi hulladékból előállítható, környezetbarát üzemanyag fejlesztésén dolgozhassanak.

A legnagyobb olajtársasági befektetések 2016-ban

Forrás: Origo /Bloomberg alapján/

Az Exxon – érthető módon – szintén az üzemanyagokra mozdult rá: odaállt az algákból bio-üzemanyagot gyártó startup mögé, és komoly pénzt áldoz arra, hogy egy másik társaság a gázerőművekben keletkező szén-dioxid megkötésére és hasznosítására szolgáltasson megoldást. A Statoil-nak a napenergia tetszik: több futó projektet, többek között a most alkalmazott megoldásoknál 30 százalékkal nagyobb hatékonyságú panelek fejlesztését is támogatja. A Shell idén több száz millió dollárt költ energetikai kutatásokra, ennek az összegnek a felét pedig a megújulókra áldozzák. Egy francia energetikai társaság pedig többek között abban a projektben lát fantáziát, melyben kompakt napelemekkel szerelnék fel az alacsony hálózati lefedettségű területen élő tanzániai háztartások otthonait.

Ki nevet a végén

Az olajtársaságok megjelenése a megújulók piacán újraértékelteti az eddigi leosztásokat. Egy tanácsadó szerint - aki az olajcégek számára vadássza össze a legjobb befektetési lehetőségeket -, a társaságok most arra törekednek, hogy minél több területen jelen legyen a megújulók szektorában is. Az biztosnak látszik, hogy a vállalatok lépései és a növekvő kockázatitőke-beruházásaik más megvilágításba helyezik szerepüket a világ energetikai átállásában.
Egyáltalán nem világos így, kik lesznek a nyertesek és a vesztesek a tiszta energiákra való átállásban" – mondta Bala Nagarajan, Statoil technológiai beruházásokért felelős vezetője.

Az olajtársaságok fokozott érdeklődése a megújuló energiák startup-jai iránt érthető: a sokáig lényegében változatlan hagyományos kitermelési megoldások után, a szektor kifejezetten érzékennyé vált a technológiára. Ezért kérdés az, milyen lesz az energiaipar arculata a következő években.