Elképesztő jóslat, 139 országban jön az energiaforradalom

2017.09.02. 12:45

A Stanford Egyetem kutatója, Mark Z. Jacobson 2011-ben azzal hívta fel magára a tudományos és a szélesebb közvélemény figyelmét is, hogy azt állította, a jelenlegi technológiák elegendők a világ energetikai fordulatához. Kutatótársával együtt úgy számolt, legfeljebb négy évtized kell ahhoz, hogy mindenütt búcsút mondhassanak a fosszilis hordozóknak. Most még inkább ráfeküdtek a témára. Vele együtt 27-en dolgoztak annak tudományos igényű kalkulálásán, hogy 2050-re a világ legnagyobb része már csak megújulókkal üzemel majd. Munkájuk azért figyelemre méltó, mert átfogóan elemzi az energiafordulat előzményeit és várható következményeit is.

Szél, víz, napsütés: a négy őselemből legalább kettőnek is köszönhető lesz az, ha teljesülnek a stanfordi számítások. Ezek alapján 2050-re a világon már 139 ország csak a megújulókat fogja használni energiatermelésre.  Köztük olyan hatalmas és ezért a károsanyag-kibocsátásban is élenjáró államok, mint Kína és az USA, szintén elköszön majd a fosszilis hordozóktól. A most megjelent tanulmánnyal kapcsolatban az első kritikák megjegyzik, hogy sem a nukleáris energiával, sem a bioüzemanyagokkal mint lehetséges forrásokkal nem számol. A kutatócsapat válasza az, hogy kizárólag olyan forrásokat vettek figyelembe az energetikai átállás modellezéséhez, amelyek egyáltalán nem szennyezik a levegőt, és így sem az emberek vagy más élőlények egészségét nem károsítják. A nukleáris energia pedig drága, az erőművek létesítése pedig hosszú évekig is eltart. Modelljükben viszont nincs ennyi ideje ennek az energiaforrásnak.

Szél, víz, nap: 2050-re megújulókkal működhet a világ nagyobb hányada

Forrás: Pixabay

Minden villamos energiával működik, a hő még beleférhet

A kutatócsapat azt valószínűsíti, hogy 2050-re a világon szinte mindent villamos energiával fognak hajtani, legfeljebb a hőenergia közvetlen és környezetbarát felhasználása jöhet még szóba. 139 ország pedig teljes egészében megújulókra építi energiagazdálkodását. Ez talán nem is tűnik olyan vakmerő elgondolásnak annak tükrében, hogy négy ország már megvalósította az átállást.

A tudósok most azt állítják, hogy a 2050-ig megvalósuló átmenet fokozatos lesz, viszont elkerülhetetlen.  A fosszilis hordozók tartalékainak elapadásával a világ számos pontján társadalmi és gazdasági instabilitás következne be. Ez viszont kivédhető, ha az országok teret adnak a megújulók termelésének, és ennek józan belátása fogja a világot a tiszta energia felé terelni.

A kutatók ugyanakkor megjegyzik: átállásra felvázolt modelljük nem megjósolja, mi fog vagy minek kell történnie. Csupán azt a levezetést tartalmazza, hogy miért éri, illetve miért kellene hogy megérje az országoknak a szél-, víz- és napenergia hármasára átállni a következő évtizedekben. 
Ez pedig hatalmas előrelépést jelent a klímaváltozás, a légszennyezés és az energiabiztonság problémáinak megoldásában"  – mondja Jacobson professzor.

Mark Z. Jacobson már 2011-ben néhány évtized alatt megtörténő energiafordulatról beszélt

Forrás: © 2016 Umair Irfan/Umair Irfan

A kutatók ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy az energetikai átállást csak komplex összefüggésként érdemes tekinteni, annak gazdasági, társadalmi hatásait is figyelembe véve. Ez utóbbiak túlmutatnak a klíma megóvásáért tett erőfeszítéseken. A kutatók egyértelműen amellett foglalnak állást, hogy a világ egésze a minél gyorsabb átállásban érdekelt.
Olyan nagy előnyökkel jár a szél-, víz- és a napenergia hasznosítása, hogy a lehető leggyorsabban meg kellene oldanunk az átállást, a fosszilis hordozóktól pedig végleg elköszönni" 
– fogalmazott Mark Delucchi, Jacobson egyik kutatótársa.

Számszerűsített előnyök

Tanulmányukban a szerzők rámutatnak arra, kézzel fogható és egymással szoros összefüggésben álló előnyök jelentkeznek, ha 2050-re megvalósul a világ nagyjából 70 százalékát érintő átállás. Például jelenleg éves viszonylatban közel 7 millió ember hal meg a levegő szennyezettsége miatt, és több száz millió megbetegedés írható annak számlájára. 

A számítások szerint az átállással évi 20 ezer milliárd dollárt takaríthat meg a világ, amit jelenleg egészségügyi kiadásokra és a klíma megóvására kell hogy fordítson.

A kutatók azt is mondják, forgatókönyvük segítheti az országok saját cselekvési terveinek finomhangolását is. Az Egyesült Királyság például 2030-ra 57 százalékkal csökkentené károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez olyan program, amely egybevág a stanfordi kutatásban megfogalmazott célokkal és azok elérésének forgatókönyvével is.

Megnő a megújuló energiához való közvetlen hozzáférés jelentősége

Forrás: Apollo Power

Jacobsonék szerint a világ 2050-es energiamixében kismértékben ugyan, de jelen lesznek más források is, például 

a geotermikus energiát hasznosító vagy a tengeri hullámzásból energiát előállító megoldások.  Az energia nagy részét azonban a nap és a szél fogja biztosítani. A számítások szerint ezek közel 28 millió munkahely megszűnéséért fognak felelni a következő évtizedekben, amelyek a hagyományos hordozók felhasználásához köthetők. Ellenben 52 millió új és hosszú távú munkalehetőséget fognak teremteni világviszonylatban, így a nyereség 24 millió lesz. 

A kutatócsapat azt mondja, 2030-ra a 139 ország 80 százaléka már végre is hajthatná az átállást. Javaslatuk szerint nemcsak a közellátásra, hanem a megújuló energiákhoz való magán-, illetve háztartási, közvetlen hozzáférésekre is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Úgy számolják, 2050-re a 10 százalékot is meghaladhatja a háztetőkre telepített napelemeknek köszönhető tisztaenergia aránya a teljes megújulóhasznosításban.