Így kerültünk ki a tíz legsérülékenyebb ország közül

MNB könyvbemutató

Ha Magyarországnak nincs meg a nemzeti fizetőeszközzel járó mozgástere, akkor nem tudta volna sikeresen kezelni a tíz évvel ezelőtt kezdődött pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságot – mondta az 55. közgazdász vándorgyűlésen Matolcsy György. A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy a monetáris politika átalakításával csak idén 600 milliárd forint kamatkiadást spóroltak meg az államnak, és 2013 után a magyar gazdasági növekedéshez jelentős mértékben hozzájárultak jegybank programjai.

Pont tíz évvel ezelőtt kezdődött az a „gátfutás", amit a világ legnagyobb pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága jelentett, mondta az 55. közgazdász vándorgyűlésen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Mivel olyan gazdasági bajokat kellett orvosolni, amire addig nem volt példa, ezért nem a hagyományos gazdaságpolitikai eszköztárat kellett bevetni,

tette hozzá a jegybank elnöke, aki a 2007 őszén kezdődött pénzügyi megrázkódtatás egyes állomásait felelevenítve hasonlította össze az euróövezet déli perifériájához tartozó államok válságkezelését a magyar gazdaságpolitikával.

Kifejtette, hogy a krízist a globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozási rendszerének korábbi fellazítása, egy ingatlanpiaci buborék, és a válság gyors továbbterjedése okozta. Mint elmondta, a globalizáció hihetetlen mértékűre duzzasztotta a nemzetközi tőkeáramlást, és hatalmas mennyiségű pénzek forogtak a rendszerben. Ben Bernanke korábbi Fed-elnök szavait idézve rámutatott, hogy

egy korábban soha nem látott, globális pénzügyi válságot kellett kezelni.

Kiderült, hogy „az ingatlan nem megingathatatlan", és meg kellett menteni a bankokat az egész pénzügyi rendszer összeomlásának elkerüléséért.

Az MNB elnöke Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország válságkezeléséről szólva elmondta: ezekben az országokban a mai napig nem éri el a válság előtti szintet a gazdasági teljesítmény,

az alternatív magyar válságkezelés eredményeként viszont Magyarország már 6-7 százalékkal meghaladja a 2008-as szintet.

Ez azonban nem sikerült volna, ha eurónk lett volna, mert a nemzeti fizetőeszköz kellő mozgásteret nyújtott számunkra a válságkezeléshez.

Hazánk helyzete a a válság kitörésekor különösen gyenge volt, elsősorban a folyó fizetési mérleg és a költségvetés magas hiánya miatt, és a foglalkoztatási arány nálunk volt az egyik legrosszabb az EU-ban.

Matolcsy György a válságkezelés lépéseiről beszélt az 55. közgazdász vándorgyűlésen. Forrás:Járai László

Ezt tetézte a devizahitelek magas aránya és a Nemzetközi Valutaalaptól és az Uniótól korábban felvett hitelcsomag is.

Matolcsy szerint a válságkezelés „kulcsa" az egykulcsos adórendszer és a családi adókedvezmények bevezetésében rejlik,

valamint abban, hogy a munkát terhelő adókat csökkentették, míg a fogyasztásét növelték, és ezzel párhuzamosan különadókat vezettek be. A dél-európai és a magyar válságkezelés alapvető különbsége, hogy az előbbi a megszorításokra épült, nálunk pedig bevezették azokat a strukturális átalakításokat, amelyek rövid távon mindig pénzt visznek, de középtávon már megtérülnek.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy az említett négy dél-európai ország a mai napig nem tudott kilábalni a válságból, eladósodottsággal küszködik, az európai átlagnál nagyobb náluk a munkanélküliség, és kevesebb a költségvetésük bevétele.

A magyar jegybank szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a monetáris és gazdaságélénkítő intézkedésekkel sikerült elérni, hogy az állam csak idén hozzávetőleg 600 milliárd forintot spórol meg a kamatkiadásokon, a gazdasági növekedés fele pedig már ezekhez a programokhoz köthető 2013-tól.

FÓKUSZBAN A VERSENYKÉPESSÉG

A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlése holnap külön szekcióülésen foglalkozik a versenyképesség legfontosabb kérdéseivel a társaság versenyképességi szakosztályának szervezésében. A szekcióülés célja, hogy minél inkább a figyelem középpontjába helyezze a gazdasági növekedés hosszú távú alapkérdéseit és hozzájáruljon a versenyképességről szóló közös gondolkodáshoz. Bár a versenyképesség egzakt módon nem számszerűsíthető – valószínűleg erre is kitérnek majd az előadók –, a kérdéskör elemzésével azonban mégis számos olyan következtetés levonható, amely meghatározó az adott térség fejlettsége és lehetőségei szempontjából.

A nagyobb fokú versenyképesség megalapozza a magasabb szintű gazdasági fejlettséget, mondhatni kéz a kézben járnak. A leginkább versenyképes országok vagy már igen fejlettek, vagy nagyon gyors növekedési szakaszban vannak, mint Kína.

Az idei vándorgyűlés versenyképességi szekcióprogramjában három külföldi és négy hazai előadás tárgyalja a hazai és a nemzetközi versenyképesség módszertani és gyakorlati kérdéseit nemzetközi példák segítségével. Tan Khee Giaptól, az Asia Competitiveness Institute társigazgatójától megtudhatjuk, hogy mi volt a titka a délkelet-ázsiai „kistigrisek" szinte példátlan felemelkedésének.

Előadása igazán lényeges lehet a sikeres ázsiai példák magyarországi adaptálásának szempontjából. Christos Cabolis, az IMD World Competitiveness Center vezető közgazdásza, a versenyképesség mérhetősége mellett kitér arra is, hogy mely pontokon érdemes javítani Magyarország versenyképességét. Az IMD adja ki az egyik leginkább elfogadott versenyképességi felmérést, amelynek legutóbbi jelentése szerint Magyarország az 53. helyet foglalja el. Mivel a versenyképesség objektív mérése összetett kihívás (ez még a legismertebb rangsorok számára is kihívást jelent), ezért érdemes minden olyan új módszerre és már meglévő keretrendszerre odafigyelni, amely közelebb vihet a versenyképesség eddig ismerteknél pontosabb, számszerű meghatározásához. Arkadiusz M. Kowalski, a Warsaw School of Economics Világgazdasági Kutatóintézetének professzora előadásából megtudhatjuk, hogy mi a lengyel versenyképesség kulcsa, illetve, hogy mitől sikeresebb Lengyelország számos területen, mint más visegrádi országok.

A hazai előadók közül Monostori László, az MTA doktora, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elnöke a versenyképességi fordulat eléréséhez lényeges technológiai korszakváltásról fog beszélni. A Széchenyi-díjas kutató egyik kutatási területe az intelligens gyártási folyamatok és rendszerek, a valós idejű kooperatív vállalatok, valamint a változások és zavarok kezelése a gyártási struktúrákban. Magyarország az Irinyi terv részeként tavaly fogadta el az Ipar 4.0 koncepciót, amelynek célja, hogy elősegítse a magasabb hozzáadott értékű, magas innovációs igényű termelőtevékenységek elterjedését, valamint a digitalizációt, így a felzárkózást is az iparilag legfejlettebb országokhoz. Monostori László előadása ezeket a kihívásokat vizsgálja.

Ezt követően Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára bemutatja, hogy látja a kormányzat Magyarország versenyképességét, illetve kitér arra is, hogy milyen lépésekkel kívánják a hazai versenyképességet javítani. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Egyetem rektora és Sipos Zoltán, a Zsigmond Király Egyetem tanszékvezető tanára a felsőoktatás versenyképességéről fog előadást tartani egy magánintézmény példáján keresztül. A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Baksay Gergely igazgató és Horváth Gábor vezető szakértő a bankrendszeri versenyképességgel és a bankrendszeri versenyképesség mérésének egyes aspektusaival ismerteti meg majd a hallgatókat. Az előadás súlyát mutatja, hogy még nem készült olyan tanulmány, amely az európai országok bankrendszereinek versenyképességét átfogóan mérné. E területen kezdett az MNB hiánypótló munkába, amelynek motivációit és eredményeit az intézmény munkatársai ismertetik.